Szimpatika cikkek Tudomány-témában

Becslések szerint világszerte mintegy ötszázmillió ember szenved borallergiában. Rajtuk segíthet dán kutatók azon vizsgálata, amely az ilyen típusú túlérzékenység okait kutatta. A borallergiások tünetei a szénanáthás rohamra emlékeztetnek: bepirul a szemük, bedugul az orruk, köhögnek, prüszkölnek, és a légzésük is nehézzé válik - semmiképp nem jó érzés. Giuseppe Palmisano és dán munkacsoportja egy olasz chardonnay bort tanulmányozott, amelynek elemzése útján közelebb kerültek a rejtély megoldásához.

„Mukherjeenek sikerült egy mesemondó ügyességével bonyolult orvosi problémákat lefordítania egy mindenki által érthető, egyszerű nyelvre” – írja a könyvről a The Wall Street Journal.

Étrendi megszorítás nélkül is sikeresen hosszabbították meg egy egysejtű élesztőgomba élettartamát amerikai és tajvani kutatók azáltal, hogy beavatkoztak az öregedésért felelős fehérje működésébe.

Freund Tamás akadémikus, Agy díjas neurobiológus vezetésével magyar kutatócsoport is részese lesz az Emberi Agy projekt (HBP – Human Brain Project) névre keresztelt, kiemelt támogatású uniós programnak, amely 87 európai intézet részvételével valósul meg 2013 és 2023 között.

Kínai kutatók módot találtak arra, hogy az emberi vizelettel kiürülő sejteket értékes, akár a neurodegeneratív betegségek terápiájában is felhasználható idegsejtekké alakítsanak.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete a 2011. évet a „Kémia Nemzetközi Éve” címmel tisztelte meg. Ehhez kapcsolódva indult el a „Kémiai Biztonság Napja” elnevezésű rendezvénysorozat, amely minden évben december elején áttekinti a vegyi anyagok mind kiterjedtebb alkalmazásával kapcsolatos veszélyek megelőzésének lehetőségeit.

Választ adtak az Edinburghi Egyetem kutatói arra a kérdésre, hogy miként fejlődött ki az emberben - és más emlősökben - meglévő intelligencia.

Albert Einstein az egyik legokosabb ember volt, aki valaha élt, ezért természetes, ha a kutatók még öt és fél évtizeddel halála után is azt kutatják, milyen különleges agy kellett a tudós bámulatos munkásságához.

Miért alszunk? A választ erre a látszólag egyszerű kérdésre ma sem ismerjük, csak hipotéziseink vannak, és jelenleg óriási a forrongás ezen a tudományterületen. Az adaptív inaktivitás elmélete szerint azért alszunk, hogy addig se legyünk ébren, míg a kognitív hipotézist vallók azt akarják bizonyítani, hogy alvás alatt tanulás: memória-konszolidáció történik.

A személyes orvoslás legfrissebb eredményeként egy adott páciens betegségét hordozó állatot személyre szabott kísérleti alanyként használhatják. Egyes kutatók a filmek és internetes játékok szereplőihez hasonlóan avatároknak nevezik őket.