Indul az Emberi Agy projekt
Az Európai Bizottság hétfőn jelentette be a FET, azaz a jövőbeli és a már kialakulóban levő technológiák (Future and Emerging Technologies) pályázatának nyerteseit: az Emberi Agy projekt és a Grafén projekt egyenként 1-1 milliárd eurós támogatásban részesül, hogy a résztvevők 10 éven át a világ tudományos élvonalában kutathassanak.
A projektek teljes időtartamára kiterjedő tartós finanszírozást az EU 7. keretprogramja (2007-2013), valamint a 2014-2020 közötti időszakra szóló Horizon 2020 program biztosítja – hangsúlyozza az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete és a Magyar Tudományos Akadémia által hétfőn kiadott közlemény.
A HBP a világ legnagyobb kísérleti létesítményét kívánja létrehozni a modern tudomány egyik legizgalmasabb területének számító agykutatásban. A cél objektív módszerek kifejlesztése az idegrendszeri betegségek felismerésére, továbbá a kóros folyamatok hátterében meghúzódó mechanizmusok megértése és az új gyógymódok felfedezését célzó kutatások felgyorsítása.
A projekt keretében olyan neuroinformatikai, agyszimulációs és szuperszámítógépes rendszereket fejlesztenek ki, amelyek lehetővé teszik, hogy a világ minden részéről összegyűjtött kutatási adatok felhasználásával összetett modelleket alkossanak, ezek működését pedig biológiai adatokkal vessék össze. A végső cél, hogy a kutatók kapcsolatot találjanak az agyműködésért felelős gének, molekulák és sejtek tulajdonságai, illetve az emberi gondolkodás és viselkedés között.
Az agy részletes megértésén keresztül a projekt keretében olyan, „neurorobotikát”
támogató rendszereket is létrehoznak, amelyek megoldhatják a jövő számítástechnológiája előtt álló kritikus problémákat, pl. az energiahatékonyságban, a megbízhatóságban és az egyre komplexebb számítási rendszerek programozásában rejlő alapvető nehézségeket.
Magyarországról a projektben Freund Tamás akadémikus kutatócsoportja vesz részt az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetéből. A magyar neurobiológusok a legmodernebb anatómiai és élettani módszerek alkalmazásával nyert adatokkal járulnak hozzá az idegsejtek, az ezek közötti hálózatok és az egyes agyterületek számítógépes modelljeinek létrehozásához, illetve a modellekből származó hipotézisek helytállóságának kísérletes értékelését végzik. A későbbiekben más hazai laboratóriumoknak is lehetőségük lesz bekapcsolódni a programba.
A Grafén elnevezésű projekt célja az információs és kommunikációs technológiákban a szilíciumot felváltó, forradalmi jellegű, szénalapú anyag tulajdonságainak vizsgálata és hasznosítása. Ez az eddig ismert legvékonyabb formában használható anyag, sokkal jobban vezeti az áramot, mint a réz, ugyanakkor 100-szor vagy akár 300-szor is erősebb lehet az acélnál, és páratlan optikai tulajdonságokkal rendelkezik. A kiemelt projekt több mint 100 kutatócsoportot tömörít, a vizsgálatokat pedig 136-an vezetik, közülük négyen Nobel-díjasok.
forrás: MTI
A cikkben hivatkozott linkek:
Olvasna még a témában?
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- Egy kézzel élők mindennapjait segíti a Semmelweis Egyetem videósorozata
- Egy betegség, amely fellángol a kávétól
- Ha próbára tesz a hőség
- Utazás ételallergiával
- Miért vagyunk boldogabbak, ha nyaralunk?
- Az első csonttörést újabb követheti, ha csontritkulás áll a hátterében
- 6 esti szokás, amitől boldogan indul majd a reggel
- Ingadozó testsúly, rossz közérzet, hiányzó nyári csúcsforma?
- Ezért fáradtak nyáron a magyarok
- Egészségünk „ujjlenyomata”, a mikrobióta
- Egy új korszak apái
- Janicsák Veca: „Tartani az egyensúlyt testben és lélekben”
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!