Mik a gluténérzékenység tünetei?

Fontos a probléma okának feltárása

A bevezetőben felsorolt három probléma közül a cöliákia a legsúlyosabb. A cöliákia ugyanis egy krónikus autoimmun betegség, ami hosszú távú bélkárosodást és felszívódási zavarokat okozhat, amelyek következtében súlyos szövődményekhez vezethet.

Ezen felül számos emésztőrendszeri betegség, pl. a Crohn-betegség vagy az irritábilis bél-szindróma (IBS) tünetei is hasonlóak lehetnek a glutén kiváltotta panaszokhoz, ezért nagyon fontos, hogy időben fény derüljön a probléma okára, és megkezdődhessen a kezelés.

Mik a gluténérzékenység tünetei?

Akár cöliákiáról, akár NCGS-ről vagy búzaallergiáról van szó, a gluténhez köthető tünetek gyakran átfednek egymással. A leggyakoribb panaszok az emésztőrendszert érintik, de különösen a cöliákiában és az NCGS-ben gyakoriak az emésztőrendszeren kívüli (extraintesztinális) tünetek is.

Jellemző emésztőrendszeri tünetek:

• Hasi fájdalom, görcsök
• Puffadás
• Hasmenés vagy laza széklet
• Székrekedés (különösen gyermekeknél)
• Zsírszéklet (zsírfényű széklet)
• Hányinger vagy hányás
• Gyomorégés, reflux

A gluténérzékenység tünetei nem csak emésztőszerviek lehetnek

Cöliákia esetén a bélbolyhok károsodása akadályozza az alapvető tápanyagok felszívódását. Kárt szenvedhet például a zsírok és a zsírban felszívódó vitaminok, a B12-vitamin, a folát, a vas és a kalcium felszívódása is, ami súlyos szisztémás tünetekhez és szövődményekhez vezethet.

Bár az NCGS nem jár a bélbolyhok sorvadásával és tápanyagfelszívódási zavarokkal, így is kiválthat enyhe szisztémás gyulladásos, illetve idegrendszeri tüneteket, amelyek pontos hatásmechanizmusa egyelőre nem teljesen tisztázott. Melyek azok az NCGS- és cöliákia tünetek, amelyek nem az emésztőrendszert érintik?

• Fáradtság, „agyköd”, tartós kimerültség, koncentrációs nehézségek, memóriazavar
• Fejfájás, migrén
• Ízületi vagy izomfájdalom
• Hangulatzavarok: szorongás, depresszió, ingerlékenység
• Zsibbadás, bizsergés a végtagokban (perifériás neuropátia)
• Bőrproblémák, például ekcémaszerű kiütések, illetve a cöliákiára jellemző, viszkető, hólyagos bőrkiütések (dermatitis herpetiformis)
• Menstruációs zavarok, termékenységi problémák
• Testsúlycsökkenés vagy megmagyarázhatatlan hízás
• Vashiányos vérszegénység, amely étrendkiegészítők szedésével sem javul
• Csontritkulás vagy csontvesztés (oszteopénia)
• Afták
• A fogzománc károsodása (főleg gyerekkorban)

Ezek a panaszok gyakran a rejtett gluténérzékenység tünetei, amelyek sok esetben fokozatosan alakulnak ki, és éveken át fennállhatnak anélkül, hogy a beteg megkapná a pontos diagnózist. Ez az oka annak, hogy sok cöliákiás vagy NCGS-beteg „némán” vagy atípusos tünetekkel él, akár emésztőrendszeri panaszok nélkül.

Mik a gluténérzékenység jelei újszülötteknél és gyerekeknél?

Csecsemőknél a gluténérzékenység általában hasmenéssel, zsírszéklettel, hasi fájdalmakkal és a fejlődés lelassulásával jelentkezik. A gyermekeknél is tipikus a hasmenés, a székrekedés, a hasfájás és a zsírszéklet, emellett sokszor puffadnak és lefogynak. A fogzománc károsodása is előfordulhat, ami a maradandó fogaknál sajnos visszafordíthatatlan is lehet.

Miért fontos a pontos diagnózis?

Mivel a gluténnel összefüggő betegségek eltérő kezelést és nyomon követést igényelnek, elengedhetetlen a szakszerű orvosi diagnózis, és nem szabad pusztán megérzésekre vagy internetes tanácsokra hagyatkozni. Arról nem is beszélve, hogy ha elkönyveljük magunkat gluténérzékenynek, miközben például IBS-ünk van, akkor megfosztjuk magunkat a szakszerű kezeléstől.

Hogyan néz ki a diagnosztikai folyamat?

Az orvos először kikérdez minket a személyes és családi kórtörténetünkkel és a tüneteinkkel kapcsolatban. Ezt követik a különféle vizsgálatok.

A cöliákiánál alapvetően vérvizsgálat (szerológiai vizsgálatok), genetikai tesztelés (a HLA-DQ2 és a HLA-DQ8 tesztekre), illetve bélből történő biopsziás mintavétel jöhet szóba.

A búzaallergia esetén az orvos bőrpróbával és IgE-vizsgálattal, szükség esetén szakorvosi felügyelettel végzett ételprovokációval méri fel, hogy búzaallergiáról van-e szó.

Az NCGS diagnózisa pedig kizárásos alapon történik. Miután az orvos kizárta a cöliákia és a búzaallergia lehetőségét, szigorú felügyelet mellett zajló gluténprovokációval tudja ellenőrizni, hogy nem-cöliákiás gluténérzékenységről van-e szó.

Miért ne kezdjünk gluténmentes diétába tesztelés előtt?

Ha valaki anélkül vált gluténmentes étrendre, hogy orvosi diagnózist kapott volna, akkor a későbbiekben problémás lehet a pontos diagnózis felállítása. Ilyenkor előfordulhatnak ugyanis úgynevezett hamis negatív eredmények, mert glutén fogyasztása nélkül az ellenanyagszint lecsökken és a bél is gyógyulni kezd. Emiatt később már nem lehet megbízhatóan diagnosztizálni a betegséget – hacsak nem történik újabb, kellemetlen és kockázatos gluténprovokáció.

A gluténmentes étrendről írt cikkünkért kattintson a linkre!