Szimpatika cikkek Cukorbetegség-témában

Betegek és orvosok számára egyaránt többlet terhet jelent, hogy az inzulinanalógok megváltozott támogatásával kapcsolatos rendeletben foglaltakat időben teljesítsék. Célszerű a szénhidrátanyagcsere-vizsgálatot (HbA1c) azoknál is elvégezni, akiknél még nem történt ilyen.

- Kutyanyelv, falevél, kalapács - alakra ezekhez hasonlítják a hasnyálmirigyet azok az orvosok, akiknek "betekintésük van" e szerv működésébe. Ők a gasztroenteorológusok, hiszen a hasnyálmirigy az emésztőrendszer fontos, meghatározó része.

Amerikában sikerrel folyik egy rendkívül ígéretes, magyar kutatók által, felfedezett és előállított molekulának cukorbetegek részvételével folyó kipróbálása.

A Magyar Közlönyben megjelent miniszteri rendelet szerint félmillió magyar cukorbeteget regulázna meg az egészségügyi kormányzat. Figyelemmel kísérnék a beteg cukorfogyasztását, és aki egy éven belül kétszer is rossz eredményt produkál, az büntetésre számíthat.

A fiatal cukorbetegek közül sokan nem tudnak a betegségéről. Tegyen róla, hogy ön ne legyen közöttük. Rendszeresen ellenőrizze vércukorszintjét. Ha a vizsgálat magasabb értéket mutat az átlagosnál, még nem feltétlenül cukorbeteg, de változtatnia kell életmódján.

„Sokkal fontosabb ismerni, hogy a betegség milyen embert érint, mint hogy az embernek milyen betegsége van” – mondta Hippokratész i.e. 400-ban, és 1400 évvel később Sir William Osler felismerte, hogy „ha nem lenne az egyének közti hatalmas variabilitás, akkor az orvoslást pusztán tudománynak tekinthetnénk és nem művészetnek.”

A nyírfacukrot, vagy becsületes kémiai nevén a xylitol (C5H12O5) nevű szerves vegyületet a múlt század elején nyírfából állították elő Finnországban, elsőként a világon.

A Gymnema sylvestre, más néven gurmar egy sűrű levelű, szőlőhöz hasonló futónövény, ami bokrokon és fákon kúszik fel, Dél-Indiában honos. Ez a növény a cukor rombolójaként ismert a világban.

Fekete áfonya (Vaccinium myrtillus) – a hangafélék családjába tartozó, a nyirkos, savas talajú erdőket kedvelő cserje. Gyümölcsét már a történelem előtti idők óta fogyasztják, azonban az orvostudomány először a XVI. században említi. Észak-Európából származik, hazánk északi és nyugati hegyvidékeinek erdeiben is megterem, igaz, csak ritkán. Az apró bogyók rengeteg értékes anyagot tartalmaznak: flavonoidokat (pl: antocianidint), A-, B- és C-vitamint, cukrokat (kvercetin, katechin), pektint, valamint cseranyagokat, savakat (pl: tannin), krómot és mangánvegyületeket.

A csökkentett kalória-bevitel meghosszabbítja a kísérleti állatok életét. Laborértékeik az éhezés következtében jelentősen javulnak. Vérük glükóz-tartalma, inzulinszintje, a vérnyomásuk, a koleszterinszintjük fajuk átlaga alatt marad akkor, ha nagyon keveset esznek.