Szimpatika – Így árt meg a gyereknek az alváshiány

Az alváshiány okozta negatív irányú változások az agynak azon területeit érintik, amelyek fontosak a stresszel való megküzdéshez és a negatív érzelmek szabályozásához.

A mostani vizsgálatból kiderült az is, hogy a rosszabb anyagi körülmények között élő családok gyermekei különösen veszélyeztetettek.

Kutatás a gyerekek alvásidejéről

Amerikai neurológusok egy csoportja összesen 94, 5-9 éves gyermeket toborzott New Yorkban élő, társadalmi-gazdasági szempontból sokszínű családokból.

A részt vevő családok mintegy 30%-ának jövedelme az amerikai szegénységi küszöb alatt volt. Megkérték a szülőket, hogy számoljanak be gyerekük alvási rutinjáról, valamint gyerekük lefekvési és ébredési idejéről is.

A gyerekekkel eközben elvégeztettek egy mágneses rezonancia képalkotó vizsgálatot, hogy elemezzék agyműködésüket, közelebbről az amigdala nevű agyi terület kapcsolatát a többi agyi területtel.

Az amigdala kritikus szerepet játszik az érzelmek feldolgozásában, és abban is, hogy az egyén mennyi negatív érzelmet él át. 

Agy, szegénység, alvás

A kutatók találták, hogy az alacsony gazdasági erőforrásokkal rendelkező családok gyerekei többnyire kevesebbet alszanak éjszaka, és később fekszenek le, mint a magasabb gazdasági erőforrásokkal rendelkező családok gyermekei.

Az alváshiány és a későbbi lefekvés viszont összefügg az amigdala kisebb méretével, és az amigdala, illetve más érzelemfeldolgozó agyi régiók közötti gyengébb kapcsolatokkal.

Ezt a kapcsolatot a társadalmi-gazdasági hátrány, az alvás időtartama és időzítése, valamint az amigdala mérete és összekapcsolódása között már 5 éves gyermekeknél is kimutatták.

Eredmények arra utalnak, hogy az alvás mennyisége és időzítése egyaránt fontos az érzelemfeldolgozásban részt vevő agyi régiók működése szempontjából.

Az alváshiány következményei

Az alváshiány növeli a mentális egészségügyi problémák kialakulásának kockázatát, és zavarja a tanulmányi teljesítményt is. A kevesebb alvás megnehezítheti a gyermekek számára a stresszel való megbirkózást és az érzelmek kezelését.

Az alacsony szocio-ökonómiai erőforrásokkal rendelkező családokból vagy lemaradó környékről származó gyermekeknél fokozottan fennállhat a stresszel összefüggő mentális egészségügyi problémák kockázata, részben a környezetük alvásegészségre gyakorolt negatív hatásai miatt.

A kutatók mostani eredményei megerősítik annak fontosságát, hogy az alacsonyabb jövedelmű családok gyerekeire fokozottan figyeljen az ellátórendszer, és a szülők anyagi támogatás mellett edukációt is kapjanak azzal kapcsolatban, hogy milyen fontos lehet gyermekük megfelelő alvása.

Szegénység és alváshiány

De vajon miért nehezíti meg a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű környezet a gyermekek alvását? A mostani kutatás azt sugallja, hogy a megélhetési gondokkal küzdő szülőknek nehezebb fenntartaniuk a következetes lefekvési rutinokat, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy a gyermekek kevesebbet aludtak.

A társadalmi-gazdasági hátrányok és a rossz alvásminőség között azonban valószínűleg ennél több tényező is van, mint például a kényelmes ágy hiánya, a túlzsúfoltság, a szomszédság zaja, a túlzott fény és meleg.

A legtöbb korábbi alváskutatás a tizenévesekre összpontosított, akik különösen ki vannak téve a rossz alvás kockázatának. A mostani eredmények azonban azt sugallják, hogy az alvási szokásokra és az alvásmintákra gyakorolt környezeti hatások sokkal korábban kezdődnek.

Az alvás javítását célzó beavatkozásoknak ezért a serdülőkor előtt kell elkezdődniük ahhoz, hogy optimálisan hatékonyak legyenek. A rászoruló családok gazdasági erőforrásainak megerősítése szintén kulcsfontosságú lehet a gyermekek alváshiányának csökkentése szempontjából.

Borítókép: Envato Elements