Egyre több a cukorbeteg, a lelki beteg és a túlsúlyos ember
Az országos közegészségügyi intézet tízévente méri fel a felnőtt lakosság egészségi állapotát. A jelenlegi vizsgálatot 2008 és 2011 között végezték, összesen hétezer ember adatait vették fel. Közülük négyezren a legutóbbi, 1998-as felmérésben is részt vettek, így minden eddiginél teljesebb képet lehet alkotni a hosszabb távú folyamatokról. Az eredmények megerősítették a szakértői feltételezéseket, amelyek szerint egy sor úgynevezett civilizációs betegséget tekintve romlott a német lakosság állapota, ugyanakkor egyre többen vannak, akik tudatosan egészséges életmódot követnek.
A felmérés szerint a nők 23,9 százaléka, a férfiak 23,3 százaléka számít túlsúlyosnak a testtömegindex-számítás alapján. Az előző vizsgálat alacsonyabb arányt állapított meg, 1998-ban a nők 22,5 százaléka, a férfiak 18,9 százaléka küzdött súlyfelesleggel.
A cukorbetegek aránya 5,2 százalékról emelkedett 7,2 százalékra. A valós érték azonban ennél nagyjából 2 százalékponttal magasabb lehet, mert a tapasztalatok szerint mindig jelentős nem diagnosztizált esetek aránya.
A RKI felmérése szerint a túlsúlyosság és a cukorbetegség leginkább a társadalmi státussal hozható összefüggésbe; minél magasabb jövedelmi, társadalmi osztályba tartozik valaki, annál kisebb valószínűséggel lesz kövér vagy cukorbeteg.
A lelki betegségeknél inkább generációs különbségek érvényesülnek; a fiatalok körében a depresszió fordul elő gyakrabban, míg az idősebbekre a kiégés (burnout) tünetegyüttes jellemző. A depressziósok aránya a 18-29 éves korosztályban a legmagasabb, nagyjából 10 százalékos, a kiégési szindróma pedig az 50-59 éves korosztályban, ahol 6,6 százalékos előfordulási arányt regisztráltak.
A hosszabb távú tendencia a mentálhigiénés betegségeknél is romlást jelez, kedvező viszont, hogy egyre többen mozognak több-kevesebb rendszerességgel; tíz év alatt bő tíz százalékkal emelkedett azok aránya, akik hetente legalább egyszer sportolnak. A sportra fordított idő azonban még mindig elmarad az ENSZ egészségügyi szervezetének (WHO) ajánlásától, amely szerint hetente két és fél órát kellene aktív testmozgással tölteni.
forrás: MTI
A cikkben hivatkozott linkek:
Olvasna még a témában?
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- Mit tehetünk az agyunk egészségéért?
- Már az anyaméhben eldől, ha balkezesek leszünk
- Parkinson-kór vagy Parkinson-szindróma?
- Tévhitek, amelyek a laktózintoleranciát övezik
- Életmentő beavatkozások méhen belül
- Hamis emlékeket alakít ki az elménk
- Gördülő sportok tavasszal
- Útmutató kismamáknak a genetikai vizsgálatokhoz
- Miért nevetnek a babák?
- Evészavarok megoldókulcsa: a család
- Örökölt mintázatok: nagyszüleink, szüleink sorsát éljük tovább?
- Ábel Anita: „Azért vagyunk, hogy áttörjük a falat”
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!