Szimpatika cikkek Lelki bajok-témában

Vajon tényleg léteznek, vagy csak városi legendák szólnak azokról, akikkel egy-egy beszélgetés során úgy érezzük, vámpírként szívják el az energiáinkat?

Valamennyiünk életében lehetnek olyan pillanatok - sőt, néha hosszabb időszakok is -, amikor úgy érezzük: ennyi tellett, nem bírjuk tovább. Akár egy erőpróbáló kihívásnak kell megfelelnünk, akár egy elhúzódóan nehéz, küzdelmes életszakaszban vagyunk, akár egy fájdalmas traumát, kudarcot, veszteséget próbálunk feldolgozni, olykor megkérdőjeleződhet bennünk, hogy érdemes-e, és képesek vagyunk-e egyáltalán tovább küzdeni.

Mi lesz a kapcsolatokkal, miután kirepülnek a gyerekek, a kutya sincs már meg, nem kell gyűjteni új tévére és nem ölik meg az embert a munkahelyi problémák? Lesz még miről beszélgetni?

A gyász lélektana és a gyászolók segítése – dr. Pilling János előadása a Kossuth Klubban ma 17:30 és 19 óra között

A „mániás depresszió” meghatározásban mintha ellentmondás lenne: nem illik össze a két kifejezés. Hiszen a „mánia” a cselekvés, aktivitás képzetét kelti, a „depresszió” pedig a csöndet, a letargiát. Pedig létezik a két szót így együtt használó elnevezés: a mániás depresszió egy manapság egyre gyakrabban emlegetett pszichiátriai betegség, amely feltűnő hangulatingadozásokkal jár, és amelyben a mély depresszió és a túláradó vidámság időszakainak váltakozásai végigkísérik a beteg egész életét.

Jelen cikkben a betegségek lelki okai kerülnek górcső alá; szó lesz a pszichoszomatikus betegségek okairól, illetve a rendelkezésre álló kezelési lehetőségekről.

Mihalec Gábor terapeutaként több mint tíz éve dolgozik párokkal és családokkal. Az általa alapított Ketten Együtt Házassági Műhely mára egy több mint 160 szakemberből álló országos hálózattá nőtte ki magát, amely képzéseket biztosít segítők részére, illetve tréningeket és terápiákat tart pároknak.

Tudod, hogyan működnek a szükségleteid? Biztosan észrevetted már, hogy ha éhes vagy és fázol, nehéz az önmegvalósításra koncentrálni. „Mindent csak sorban, ahogy a psziché szeretné” – mondja Borsos-Kőszegi Erika pszichológus.

Dr. Máté Gábor 1956-ban, 13 évesen hagyta el Magyarországot. Az elmúlt harminc évben eleinte családorvosként praktizált, majd haldoklókkal, szenvedélybetegekkel, mentális betegségekben szenvedők kezelésével foglalkozott.

Újabb kutatás bizonyítja, hogy a sokak által ismert rizikófaktorok: a munkával járó stressz, a rendszertelen étkezés vagy a mozgáshiány mellett az általunk végzett munka jellege önmagában is károsíthatja egészségünket. Mely szakmák dolgozói tekinthetők a leginkább veszélyeztetettnek?