Mikor mondhatjuk, hogy a munka megbetegít?
Módosítva: 2/21/2013 2 perc AllergiaasztmaFelsőlégúti megbetegedésekLelki bajokÖsszes cikk
Újabb kutatás bizonyítja, hogy a sokak által ismert rizikófaktorok: a munkával járó stressz, a rendszertelen étkezés vagy a mozgáshiány mellett az általunk végzett munka jellege önmagában is károsíthatja egészségünket. Mely szakmák dolgozói tekinthetők a leginkább veszélyeztetettnek?
Bőr és légúti tünetek
„A munkahelyi környezet által okozott egészségügyi problémák előfordulása nincs pontosan rögzítve, de a problémák valójában jóval gyakoribbak, mint ahogyan azt a felmérések mutatják” – mondta el dr. Dózsa Izabella tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa. A foglakozási betegségek fő kiváltó okai a munka során használatos, a munkahelyi környezetben megtalálható vegyi, biológiai vagy fizikai tényezők. A munkahelyi környezet a bőrfelszín után leggyakrabban a légutakban okoz panaszokat: az asztma világszerte a második leggyakoribb olyan betegség, amely a foglalkozásból ered.
18 ártalmas anyag
A Thorax orvosi folyóiratban közölt írás is megerősíti, hogy a munkahelyi környezet és a légúti betegségek kialakulása közötti összefüggés meglehetősen alulértékelt, pedig a gyakorlatban ennek felismerése lenne az első lépés a tünetek megelőzésében és kezelésében. A vizsgálat során a kutatók a National Child Development Study adatait használták fel. Összesen 9,500, 1958-ban született felnőtt egészségi állapotára vonatkozó adatot elemeztek: meghatározott életkorokban összevetették az asztmás, bronchitiszes panaszok előfordulását. Az Asthma Specific Job Exposure Matrix (ASJEM) segítségével pedig felmérték a környezeti rizikófaktorok előfordulását.
Veszélyes szakmák
Az ASJEM 18 olyan, munkahelyi környezetben is fellelhető anyagot foglal magában, amelyek összefüggésbe hozhatóak későbbi asztmás panaszok megjelenésével. Ilyenek például a tisztítószerek, a liszt, vagy a fémfüst. A vizsgálat alapján a felnőttkori asztma kialakulásával több olyan szakma is összefüggésbe hozható, amelyek valamilyen formában tisztítószerek rendszeres alkalmazását igénylik. Ezen kívül a mezőgazdaságban dolgozók, a fodrászok, illetve a nyomdaipari termékekkel foglalkozók körében volt még tapasztalható gyakori megbetegedés.
Az ASJEM alapján a vizsgálatban részt vevők között 4-ből 1 dolgozott semleges környezetben, és 10-ből 1 találkozott munkája révén magas rizikót jelentő hatóanyaggal. 28 százalékuk alacsony, 34 százalékuk pedig alacsony és magas rizikófaktorú anyaggal egyaránt dolgozott már élete során.
Védje az egészségét!
„A munkavállalók elsődleges célja természetesen a munkahely megtartása. Sokaknak azonban szembe kell nézniük azzal a ténnyel, hogy jelenlegi munkahelyük súlyos és maradandó egészségkárosodást okozhat. Panaszok esetén forduljanak allergológus vagy tüdőgyógyász szakorvoshoz, aki a szükséges vizsgálatok elvégzésével azonosítja a tünetek kiváltó okait, majd javaslatot tesz a probléma megoldására, illetve a gyógyszeres kezelés szükségességére” – tanácsolja dr. Dózsa Izabella.
Újabb kutatás bizonyítja, hogy a sokak által ismert rizikófaktorok: a munkával járó stressz, a rendszertelen étkezés vagy a mozgáshiány mellett az általunk végzett munka jellege önmagában is károsíthatja egészségünket. Mely szakmák dolgozói tekinthetők a leginkább veszélyeztetettnek?