Szimpatika cikkek Gyerekkori problémák-témában

Sokan nem is tudják, hogy mi állhat a gyakori betegségeik mögött. Ma Magyarországon negyvenezer primer immunhiányos beteg élhet úgy, sokan nem is tudnak betegségükről. Krónikus fáradság, hasmenés, visszatérő fülfolyás vagy bakteriális arcüreggyulladás – ezeket a betegségeket nem vesszük komolyan, egyszeri problémaként kezeljük.

Púposak lesznek, vagyis elgörbül a nyaka és a hátgerince azoknak a gyerekeknek, akik okostelefonjuk vagy más készülékek monitorja előtt töltenek naponta több órát egy ausztrál gerincspecialista szerint.

Fogyatékkal élő gyerekekkel nem egyszerű feladat szabadidős programot szervezni, hiszen kevés olyan hely van az országban, ahol biztonságban játszhatnak, miközben találkozhatnak egészséges társaikkal is. Zuglóban végre megnyílt az első integrált játszótér, ahol közösen játszhatnak az egészséges és a sérült gyerekek olyan eszközökön, amik mindenki számára örömet nyújtanak - hiszen együtt játszani jó!

Az elmúlt 15 évben drámaian nőtt a myopia, vagyis a rövidlátás gyakorisága. A legrosszabb helyzetben a kelet-ázsiaiak vannak, ahol az iskolás gyerekeknek mintegy 80 százaléka szorul szemüvegre. Az USA-ban minden negyedik gyereket érintett, míg itthon – óvatos becslések szerint – ez 10-15 százalékra tehető. Az emelkedés várhatóan folytatódik és 5 év múlva a föld lakosságának harmada lehet rövidlátó.

A gyümölcslében lévő flavonoidok javítják az agyi vérkeringést, így akár a leckeírásban is segítenek – állítják a szakemberek.

Sportolók támogatják futásukkal az adománygyűjtésben a Bátor Tábor Alapítványt október 11-én, ezzel is elősegítve a beteg gyermekek gyógyulását.

Már megint vége van egy hosszú, forró nyárnak. Már megint kezdődik az iskola. Családunkban két kisgyerek is első osztályba lép. Szüleik hosszas keresgélés után kiválasztották nekik a környékünkön elérhető, remélhetőleg legjobb iskolát. Nem volt könnyű. Mert, melyik a jó iskola? Ki tudja, ki mondja meg?

Rengeteget hallani gyermekvédelemről, új és új koncepciókról. Azokról kevesebbet, akik naponta ott vannak a vártán, a gyerekek mellett, akiket jobban fenyeget a kiégés, elhasználódás, mint szintén veszélyeztetett tanár-társaikat. Beszélgetőtársamnak nem járt nyári szünet, bár pedagógus: nevelő egy budapesti gyermekotthonban. Neve elhallgatását kérte, de hogy ki ő, milyen ember, az kiderül abból, amit elmesél. Állami gondozottakkal töltött mindennapjait, érzéseit, gondolatait évek óta blogjában mondja el „mindenkinek”, Tóth Lajos álnéven. Így őszinte lehet – akárcsak most velem és Önökkel.

A hiperaktív gyerekek nehezen illeszkednek be az iskolai közösségbe, zavarják az órákat, tanítási időben többször elhagyják a helyüket és sétálnak az osztályteremben, aminek sem a pedagógusok, sem az osztálytársak nem örülnek.

Manapság egyre több a speciális nevelési igényű kisgyermek, és ettől függetlenül, illetve ezzel összefüggésben arról is folyamatosak a szakmai viták, milyennek kell lennie az óvodai nevelésnek, illetve az iskola első néhány évének. Mátyusné Szabó Beáta óvodapedagógus-fejlesztőpedagógus, a X. kerületi Mászóka Óvoda szakértője válaszolt kérdéseinkre.