A jó iskolában nem a felejtés számára tanítanak

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Szerző: Dogossy Katalin
Már megint vége van egy hosszú, forró nyárnak. Már megint kezdődik az iskola. Családunkban két kisgyerek is első osztályba lép. Szüleik hosszas keresgélés után kiválasztották nekik a környékünkön elérhető, remélhetőleg legjobb iskolát. Nem volt könnyű. Mert, melyik a jó iskola? Ki tudja, ki mondja meg?

A szülő csak áll és tanácstalan.

Az a jó iskola, ahonnan a gyerekek a legjobb középiskolába tudnak bejutni? Amelyikben a diákok a legtöbb tanulmányi versenyen jeleskednek? A mai teljesítménycentrikus világunkban a szülő könnyen gondolhatja azt, hogy igen. Az a jó iskola, ahol már első osztályban minden nap angolt tanítanak.

De biztos ez?

A gyerekekhez értő pedagógusok és gyermekpszichológusok azt mondják, hogy nem ez a fontos. A jó iskolában a gyerekekből nem ölik ki a kíváncsiságot és kreativitást, nem büntetik a tudásvágyat és őszinteséget. A jó iskolába nem szorongva indul el reggelenként. Nem talál ki hasfájást, fejfájást. A jó iskola célja az, hogy megszüntesse saját magát, eljuttassa a gyereket az önállóságnak arra a szintjére, ahol már egyedül is képes ismereteket szerezni. A jó iskolában arra készítik fel, amire az életben majd szüksége lesz.

Vagyis?

Önismeretre, mert erre van szüksége később, hogy megtalálja azt a munkát, azt a partnert, azt az életmódot, amiben boldog és elégedett lesz. Empátiára. Arra, hogy bele tudjon helyezkedni mások szempontjaiba. Mert erre van szüksége ahhoz, hogy később megértse a szüleit, gyerekeit, főnökeit, beosztottjait. Vagy akár a szomszédjait, és békében tudjon élni önmagával és környezetével.

Önuralomra. Mert erre van szüksége ahhoz, hogy elérje a céljait. Kitartásra, hogy képes legyen küzdeni.

A jó iskolában megtanítják a gyerekeket tanulni, és gondolkodni.  És nem ismereteket sulykolnak beléjük, hiszen annak, amit a gyereknek a mai iskola tanít, 75 %-át öt év alatt az eminensek is garantáltan elfelejtik, ha nem használják mindennap. Tehát nem a felejtés számára tanítanak. Ráadásul ma már a gyerek az internetről egy óra alatt több információhoz jut, mint amennyit a tanár, mint a tudás birtokosa, és az iskola, mint a tudás központja, egy hónap alatt át tud adni neki. Az iskola feladata a harmadik évezredben nem lehet csupán a tananyag átadása és elsajátításának ellenőrzése.

Hanem?

A jó iskola gondolkodni tanít, nem ismereteket sulykol, hanem az ismeretek feldolgozásában segít. Nem adatokat magoltat, hanem megtanítja az adatokat értelmezni. Az igazat a hamistól megkülönböztetni. A jó iskolában a gyerekek megtanulják, hogyan kezeljék konfliktusaikat, hogyan tolerálják a másságot.  A jó iskolában a gyerekek együttműködnek, bíznak egymásban, és elismerik a másik képességeit. Megtanulják, hogy mindenki jó valamiben.

A jó iskolában jó pedagógusok tanítanak. Hogy milyen a jó pedagógus?

Nem szigorú, nem engedékeny, hanem mindig olyan, amilyennek a konkrét nevelési helyzetben lennie kell. Nem pályakezdő, de még nem nyugdíj előtt áll. Már valószínűleg családja, gyermeke van. Még fiatal és rugalmas, az újat befogadni akaró, de már van saját nevelési tapasztalata. Már nem csak a tananyagot tanítja, hanem a gyermekeket is. Ha az ember egy jó pedagógus osztályába lép, látja, hogy az osztályterem falait az ott tanuló gyerekek munkái díszítik. Színesen, bőségesen.

A jó iskolába jó belépni. A környezet tiszta, a folyosókon senki sem rohan lökdösődve, üvöltve, a légkör nem félelmet áraszt, hanem örömet. A jó iskolában az érzelmi intelligenciát is fejlesztik, nem csupán az értelmi képességeket.

A kilencvenes évek elején ugyanis volt egy vizsgálat. Arra kérdeztek rá a kutatók, hogy mitől függ a gyerekek életben való boldogulása. Kiderült, hogy az értelmi képesség, vagyis az IQ, illetve az iskolában megtanult anyag csupán 18%-ban befolyásolja az életben való későbbi helytállást. Az életben való beválás döntő mértékben az érzelmi intelligenciától és ennek különböző változataitól, szociális készségektől, kommunikációs képességektől, és a kreativitástól függ.

Hogyan lehet ezeket fejleszteni?

Vannak technikák.

Az önismeretet a kortársakkal közösen végzett feladatok fejlesztik leginkább. Az az iskola, ahol a feladatokat nem egyénileg, hanem párban, csoportban kell végezni, az jó. Az önuralmat és kitartást leginkább a sportok fejlesztik. Az az iskola tehát, ahol a mindennapos sportot támogatják és lehetővé teszik, az jó. A kreativitást segítő technikák lényege az, hogy olyan feladatokat kínál, melyek megoldásához mindkét agyfélteke használatára szükség van. Mert agyunk mindkét fele más és más képességekért felelős. A bal agyféltekénk képessége a beszéd, írás, olvasás, számolás, logika, elemzés, listázás, részletek, sorbarendezés, egymásutániság. A jobb agyfélteke viszont a képzelet, a színek, téri-vizuális ingerek, muzikalitás otthona. A közfelfogás szerint vannak jobb-, illetve balagyféltekés emberek. Ez azonban nem teljesen igaz, inkább arról van szó, hogy ki-ki agyának melyik felét használja inkább. A nyugati kultúra erősen a logika, az elemzés, az információ feldolgozásra épít. A verbalitás a legfőbb alapja. Oktatásunk egyoldalúan a bal agyféltekei funkciókat preferálja. Ezért a kreatív gondolkodás kifejlesztéséhez olyan módszereket kell elsajátítanunk, amely a két félteke képességeit egyszerre fejleszti. A jó iskola ezt teszi.

Ilyen egyszerű. Gondoltam, amíg el nem kezdtünk iskolát keresni. Mert azóta tudom, hogy jó iskola nincs. Csak olyan iskola van, amely a legfontosabb két szempont szerint jó. Nem kelt félelmet, se szorongást, tehát nem árt. És nem öli ki a tudásvágyat a gyerekből. A többi szinte jön magától.

Olvasna még a témában?

Nyereményjátékok

Megfejtő

Kalandozzon velünk, legyen Ön is Megfejtő!

Kvíz

Olvassa el a Szimpatika magazint és válaszoljon a kérdésekre!

Tematikus kvíz

Böngésszen a honlap cikkei között és válaszoljon a kérdésekre!

Facebook játék

Egy könnyű kérdés – egy fantasztikus nyeremény

A nyitólapról ajánljuk

Szimpatika akció

Friss cikkeink

Hírlevél

Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.

Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!