Mi lesz veletek, emberkék?

A napokban azt, hogy a következő néhány évben hétmillió ember veszítheti el az állását a világon. A Világgazdasági Fórum tanulmánya szerint a negyedik ipari forradalomnak nevezett folyamat vívmányai országok teljes népességét szoríthatják ki a munkaerőpiacról. 97 százaléknál is valószínűbb, hogy pénztárosra, könyvelőre, hitelelemzőre, sofőrre, jogi asszisztensre, logisztikusra, adatrögzítőre, telemarketingesre nem lesz szükség. Ezek az állások egyszerűen el fognak tűnni. Viszont biztos, hogy szükség lesz orvosra, pszichológusra, tanárra, szociális munkásra, papra, gyógytornászra, erdészre és dietetikusra.

Vagyis tanulni kell. Felsőfokú képesítést kell szerezni.

Sajnos nálunk az általános iskolából kikerülő gyerekeknek kevesebb mint a fele tanul tovább megfelelő műveltséget nyújtó gimnáziumban. A többség szakközépiskolába vagy szakiskolába jelentkezik. A szakiskolába járók többsége viszont úgy érkezik az általánosból, hogy gyakorlatilag nem tud írni, olvasni. Szenes György, a Magyar Pedagógiai Társaság Szakképzési Kollégiumának elnöke szerint hiába alakítják át a 2016/17-es tanévtől a szakközépiskolákat szakgimnáziumokká, a szakiskolákat pedig szakközépiskolákká, csak a név változik, a lényeg nem. Az általános készségeket és a műveltséget megalapozó órák visszaszorulásával továbbtanulásra alkalmatlan fiatalok kerülnek ki az intézményekből. S hiába kínálják fel nekik az érettségi lehetőségét, nem fognak tudni élni vele. Miként nem tudják majd a lábukat hosszú távon megvetni a munkaerőpiacon sem. Egy-egy évfolyam 23-25 százaléka konvertálhatatlan tudással, funkcionális analfabétaként kezdi majd meg felnőtt életét. Pedig még ötven évig kellene helytállnia a változó világ változó körülményei között.

Aligha lesz képes rá.

Amire képes lesz, arra viszont szükség nem lesz. Hiszen például az Adidas hamarosan robotokkal fog futócipőket készíttetni. Hasonló újításokból a következő években egyre többet láthatunk majd. S bár ésszerű lenne, hogy a robotok és szoftverek mindenkitől átvállaljanak napi egy-két óra munkát, a tendencia nem ez. Sokkal valószínűbb, hogy a technikai vívmányok a társadalom egy jelentős, alacsonyabban képzett részét teljesen kiszorítják a munkaerőpiacról. Ezzel szemben a dolgozók egy kiváltságos csoportjának a kegyeiért versenyeznek majd a cégek.

Hogyan lehet majd ebbe a kiváltságos csapatba bekerülni? Hát úgy, hogy tanulunk. Persze kérdés, hogy mit.

A Világgazdasági Fórum már idézett tanulmánya szerint nem csak a kétkezi munkásoknak kell félteniük az állásukat, hanem a szellemi munkát végzőknek is. A következő négy évben becsléseik szerint a feldolgozó- és építőiparban közel 2 millió állás szűnhet meg. A nagy vesztesek között lesznek az adminisztratív és irodai dolgozók is. Hiszen mára sikerült olyan szoftvereket fejleszteni, amelyek a munkájuk jelentős részét el tudják végezni.

Vagyis egyre kevesebb munka jut, egyre több embernek. A tőke célja ugyanis az emberi munka visszaszorítása, a gépesítés. Mert az emberi munkaerő drága, a gépi munkaerő - a kezdeti befektetést leszámítva - olcsó. A munkanélküliség ennek a tendenciának egyenes következménye. Kevés a munkahely, ezért nagy az érte folyó verseny. Így aztán azt, akinek van állása, a végletekig kizsigerelik, túlfoglalkoztatják. Az inaktívakat pedig eltartják. Valamennyire legalábbis. A gyerekeket a szülők, az öregeket az állam, a munkanélkülieket, betegeket, rokkantakat a szociális ellátórendszer. Erre a rendszerre borzalmas mennyiségű költség rakódik, miközben igazságtalanul működik.

Mi a teendő? Jó lenne tudni. Sokat beszélnek mostanában az alapjövedelemről, mint megoldásról. Amikor tehát megszűnne minden ellátás, nyugdíj, gyes, gyed, segély, járulék, járadék. Minden állampolgár annyi alapjövedelmet kapna, amiből legalább is nem hal éhen. Sokat számítgatják, még többen képtelenségnek tartják. Nekem tetszik. De addig is, amíg megvalósul, annyi biztos, hogy a túlélés kulcsa az oktatási rendszer lenne, ha időben adaptálnák a 21. század kihívásaihoz.

Ez meglehetősen fontos lenne.

Ugyanis a most elsős gyerekek 65 százaléka várhatóan olyan munkakörben fog dolgozni felnőttként, amely ma még nem is ismert.