Szimpatika – Játék a zöldben - cselekvés zölden

Töltsenek elegendő időt a gyermekek a természetben!

Szerencsére napjainkban egyre többször érezzük az értékét a vissza a természethez jelenségnek, sokszor halljuk az élménypedagógia kifejezést, és az erdei iskolák is virágkorukat élik, ám még mindig van hova fejlődni e tekintetben. Rendkívül fontos, hogy a gyermekek több időt töltsenek a természetben szabad játéktevékenységgel, hisz lelki, szellemi, fizikai és szociális előnyökhöz juttatja őket.

Megkerülhetetlen a kérdés: ha kevesebb lehetőségük van a természetben lenni, akkor kevésbé fejlődik a környezettudatosságuk? Számos vizsgálat igazolta a kérdésben feltett összefüggés valódiságát. Az alábbiakban a témához kapcsolódó kutatási eredmények részleteibe avatjuk be olvasóinkat.

Környezettudatosság vagy természeti kötődés?

A vizsgálatok ismertetése előtt fontos különbséget tennünk a környezettudatosság és a természeti kötődés között. Habár mindkét fogalomnak többféle értelmezése létezik, alapvető különbség, hogy a természeti kötődés magát a természethez való kapcsolódást jelenti, míg a környezettudatosság kifejezés a környezet érdekeit figyelembe vevő gondolkodásra és viselkedésre utal.

A természeti kötődés kutatásakor gyakran kerül előtérbe a természetben eltöltött idő mennyisége, illetve a természettel való érzelmi kapcsolat, amelynek fontos eleme az egységérzet.

Ezzel szemben a környezettudatosság mérésében nagyobb hangsúly esik a környezetvédő cselekedetekre való hajlandóságra. Számos kutatás alátámasztotta, hogy a természettel való erősebb kötődés, egyben együtt jár a magasabb szintű környezettudatossággal is.

A természetben való jelenlét környezettudatosabbá tesz

Egyes mérések szerint már egy 15 perces természeti sétát követően is erősebben kapcsolódunk a természethez. Egy kaliforniai vizsgálat eredményei arra is rámutattak, hogy erősödés figyelhető meg a természeti kötődésben, egy állatparkban eltöltött napot követően.

Azok a vizsgálatok is meghatározóak, amelyek a környezetvédelemmel foglalkozó személyek múltbéli számottevő tapasztalatait elemzték. Ezek a kutatások arra világítottak rá, hogy a természetben átélt élmények kulcsfontosságúak a későbbi környezettudatosság kialakulásában, amelyeknek fontos jellemzője a gyermekkori játék.

Joy Palmer író eredményei széles körben ismertek a témában. Szerinte az élmények kapcsolódhatnak a vidéken nevelkedéshez, a vidéken eltöltött nyarakhoz, a kirándulásokhoz, a kenutúrákhoz, a madármegfigyelésekhez és persze a játéktevékenységekhez. Az író kutatásaiból az is látszik, hogy a környezettudatosság kialakulására erősebben hatnak a természetben szerzett élmények, mint az oktatás (habár bizonyos iskolai élmények is kapcsolódhatnak természeti helyszínekhez).

Fontos megemlíteni egy 2020-as brit tanulmányt is, amely közel 5000 ember bevonásával vizsgálta a kérdéskört. Az eredmények szerint azok a felnőttek, akik hetente legalább egyszer meglátogatnak valamilyen természetes helyet (például sportolás, pihenés céljából) környezettudatosabban vezetik a háztartásukat. Ez esetben tehát sikerült a természetben való jelenlét és a környezettudatos viselkedés közt is kapcsolatot kimutatni, amely olyan cselekedetekben nyilvánul meg, mint az újrahasznosítás vagy a környezetbarát termékek vásárlása.

Neveljünk " zöld" gyerekeket!

A fent említett téma kapcsán, az ok és okozati összefüggések vizsgálataiból kiderült, rendkívül fontos a gyermekek számára a szabadban eltöltött minőségi idő, a természet szeretete ahhoz, hogy a környezettudatosság meghatározó teret nyerjen életükben. Engedjük a kisgyerekeket a természetbe, amilyen korán és amilyen gyakran csak lehet! A természet nyugtató hatással van az izgő mozgó csemetékre. 

A gyermekek másolják a szüleiket, ahogy a családban élnek az lesz számukra a követendő példa. Amikor azt tapasztalják, a szabadban tett, közös családi kirándulások alkalmával, hogy az milyen örömteli érzés a szülőknek, számukra is az lesz. Egy kisgyermek akkor tud elmélyülni a természet szépségében, ha engedjük. Megfelelő távolságban, de tegyük lehetővé számára, hogy felfedezze a növényeket, élőlényeket, így lehet saját élménye. 

A mi felelősségünk hogyan kommunikálunk, miként értetjük meg a kicsikkel milyen kapcsolat van az ember és a természet között, hogyan függ egyik a másiktól! Egy városi gyerek sokszor nehezen érti, hogy ő is részese a természetnek, igényeinek kielégítése sok esetben környezetkárosítással jár. A felismerés azonban már egészen kiskorban elemi erővel hat. Egyre több gyermek elhivatott védelmezője a környezetnek. 

Rajtunk múlik, hogy viszonyulnak majd a mai gyerekek felnőttként bolygónk védelméhez, a szelektív hulladékgyűjtéshez és a tudatos fogyasztáshoz. Az eredmények ismeretének birtokában kijelenthető: A minőségi időtöltés a természetben nem csak egészségesebb és boldogabb élethez segíthet hozzá, de Földünk jövője szempontjából is alapvető fontossággal bír.

Borítókép:pixabay.com