A 20 éve alakult Vadmadárkórház célja, hogy a Fejér megyében fellelhető sérült madarakat gyógyítsa. Az intézmény egyedüli a dunántúli régióban, ahol szakszerű orvosi ellátásban részesülnek a vadon élő, beteg madarak. A létesítmény alapítójával és állatorvosával, dr. Berkényi Tamással beszélgettünk.

2100-ra bolygónk egyetlen hatalmas sivataggá, tengerré, világfaluvá, szilvás gombóccá változik. A megfelelő választ kéretik aláhúzni!

Június 8-án ünnepeljük az Óceánok Világnapját. Először 1992-ben gondoltak arra az ENSZ Rio de Janeiró-i környezetvédelmi csúcsértekezletén, hogy ezen a napon a tengerek és óceánok fontosságára fel kell hívni a figyelmet, azóta pedig minden évben megünnepeljük ezt a jeles dátumot.

„Erdőket, vadakat, életet mentünk” – ez az Erdőmentők mottója, célkitűzése, és a közösség Génrezervációs csoportvezetőjének, Kissné Dóczy Emíliának személyes hitvallása. A természet szenvedélyes szeretete, rengeteg energia és hit összpontosul az alapítvány munkájában, és – miközben naponta szembesülünk az évszázadok óta tartó környezetpusztítás hatásaival, a sokszor helyrehozhatatlan károkkal – ez a lelkesedés ragadós. Beszélgetőtársamé különösen. Egy budai kávézóban mesél az erdőmentésről, mely munka utáni munka, egyben hobbi és erőforrás – de mielőtt belekezd, rendel egy erdei gyümölcsös limonádét.

Természetvédelmi programokat támogathatnak mozijegyük megvásárlásával, akik a premier előtti jótékonysági vetítéseken megnézik az Oscar-jelölt Jacques Perrin és Jacques Cluzaud legújabb, nagyszabású, Évszakok című természetfilmjét.

Ön gondolt már arra, hogy megkerülje a Földet? És vitorlással? Légrádi Márk most erre készül. Élete nagy kalandjának nevezi, ennél viszont jóval többről van szó.

A madarak téli etetése az ember számára is fontos, hiszen ez a legjobb módszer arra, hogy közelebbről is megismerhessük szárnyas szomszédainkat. Hogy biztosan jól sikerüljön a madárles, megkérdeztük Orbán Zoltánt, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársát, mire kell odafigyelnie egy kezdő madárbarátnak.

Szaporodnak a vadállatok a csernobili atomerőmű körül kialakított “elidegenítési övezetben” a Current Biology című szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerint. Az emlősök összeszámlálásának legutóbbi adatai alapján a kutatók feltételezik, hogy feltehetően több vadállat él a 30 kilométeres övezetben, mint a békés célú atomenergia-felhasználás történelme legsúlyosabb katasztrófájának tartott 1986. április 26-i robbanás előtt.

Magyarországon házi kedvencekből sokkal többet szaporítanak a meggondolatlan emberek, mint amennyire a felelős állattartó lakosság igényt tart. A gazdasági és élelmezési célú állatokat is sok esetben kizsákmányolja az ember. Évente több tízezer kísérleti célú állat pusztul el az emberek jólétéért. Október 4-én, az Állatok Világnapján beszélnünk kell arról, hogy a természet és a környezet élővilágát a csúcsragadozó ember legtöbbször egyoldalúan zsákmányolja ki.

Szerencsére már nem meglepő, hogy egyre több daruval találkozhatunk Magyarországon a vonulási szezonon kívül is, hiszen százával vannak olyan példányok, melyek nem a hosszú és veszélyekkel teli vonulást választják, hanem áttelelnek vagy átnyaralnak hazánkban. Most pedig kiderült, hogy fészkelésre is alkalmasnak találják Magyarországot, az első fiókák már fel is nőttek.