Mit jelez a mellkasi fájdalom?

A mellkasi fájdalomnak sokféle oka lehet, az életet veszélyeztető szív- vagy tüdőeredetű fájdalomtól kezdődően más szervi problémákig. Miután az illető általában nem tudja eldönteni, mi okozza a fájdalmat, érdemes azonnal orvoshoz fordulni.

Tünetek

Számos egészségügyi probléma okozhat mellkasi fájdalmat, sok esetben nincsen összefüggés szív- és érrendszeri problémákkal. Lássuk, mik lehetnek a jellemző tünetek, és mire utalhatnak.

Szíveredetű mellkasi fájdalom

Bár a fájdalom sok esetben szívbetegséggel kapcsolatos, sok szívbeteg csak enyhébb, bizonytalan fájdalomról számol be, amire talán nem is a fájdalom szó a legszakszerűbb kifejezés. A mellkasi diszkomfortérzés általában a szívroham, szívinfarktus kísérőjelensége, és az alábbi tünetek jellemzőek rá:

• Nyomásérzés, teltségérzés a mellkasban

• Perzselő fájdalom, ami átterjed a hát, nyak, karok, állkapocs, váll területére; főként a bal karon lehet jellemző

• A fájdalom néhány percnél tovább tart, elmúlik, visszatér, vagy intenzitása változik

• Légszomj, izzadás, szédülés, hányinger

Egyéb típusú mellkasi fájdalom

Adott esetben nem könnyű elkülöníteni, hogy szív- vagy egyéb eredetű-e a mellkasi fájdalom. Valószínűsíthető, hogy az alábbi tünetek mellett nem szívprobléma okozza a mellkasi fájdalomérzést:

• Savanyú érzés, savas visszaáramlás a szájüregben

• Nyelési nehézség

• A fájdalom erőssége változik a testhelyzet módosítására

• A fájdalom erőssége mély belégzésre, köhögésre nő

• A mellkas nyomásra (pl. kéz ráhelyezését követően) érzékenységet mutat

• A gyomorégés klasszikus tünetei lehetnek gyomor-, de esetleg szíveredetűek is

Okok

A mellkasi fájdalomnak számos oka lehet, amelyek legnagyobbrészt orvosi figyelmet, beavatkozást igényelnek.

Szívprobémákkal kapcsolatos okok

• Szívroham, szívinfarktus: a szívizomzat saját keringését gátló, blokkoló vérrög miatt.

• Angina: az artériák falában képződő lerakódások, plakkok jelenléte rontja a vérkeringést, az erek beszűkülnek, és ez főként terhelés alkalmával igen kellemetlen érzéssel jár.

• Aorta-disszekció (az érfali rétegek szétválása): az életet veszélyeztető állapot, amely a szívből kivezető nagyeret érinti. A szétváló rétegek közé vér kerülhet, és az aorta megrepedhet.

• Pericarditis (szívburokgyulladás): viszonylag ritkább jelenség; a szívburkot érintő vírusfertőzés következménye.

Emésztőrendszeri okok

• Gyomorégés: a szegycsont mögött jelentkező fájdalmas, égő érzés, amikor a gyomorsav a gyomorból visszaáramlik a nyelőcsőbe.

• Nyelési zavarok: a nyelőcső betegségei okozhatnak fájdalmat, nyelési nehézséget.

• Epehólyag- vagy hasnyálmirigy-problémák: az epekő, ez epetáji vagy hasnyálmirigy-gyulladás fájdalma kisugározhat a mellkas felé.

Csontoknál jelentkező problémák vagy az izomműködés zavarai

• Costochondritis: ez a latin kifejezés arra utal, hogy a bordakosár porcállománya „hozzáér” a szegycsonthoz, gyulladásba kerül és fájdalomérzést generál.

• Izomfájdalmak: vannak ún. krónikusan fennálló fájdalomszindrómák, mint pl. a fibromyalgia, amely okozhat izomeredetű mellkasi fájdalmat.

• Bordasérülés: a sérült vagy törött borda is okozhat mellkasi fájdalmat.

Tüdőeredetű okok

Számos tüdőbetegség, tüdőt érintő zavar okozhat mellkasi fájdalmat, például a következők:

• Tüdőembólia: ha a tüdőartériába vérrög kerül, a tüdőszövet keringése csökken, vagy megszűnik.

• Mellhártyagyulladás: a tüdő szövetét kívülről burkoló hártya gyulladása, amelynél belégzés, köhögés alkalmával erősödik a fájdalomérzés.

• A tüdő „összeesése”: ez tipikusan akut állapot, órákig tarthat. Akkor jöhet létre, ha a tüdő és a bordák közé levegő szorul.

• Tüdőeredetű magas vérnyomás

Egyéb okok

• Pánikzavar: a mellkasi fájdalom okozta heves félelem, gyors pulzus, felgyorsult légzés, erős izzadás és légszomj pánikzavarra utalhat.

• Övsömör: a felnőttkorban előforduló bárányhimlő a mellkasfalon is okozhat erős, kellemetlen fájdalmat (itt azonban külső jelek, hólyagok is észlelhetőek).

Diagnosztika

Ahogy láttuk tehát, a mellkasi fájdalom nem mindig jelez szívrohamot. Természetesen az orvos számára ez az első, amit ki kell zárni, mert ez az életet veszélyeztető állapot is lehet. A tüdőembólia és a légmell is sürgősségi állapot.

Gyorsdiagnosztika

• EKG: a szív működésére jellemző görbéket mutat a vizsgálat, alkalmasint a (folyamatban lévő) szívrohamot is kimutathatja.

• Vérkép: a vér egyes enzimértékei magasabbak lehetnek szívroham esetén.

• Mellkasröntgen: a tüdőrajzolatról, a szív és az erek alakjáról ad információt. Kimutathatja a légmellet, tüdőgyulladást is.

Nyomon követés

Az alapvető tesztek elkészítését követően további nyomon követés lehet szükséges.

• Echokardiogram: hanghullámok segítségével készült videofelvétel a mozgásban lévő szív működéséről. Esetenként kisméretű eszközt küldenek le a nyelőcsőbe, amely segíti a jobb áttekinthetőséget.

• CT-felvétel: az érfestéssel kombinált CT-kép kimutatja a szíven és az artériákon a szűkületet és az egyéb problémákat is.

• MRI-felvétel: ezzel is kimutatható a szív vagy az aorta károsodása.

• Stressz-tesztek: a szív és az erek terheléses vizsgálatai, pl. kerékpár-ergometria, futópad. A fizikai terhelés közben mért EKG mutatja a szívműködés eltéréseit. Gyógyszerbeadás révén is felgyorsítható a szívműködés, tehát utánozható a fizikai terhelés hatása.

• Koszorúér-festés (koronária-angiográfia): jól mutatja a szívizmot ellátó koszorúerek állapotát, szűkületeit. Röntgennel vagy videóval követhető az erek állapota.

Kezelés, gyógyszerek

A mellkasi fájdalom kezelése értelemszerűen attól függ, hogy mi (volt) a jelenség kiváltó oka.

Gyógyszeres kezelés

• Értágítók: jól ismert a nitroglicerin, mely nyelv alatti tabletta vagy spray formájában igen gyorsan hat: a szív artériái elernyednek, javul a keringés. Egyes vérnyomáscsökkentőknek is van értágító hatása.

• Vérrögoldók: szívroham esetén igen fontos a szívizmot ellátó koszorúerekben lévő vérrög mielőbbi feloldása.

• Véralvadásgátlók: az előző csoporthoz hasonló hatásúak, de alkalmazásuk célja a vérrögök képződésének megakadályozása.

• Savkötők: ha a mellkasi fájdalom oka a savas visszaáramlás, az orvos savkötő szerek alkalmazását írhatja elő.

• Szorongásgátlók: pánikzavar esetén a tünetek mérséklésére az orvos szorongásgátló szereket rendelhet.

Sebészi beavatkozás és egyéb terápiás eljárások

• Ballon, stent: ha a mellkasi fájdalom szív- vagy éreredetű, műtéti beavatkozás végzése válhat szükségessé, melynek lényege az ágyék magasságában „felküldött” ballon-katéter. A ballon csak a beszűkült érben kerül felfúvásra, melyet így mechanikus módon kitágít. A stent fémhálós cső, adott esetben ez is alkalmazható hasonló céllal.

• Bypass-műtét: szó szerint „megkerülés” – az eljárás során az elzáródott ér helyett egy alternatív útvonal készül a test más részéről vett érszakasz segítségével.

• Aorta-disszekció helyreállítása: életmentő műtéti eljárás.

• Légmell kezelése: ennek egyik része a mellüregbe került levegő speciális eszközzel történő leszívása, melynek révén az összeesett tüdőlebenyek fokozatosan újra felfúvódnak.

Forrás: https://www.egeszsegkalauz.hu/

Mayo Clinic, PubMed, MSD Orvosi Kézikönyv/ Dr. Székely Gábor/

A mellkasi fájdalom sokféle formában jelentkezhet: az éles, hasító fájdalomtól kezdve a tompa, enyhébb fájdalomig bezárólag. Egyes típusaira az égő, vagy a zúzódás okozta fájdalomhoz hasonló érzés jellemző. A fájdalom kisugározhat a nyakba vagy a karok területére is.