A mellkasi fájdalomról a legtöbb embernek az infarktus jut eszébe először. Ezzel együtt nemcsak a szív- és érrendszeri betegségek állhatnak a háttérben, számos más probléma is okozhatja, beleértve például a tüdőgyulladást, a refluxbetegséget vagy a mozgásszervi eredetű fájdalmakat. Mivel azonban a tünetek alapján laikusként gyakran nem lehet megítélni, mi állhat a panasz hátterében, szinte mindig ajánlott mihamarabb orvoshoz fordulni. Ha pedig felmerül a szívinfarktus vagy más életveszélyes probléma gyanúja, azonnal mentőt kell hívni!
Mielőtt rátérnénk azokra a konkrét betegségekre és egészségügyi problémákra,amelyek a háttérben állhatnak, érdemes röviden áttekinteni, hogy hányféle szerv, illetve anatómiai képlet is található a mellkasban, ami fájni tud. A mellkasi fájdalom eredete lehet:
Ezen felül a hasüreg felső részén elhelyezkedő szervek (pl. epehólyag, hasnyálmirigy) betegségei is kisugárzó fájdalmat okozhatnak a mellkas területén.
Amikor valaki mellkasi fájdalmat tapasztal, sokszor megpróbálja elemezni a tüneteket. Rákeres az interneten, hogy vajon „hol fáj a tüdő”, vagy mikor jelentkezik a szegycsont fájdalom középen, mik a rekeszizom fájdalom jellemző stb. Bár nem állítjuk, hogy ne lehetne elkülöníteni a különféle oknak betudható fájdalmakat, nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy laikusként nagyon könnyű összekeverni a mellkasi fájdalom különféle típusait. (Még orvosként, fejlett diagnosztikai eszközökkel sem mindig könnyű felderíteni a fájdalom pontos okát).
Azaz szinte minden esetben jól tesszük, ha mihamarabb orvoshoz fordulunk, akkor is, ha a tünetek nem állnak fenn folyamatosan, hanem „csak” időről időre visszatérnek. Bizonyos tünetek esetén pedig azonnal mentőt kell hívni!
A helytelenül koszorúérgörcsnek is nevezett angina pectoris során az történik, hogy a szív koszorúerei – legtöbbször érelmeszesedés miatt – túl szűkké válnak, így stressz vagy megnövekedett terhelés esetén képtelenek megfelelően ellátni a szív szöveteit vérrel, ami relatív oxigénhiányt okoz. A koszorúér-betegség okozta angina a szívinfarktus előszobájának tekinthető, ezért nem szabad félvállról venni!
A koszorúérgörcs során egy húsz percnél rövidebb ideig tartó mellkasi fájdalmat tapasztalunk, ami gyakran ugyanabban a napszakban fordul elő. Általában egy folyamatos szorító érzés, mellkasi nyomás formájában nyilvánul meg, ami tipikusan a szegycsont mögött érezhető. Kisugározhat a bal kar és váll, illetve ritkábban a gyomorszáj, az áll vagy a hát irányába is. A fájdalom mozgásra fokozódik, pihenésre pedig legtöbbször hamar elmúlik.
A szívinfarktus az egyik legveszélyesebb szív- és érrendszeri betegség, ami rengeteg halálesetet okoz. A szívinfarktus során a szív egy részének vérellátása kritikusan lecsökken, legtöbbször a koszorúerek egy részének elzáródása miatt. Az érintett területeken a szívizomsejtek oxigén és tápanyagok hiányában egy idő után elkezdenek elhalni, ami életveszélyes következményekkel járhat.
Az infarktus leggyakoribb tünetei a szegycsont környékén tapasztalt intenzív, fokozódó fájdalom, amely jellegét tekintve lehet nyomó, égő, tompa vagy szúró, és kisugározhat a bal karba, a hátba, a nyakba és a felső hasba is. Emellett gyakran kíséri gyengeség, szédülés, hányinger, hányás, hideg verejtékezés, illetve légszomj. Fontos megemlíteni, hogy az infarktus jelei nőknél nem mindig ugyanazok, mint a férfiaknál. Esetükben gyakoribb az ú.n. atípusos szívinfarktus, aminél gyakran hiányzik vagy enyhébb a mellkasi fájdalom, és a betegek inkább mérsékelt gyomortáji fájdalomról, légszomjról, illetve hányingerről számolnak be.
A szívet körbevevő kötőszövetes burok szintén begyulladhat, például bakteriális fertőzés hatására. Ez a mellkasi fájdalom köhögés vagy levegővétel hatására rosszabbodhat, de a fekvés is gyakran ront a helyzeten.
A nagyon magas, (120 / perc) feletti nyugalmi pulzusérték szintén okozhat szív eredetű mellkasi fájdalmat.
A nagyon magas vérnyomásértékek szintén okozhatnak mellkasi fájdalmat. Az úgynevezett hipertóniás válság nagyon komoly kardiovaszkuláris kockázatokkal jár, ezért azonnali sürgősségi ellátást igényel. A mellkasi fájdalom mellett jellemző tünetei a légszomj, a beszédzavar, a homályos látás, a zsibbadás és a gyengeség.
A főverőér megrepedése (aorta ruptura) során a szívet elhagyó főverőér megreped, és a vér az érfal rétegei közé vagy a mellüregbe szivárog. Életveszélyes probléma, amely esetén elviselhetetlen, szúró fájdalmat tapasztal a beteg. Jellemző tünete még a vérnyomás leesése, illetve a két végtagban mért vérnyomásértékek közötti különbség. Egy idő után általában eszméletvesztéshez és sokkos állapothoz vezet, ezért azonnali sürgősségi ellátást igényel.
A tüdőembólia során a szervezetben máshol képződött vérrög elakad a tüdő ereiben, akadályozva az adott terület vérellátását. A tüdőembólia szintén egy nagyon súlyos állapot, amely életveszélyes sokkot is okozhat. A tüdőembólia során általában hirtelen jelentkező, szúró fájdalmat tapasztal az érintett, amely a levegővételek során a legintenzívebb. Emellett gyakori tünet a szapora szívverés, fulladás, az eszméletvesztés, illetve az ajkak oxigénhiány miatti elkékülése.
A légmell során a tüdőt borító mellhártya sérülés vagy túlterhelés hatására kilyukad, és a tüdőből levegő kerül a mellhártya két rétege közé. A tüdő összeesik, a légzés nehezítetté válik, légszomj, fulladás alakul ki. Azonnali sürgősségi ellátást igényel.
A mellhártya gyulladása mögött számos ok állhat a tüdőgyulladástól kezdve a tüdőinfarktuson át egészen a tüdő daganatos betegségeiig. Legjellemzőbb tünete a légzéssel összefüggő, éles mellkasi fájdalom. A fájdalom általában a gyulladás helyénél érezhető, de kisugározhat a hasba is.
A tüdőgyulladás legtöbbször az egyik oldalon oldalt, vagy a hátban jelentkező fájdalommal jár, ami légvételkor vagy köhögéskor rosszabbodik. Jellemző tünetei továbbá a köhögés, a láz és az elesettség és a többi megfázásos tünet. A tüdőgyulladás a legtöbb esetben orvosi kezelést igényel. A leggyakoribb bakteriális típust antibiotikummal lehet kezelni, ezen felül orvosi javaslatra lázcsillapítók, gyulladáscsökkentők és köptetők alkalmazása is indokolt lehet.
Az elhúzódó, intenzív köhögéssel járó felső légúti betegségek során elfáradhatnak a légzésért felelős rekeszizom és a bordaközi izmok, ami izomlázzal és fájdalommal járhat.
A mellkasi fájdalom reflux tünete is lehet. A refluxbetegség során a savas gyomortartalom a gyomorból visszakerül a nyelőcsőbe, ahol marja, irritálja azt. A reflux során jelentkező kellemetlen gyomorégés általában a szegycsont mögött érezhető.
A hasnyálmirigy és az epehólyag betegségei gyakran járnak a felhasi terület fájdalmával, ami kisugározhat a mellkasba is.
Az övsömör során az először bárányhimlőt okozó Herpes zoster vírus egy későbbi időpontban újraktiválódik. A betegség tipikus tünetei a gyengétől egészen a szívinfarktust idézően erős mellkasi fájdalom, a bőrön megjelenő kiütések, a rossz közérzet és a láz. A fájdalom jellemzően egyoldali, övszerű lefutású, és a bőrtünetek megjelenése előtt is jelentkezhet.
A mellkasban kialakult daganatos betegségek (tüdőrák, nyelőcsőrák, illetve a mellhártyát vagy a csontokat érintő daganatok) szintén okozhatnak mellkasi fájdalmat, ami lehet a daganatok közvetlen következménye, de akár áttétek (pl. csontáttétek) is okozhatják.
A Tietze-szindróma során a bordákat a szegycsonttal összekapcsoló porcok gyulladnak be, ami erős fájdalommal jár. Ez az intenzív, nyomásra fokozódó mellkasi fájdalom középen, a szegycsont környékén jelentkezik, általában mozgásra is súlyosbodik, és jól elkülöníthető a szíveredetű fájdalomtól.
Az erős szorongás, illetve a pánikroham gyakran jár mellkasi fájdalommal. Ezekben az esetekben tipikus tünet továbbá a szapora szívverés és az erős izzadás, de előfordulhat gombócérzés a torokban, illetve a száj kiszáradása is.
A mellkasi fájdalmat nagyon komolyan kell venni. Amennyiben felmerül bennünk, hogy egy életveszélyes betegség áll a háttérben, azonnal hívjunk mentőt!
Lázcsillapítóra vagy köhögéscsillapítóra van szüksége? Tekintse meg kínálatunkat!