A szívinfarktus során a szív tápanyag- és oxigénellátásáért felelős koszorúerek eltömődnek, elzáródnak. Ez pedig egy idő után a szívizomzat károsodásához, elhalásához vezet, amely halálos szövődményekhez, például szívelégtelenséghez vezethet. Hazánkban évi 20-25 000 infarktusos eset van, és sajnos magas a halálozások száma. Jelen cikkünkben a szívinfarktus jeleiről, okairól, illetve a megelőzés lehetőségeiről lesz szó.
Nagyon fontos, hogy tisztában legyünk a szívinfarktus jeleivel, tüneteivel. Ezek többek között az alábbiak lehetnek:
Intő jel, hogy ha a fájdalom jellege idővel változik, illetve ha erősödik a fájdalom. Jellemző még, hogy a fájdalom az angina pectoris (koszorúérgörcs) esetén adott nitroglicerin hatására sem igazán enyhül.
A szívrohamok egy része csendes, ami azt jelenti, hogy atipikus tünetek jelentkeznek. Ilyenkor ahelyett, hogy a fentiekben felsorolt tünetek erős, markáns megnyilvánulását tapasztalnánk, nehezebben azonosítható, sok esetben enyhébb jeleket tapasztalnak a betegek:
A probléma az, hogy hiába enyhébbek a tünetek, a szívizom egy része ugyanúgy károsodik és elhal. Mivel a betegek általában később kerülnek kórházba a tünetekkel, ez megemelheti a súlyos szövődmények és a halálozás kockázatát! A csendes vagy atipikus szívroham idősekben és cukorbetegekben gyakoribb. Illetve a nemek között is vannak különbségek.
A szívinfarktus tünetei nőknél gyakrabban térnek el a férfiaknál nagyobb arányban jelentkező típusos tünetektől. A kutatásokból kirajzolódik, hogy a szívinfarktus jelei nőknél gyakrabban esnek az atípusos kategóriába.
Gyakoribb például, hogy a nők nem tapasztalnak mellkasi fájdalmat. A légszomj viszont az esetek nagy részében előfordul, illetve jellemzőbb a hányinger, a szorongás és a rossz közérzet is. Szintén jellemző, hogy a nők másképpen írnak le tüneteket. Az enyhébb mellkasi szorító érzést például sokan nyomásként, teltségérzetként írják körül. Emiatt könnyebben előfordulhat, hogy a tünetek mögött inkább refluxot vagy felső légúti problémákat sejt az orvos. Mindezen problémák sajnos ahhoz vezetnek, hogy több esetet félrediagnosztizálnak vagy nem vesznek észre.
Ha a fenti tüneteket tapasztaljuk magunkon, mindenképpen hívjunk azonnal mentőt! A gyors kezelés ugyanis életet menthet. Nagyon fontos, hogy minél előbb megszüntetik az infarktust kiváltó koszorúér-elzáródást, annál kisebb terület fog elhalni, és annál jobbak az esélyek.
A szívinfarktus közvetlen oka a koszorúerek elzáródása. Emögött általában szív- és érrendszeri betegségek, főleg koszorúér-elmeszesedés állnak. Gyakran előfordul az is, hogy az érelmeszesedés során az érhártya alatt kialakuló zsírpárna fekélyesedik ki és okoz vérrögöt. De mik is váltják ki ezeket a kóros folyamatokat?
A fő ok a többek között a részben a magas koleszterinszint („rossz” koleszterin, LDL) kiváltotta érelmeszesedés, ezért a kockázati tényezők megegyeznek az érelmeszesedés és a szívroham esetén. Ezek a kockázati tényezők az alábbiak:
A szívroham gyanúja esetén a mentők EKG vizsgálatot készítenek. Amennyiben továbbra is fennáll az infarktus eshetősége, a kórházban további EKG vizsgálat, röntgenvizsgálat (katéterrel adott kontrasztanyag segítségével), illetve szívultrahang vizsgálat készülnek. Ezek segítségével megállapítható a diagnózis. Laborvizsgálatokat is lehet végezni (enzimvizsgálat), amelyek utólag képesek igazolni az infarktus tényét.
A szívinfarktus megelőzése érdekében az életmódváltás a legfontosabb. A megfelelő, egészséges táplálkozás, az egészséges testsúly elérése, a sport, illetve a stresszkezelési módszerek megtanulása, valamint a dohányzás elhagyása szükséges a szívroham kockázatának minimalizálásához. A megfelelő táplálkozás mellett érdemes továbbá a keringés egészségéhez hozzájáruló készítményeket is szedni.
Ezen túl azok, akik elmúltak 40 évesek, és fennállnak náluk a kockázati tényezők, mindenképpen járjanak el rendszeresen kardiológiai szűrővizsgálatokra! Így időben azonosítani lehet a veszélyeket, és meg lehet kezdeni a szükséges kezelést
Érdekelnek a Szimpatika szív- és érrendszervédő készítményei!