A retinában lévő erek mintázatára vonatkozó információk és hagyományos klinikai tényezők egybevetésével pontosabban határozható meg, hogy kit veszélyeztet jobban a szívinfarktus, mint az eddig használt, csak demográfiai adatokat tartalmazó modellekkel.
A kutatók a UK Biobank 500 ezer emberre vonatkozó orvosi és életmódra vonatkozó adatait vizsgálták azért, hogy kiszámítsák a fraktáldimenzió nevű mérőszámot. Ezt olyan tényezőkkel kombinálták, mint az életkor, a nem, a szisztolés vérnyomás, a testtömegindex és a dohányzási státusz. Az adatbázisban szereplő olyan személyeket vizsgáltak, akik a retinaképek gyűjtése után szívrohamot kaptak.
"Felfedeztük, hogy modellünk jobban képes azonosítani az alacsony vagy magas kockázatú résztvevőket, mint az eddigi modellek, amelyek csak demográfiai adatokat tartalmaznak. Módszerünk még pontosabb volt, ha hozzáadtunk egy, a szívroham kialakulásának genetikai hajlamával kapcsolatos pontszámot" – mondta el Ana Villaplana-Velasco, az Edinburghi Egyetem Usher és Roslin Intézetének PhD-hallgatója, a kutatást bemutató szerző egy osztrák konferencián.
A szívroham átlagosan 60 éves korban következik be, a modell pedig a legjobb előrejelző teljesítményt több mint öt évvel a szívroham bekövetkezése előtt érte el.
A kutatók remélik, hogy a jövőben egy egyszerű retinavizsgálat elegendő információt nyújthat a veszélyeztetett emberek azonosításához.