Pulzus értékek: mennyi a normális pulzusszám?

Pulzus értékek: mennyi a normális pulzusszám?

A pulzus a percenkénti szívverések számát jelenti. A pulzusszám függ a személy életkorától, egészségügyi állapotától és az éppen aktuális fizikai aktivitás vagy stresszállapot mértékétől. A pulzus fontos információkkal szolgál egészségi állapotunkról, ezért az orvosi kivizsgálások jelentős részében a vérnyomás mellett a pulzust is méri az orvos.

Mennyi a normális pulzusszám?

A normális pulzus esetén általában a nyugalmi állapotban mért pulzusról van szó. A nyugalmi pulzus értékelése számtalan tényezőtől függ. Egészséges egyének esetében is más-más értékek mérhetők nyugalomban, illetve aktív mozgás vagy stresszes szituációk során. Ezen felül számos egyéb tényező befolyásolja a szívritmust, például:

• Láz
• Pajzsmirigy működési zavarok,
• Alacsony vörösvértest-szám
• Tüdőbetegségek
• Szívizom-betegségek
• Speciális ritmuszavarok
• Gyógyszerek

A legtöbben tudják, hogy egészséges embereknél az átlag pulzus értéke 70-72/perc. De mivel nagy egyéni különbségek vannak, ezért az 50-60-tól 100-120 közötti pulzusszám normálisnak tekinthető. Sok múlik az edzettségen is: az (ex)élsportolók szíve például annyira edzett lehet, hogy náluk az ötven alatti pulzus is teljesen normális lehet.

A magas terhelés során mérhető normális maximális pulzus kiszámolására van egy képlet. 220-ból kell kivonni az életkorunkat. Azaz egy hetvenévesnek 150 a még normális maximális pulzusértéke, míg egy húszévesnél a 200-as pulzus is teljesen normális.

Átlag pulzus értékek életkoronként: egyénfüggő

Az eltérő életkorokban eltérő pulzus számít normálisnak. Azonban az életkor csak egy tényező, az egyéni különbségek miatt ami valakinél egészséges pulzus, az másnál betegségre utalhat.

Pulzus vérnyomás táblázat életkor szerint: mennyire megbízhatóak ezek a táblázatok?

Az interneten számos táblázat elérhető. Akár a normális pulzus értékekre, akár a vérnyomás értékekre keresünk életkoronként lebontott táblázatot, többet is találhatunk (pl. pulzus táblázat életkor szerint, pulzus vérnyomás táblázat életkor szerint). És sajnos az a helyzet, hogy sokszor más-más tartományok vannak feltüntetve. Ennek az az oka, hogy nagyok az egyéni variációk, illetve nincs teljes konszenzus arra nézve, mi számít még egészségesnek. Ezért ezek a táblázatok csak kiindulásnak jók. Amennyiben az értéktartományok alsó vagy felső szélére esik a pulzusunk, érdemes elmenni háziorvoshoz, ha nem voltunk az elmúlt időszakban. Ő pedig tájékoztatást tud nyújtani, vajon rendben vannak-e az értékeink.

Ugyanez igaz a vérnyomásra. Az, hogy egy személynél honnantól áll fenn magas vérnyomás vagy alacsony vérnyomás, szintén több tényező függvénye.

Hogyan lehet mérni a pulzust?

Otthon a pulzus gyakoriságot, az egy perc alatt tapintott pulzusszámot lehet mérni. Számolhatjuk egy teljes percig is, de megfelelő, ha a fél perc alatt számolt pulzusszámot kettővel szorozzuk. Legkönnyebb a csukló hüvelykujj felé eső részén kitapintani az itt futó ütőeret, és annak számolni az ütésszámát. De jól tapintható még a halántéktájon és a nyak két oldalán futó ütőér is. Emellett az egyre inkább széles körben elérhető automata vérnyomásmérők nemcsak a szisztolés és diasztolés vérnyomást írják ki, hanem a pulzusszámot is.

Szapora pulzus

Orvosi szempontból elsősorban a 120/perc feletti pulzusszámot nevezzük szapora pulzusnak. Előfordul, hogy a beteg ezt meg sem érzi, csak egy „véletlen” mérés kapcsán derül ki. Ilyen esetben azonban mindig kell a háttérben valamilyen okot keresni, azaz belgyógyászati és/vagy kardiológiai szakvizsgálat javasolt. A kivizsgálás semmiképpen sem halogatható, ha korábban normális pulzus volt megfigyelhető, illetve ha a szapora szívverés hirtelen jelentkezik, és hirtelen szűnik, torokremegés, torokszorítás érzéssel, gyengeséggel, fulladással jár.

Gyakori, hogy betegek már 90-100-as pulzusszám esetén is szapora vagy erős szívverésre panaszkodnak. Ilyenkor sokszor nincs is szervi baj, csak az edzetlenség hiánya, az érzelmi stressz vagy dehidratáltság okozza a tüneteket. Ilyenkor életmódi változtatásokkal (pl. megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztása, relaxációs módszerek) könnyen orvosolhatjuk a tüneteket. Természetesen sok esetben viszont orvoshoz kell fordulni a tünetekkel.

A magas pulzus okairól és kivizsgálásáról egy részletesebb cikket is írtunk, amit a linkre kattintva olvashat el.

Alacsony pulzus

A legtöbb esetben az 50-60-as pulzusértékeket tekintik alacsonynak. Ez az érték edzett, fiatal szervezet esetén normális, de idősebb korban már problémásnak tekinthető. Amennyiben gyengeség, szédülés, eszméletvesztés is előfordul, mindenképp forduljunk orvoshoz! Ezek a tünetek ugyanis súlyos, adott esetben halál kockázatával járó problémákra is utalhatnak.

Szabálytalan pulzus

Nemcsak a pulzusszám számít, hanem a szívverés szabályossága is. Ha csak egy-egy pillanatra hagy ki a szívverés, például este, lefekvés után, mellkasi szúró-ütő érzéssel, akkor könnyen lehet hogy csak sima melléütésről van szó. Általában nem utalnak komoly problémára, könnyen kezelhetőek. A pihenés és az ionpótlás (pl. magnézium, kálium) legtöbbször megoldást jelent a problémára.

Ezzel együtt súlyos szív- és érrendszeri betegségek is állhatnak a háttérben. Ezért ha nem múlnak a tünetek, ajánlott egy kardiológiai vizsgálat elvégzése. A teljesen szabálytalan szívverés pedig pitvarfibrillációra utal, amely egy kockázatos állapot. Ha azt tapasztaljuk magunkon, hogy rendszertelen a szívverésünk, mindenképp forduljunk orvoshoz. A mellkasi fájdalom esetén ugyanez a helyzet, mert szívrohamra utalhat. (A szívinfarktus jeleiről külön cikket is írtunk, amelyet a linkre kattintva olvashat el).

Tekintse meg a Szimpatika kínálatában kapható magnéziumtartalmú készítményeket!