A pánikroham egy pszichológiai tünetegyüttes, ami egy nagyon erős, olykor halálfélelemmel járó szorongásos roham. Jellemzően erős vegetatív tünetek kísérik, például szapora szívverés, izzadás, illetve mellkasi szorító érzés. Amennyiben valakinél több pánikroham is előfordult már, pánikbetegségről beszélünk, ami pszichoterápiával, gyógyszerekkel, illetve a kettő kombinációjával kezelhető.
A pánikroham egy nagyon erős szorongásos roham, amely intenzív fizikai tünetekkel jár. Ezért fordul elő, hogy a betegek jó része a pánikroham során azt hiszi, szervi baja van, például épp szívinfarktust él át. A pánikroham legtöbbször hirtelen jelentkezik, majd nagyjából 10 perc alatt eléri a tetőfokát. A legtöbb pánikroham körülbelül 20-30 percen belül elmúlik, de előfordul, hogy több óráig is eltart.
Mik a pánikroham élettani tünetei?
Mik a pánikroham pszichológiai tünetei?
A pánikroham kialakulásának háttere még nem pontosan tisztázott. Valószínűleg van némi örökletes háttere, de számos más tényező is hozzájárulhat a kialakulásához. Ilyen a túlhajszoltság, túlterheltség: a nagyfokú stressz és kimerültség pánikroham formájában is megnyilvánulhat. Más pszichés zavarok, például a szorongásos kórképek, a poszttraumás stressz szindróma (PTSD), a depresszió és az obszesszív-kompulzív zavar (OCD) szintén hozzájárulhatnak a kialakulásához, ahogy kiválthatja bizonyos drogok fogyasztása is. Többféle szituációban kialakulhat: egyedüllét során, otthon, nyilvános helyen, tömegben, de az is előfordul, hogy valaki álmából felébredve kap pánikrohamot.
Egy pánikroham még nem pánikbetegség, ez utóbbiról akkor beszélünk, amennyiben valakinél visszatérően jelentkeznek a pánikrohamok.
Ha valakinél a környezetünkben pánikroham jeleit tapasztaljuk, az első lépés az, hogy megbizonyosodunk róla, nem tapasztal mellkasi fájdalmat, szorító érzést, ez ugyanis lehet egy kezdődő infarktus jele is. Ebben az esetben ne kockáztassunk, mindenképp hívjunk mentőt!
Ha kizártuk az infarktust, a pánikroham kezelése során az a cél, hogy a pánikroham a lehető leghamarabban és legenyhébben fusson le. Igyekezzünk megnyugtatni a beteget, érzékeltetni vele, hogy biztonságban van. Ha jól reagál rá, megfoghatjuk a kezét, vagy a térdére tehetjük a kezünket. Beszéljünk hozzá lassan, nyugodtan, és a légzés irányításával is megpróbálkozhatunk, ugyanis sok esetben segíthet.
A már kialakult pánikroham gyógyszer segítségével általában nem kezelhető jól, ugyanis a gyógyszerek hatásának kialakulásához idő kell, a pánikrohamok pedig legtöbbször azelőtt elmúlnak, hogy a gyógyszer rendesen ki tudná fejteni a hatását. Ezért nem javasolt gyógyszer beadása, kizárólag orvosi utasításra.
A pánikbetegség kezelése több lépésből és elemből áll:
A pánikbetegeknél nagyon jól tud működni a kognitív viselkedésterápia, ami nem a tünetek okára fókuszál, hanem a probléma megoldására. A pszichoterapeuta segítségével a pánikbetegségben szenvedő személy megtanulja átkeretezni, másképp értelmezni a kezdődő fizikai tüneteket. Így elkerülhető a negatív spirál és a pánikroham kialakulása.
Természetesen nem csak a kognitív viselkedésterápia eszközei jöhetnek szóba, a kiváltó okok, érzések azonosítása és feldolgozása szintén nagyon hasznos lehet, amennyiben a pszichoterapeuta úgy érzi, hogy érdemes ezeket a szempontokat is beemelni a közös munkába.
A stresszkezelő technikák, például az autogén tréning elsajátítása, valamint az életmódváltoztatás (sportolás, megfelelő mennyiségű és minőségű alvás) szintén segíthet a stresszszint csökkentésében és a rohamok megelőzésében.
Tekintse meg a Szimpatika stresszoldó és alvást segítő készítményeit!