Több az Alzheimer-kóros ott, ahol jobb a higiénia
A The Daily Telegraph és az Evolution, Medicine and Public Health című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a tisztább környezet összefügg bizonyos allergiák és autoimmun betegségek nagyobb kockázatával. „Úgy véljük, a listához most az Alzheimer-kórt is hozzáadhatjuk. Fontos, hogy előre jelezhető legyen, milyen terhet ró a világra a jövőben a betegség – különösen a fejlődő országokban, ahol javulóban vannak a közegészségügyi viszonyok” – mondta Molly Fox, a Cambridge-i Egyetem munkatársa, a kutatás vezetője.
Mivel a jóléti államokban és a szegényebb országokban eltérő a születési ráta, a várható élettartam és a korösszetétel, ezért a tanulmány ezen különbségek figyelembe vételével hasonlította össze az Alzheimer-kór esetszámait.
Az adatok összevetésének egyik szempontja az ivóvízellátás volt. Ahol mindenki hozzájut tiszta ivóvízhez, például Franciaországban és Nagy-Britanniában, ott az átlagnál kilenc százalékkal több Alzheimer-kóros volt. Az olyan országokban – pl. Kenyában vagy Kambodzsában –, ahol a lakosság kevesebb mint fele jut csak tiszta vízhez, jóval kevesebb esetet jegyeztek fel.
Amikor a fertőző betegségek előfordulását vizsgálták, azt fedezték fel, hogy például Svájcban és Izlandon, ahol ezek aránya igen alacsony, 12 százalékkal több az Alzheimer-kóros, mint a fertőző betegségek nagy számával küzdő Kínában és Ghánában.
Az urbanizáltabb országokban, ahol a lakosság nagyobb része városokban él, a várható élettartamtól függetlenül nagyobb százalékban fordul elő az Alzheimer-kór. Ausztráliában és Nagy-Britanniában, ahol a lakosság több mint háromnegyede él városi környezetben, tíz százalékkal magasabb az Alzheimer-kórosok aránya, mint Bangladesben és Nepálban, ahol a népesség csupán tíz százaléka lakik városokban.
Korábbi kutatások kimutatták, hogy az Alzheimer-kór ritkábban fordul elő Latin-Amerikában, Kínában és Indiában, mint Európában.
A higiénia-hipotézis azon alapul, hogy ha az ember nem érintkezik eleget baktériumokkal és más kórokozókkal, az megzavarja a védekezőrendszer kulcselemeként ismert fehérvérsejtek, azon belül is elsősorban a T-sejtek képződését. Ahogy a kutatók fogalmaztak: „A mikroorganizmusokkal való érintkezés a védekezőrendszer szabályozásának kritikus pontja.”
A 19. század vége óta a gazdagabb országokban látványosan csökkent a kórokozók okozta fertőzések száma, a városi ember egyre kevesebbet érintkezett „állatokkal, ürülékkel és földdel”. A higiénia-hipotézis szerint a mikroorganizmusokkal való találkozás gyerekkorban meghatározó, mikor az immunrendszer még fejlődik. Az Alzheimer-kór esetében azonban az egész élet során fontos az úgynevezett szabályozó T-sejtek miatt. A szabályozó T-sejtek „lépnek közbe”, ha az immunrendszer kezd a megfelelőtől eltérően működni, és a hibás szabályozó T-sejtek gyulladásokhoz és autoimmun betegségekhez vezethetnek. A jól működő szabályozó T-sejtek hiánya összefüggésben áll azzal a fajta gyulladással, amelyet gyakorta észlelnek Alzheimer-kóros betegek agyában. A szabályozó T-sejtek száma többször is „csúcsra jár” az élet során, például a serdülőkorú és a középkorú embereknél is.
James Pickett, a brit Alzheimer-kór Társaság vezető kutatója szerint a tanulmány ugyan figyelembe vette a várható élettartam különbségeit az egyes országok között, ám nem számolt azzal, hogy a fejlettebb államokban jobb a betegségek bejelentési és nyilvántartási rendszere; ahogyan számolni lehetett volna egyéb életmódbeli eltérésekkel is, mint például a táplálkozás, az oktatás és a jobb általános egészségi állapot.
Napjainkban az Alzheimer-kóros betegek több mint fele a fejlődő világban él, és az előrejelzések szerint 2025-re 70 százalék felé emelkedik ez az arány.
forrás: MTI
A cikkben hivatkozott linkek:
Olvasna még a témában?
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- 4 tünet, amely halláskárosodást jelezhet
- Gyomként irtjuk, pedig igazi csodaszer ez a növény
- Tiltott gyümölcsök a tavaszi allergiaszezonban
- Így szabadulhatunk meg a haragtól
- A mini stroke 5 korai figyelmeztető jele
- A kutyák segítségével többet tudhatunk meg az öregedésről és az elmeműködésről
- Mit tehetünk az agyunk egészségéért?
- Már az anyaméhben eldől, ha balkezesek leszünk
- Parkinson-kór vagy Parkinson-szindróma?
- Tévhitek, amelyek a laktózintoleranciát övezik
- Életmentő beavatkozások méhen belül
- Hamis emlékeket alakít ki az elménk
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!