Frontérzékenység ellen

Mit értünk pontosan időjárási frontok alatt?

Fizikailag ezek a jelenségek a légkörben úgynevezett szakadási felületek, amelyek mentén sok meteorológiai paraméter hirtelen megváltozik, „ugrik”. Egyszerűbben és érthetőbben pedig úgy fogalmazhatnék, hogy vannak a légkörben ciklonok és anticiklonok. A ciklonokban a levegő az óramutató járásával ellentétesen összeáramlik, majd középen felfelé. Az anticikonokban ez az egész fordítva működik: nagy területen a levegő leáramlik, majd az óramutató járásával megegyezően szétáramlik. Nekünk a frontok szempontjából a ciklonok fontosak, ugynis a ciklonokban találjuk a frontokat, szám szerint egy meleget és egy hideget, méghozzá mindig egymás után. Ezekhez a frontokhoz általában speciális csapadékmezők, felhőzet, nyomási és hőmérsékleti mezők tartoznak.

Körülbelül milyen arányban érzékenyek az emberek az időjárás változásaira, a frontokra? Mi ennek az oka, és miből fakadnak az egyéni eltérések?

Körülbelül fele-fele az arány, de egyes források szerint ennél többen frontérzékenyek. Magyarországon inkább melegfrontokra vagyunk érzékenyek. A nők a férfiaknál tíz évvel később, a klimax tájékán válnak frontérzékennyé. A fiatalokra nem jellemző a frontérézékenység, mert a szervezetük rugalmas, és jól kezeli a külső behatásokat. Kivételt jelent ez alól a csecsemő korosztály, akik az anya pocakjából érkezve nem csak az időjárásra, de mindenre érzékenyen reagálnak. Hajlamosít a frontérzékenységre bármilyen krónikus betegség, sérülés, netán műtéti heg. Ilyenkor a szervezet már nem annyira ellenálló, nehezebben alkalmazkodik a hirtelen változó külső környezethez.

Milyen típusú időjárás-érzékenységeket különböztethetünk meg?

A hideg- és melegfrontra más és más hatások jellemzők, ezért az emberek vagy erre, vagy arra érzékenyek. Fokozati különbségek is vannak: vannak, akiknek csak kisebb kellemetlenségeket okoznak a frontok, de olyanok is, akiket „frontbetegeknek” titulálhatunk.

Növekszik-e a frontérzékeny emberek aránya, vagy csak az időjárás globális változásai miatt ez az általános vélekedés?

A mi vizsgálataink szerint az elmúlt ötven évben nem volt változás a frontérzékeny emberek számában. De elképzelhető, hogy hosszabb időtávon változni fog a számuk.

Mik a hidegfrontok legáltalánosabb hatásai az emberi szervezetre és viselkedésre?

Hidegfront esetén a tünetek inkább a front átvonulása után jelentkeznek. A csökkenő hőmérséklet és páratartalom mellett nő a légnyomás. Ezt ízületi fájdalmakkal, reumás panaszokkal, asztmás rohamokkal, gyomor-, epe- és vesegörcsökkel, illetve mellkasi panaszokkal, sőt, a koraszülések és a szülések számának emelkedésével, illetve a szívinfarktusok gyakoribb előfordulásával hozták összefüggésbe. Sok hidegfrontra érzékeny ember panaszkodik, hogy a hidegfront után megerősödő széltől fáj a fejük. Ilyenkor az idegrendszer lassabban reagál a külső ingerekre, nő a reakcióidőnk. Fáradékonyság, aluszékonyság jellemző.

A szülést miért befolyásolja a hidegfront?
Mert növeli a görcshajlamot, és ilyen értelemben véve a szülés is egyfajta görcs.

Nézzük akkor a melegfrontokat! Ezek hogyan hatnak?
Melegfront esetén a tünetek már több órával a front átvonulása előtt jelentkezhetnek. Ilyenkor emelkedik a hőmérséklet, nő a páratartalom és csökken a légnyomás; mindezek a vérnyomás csökkenéshez, a pulzusszám emelkedéséhez, esetleg depressziós tünetek, zöldhályogos rohamok, illetve migrénes panaszok gyakoribb előfordulásához vezethetnek. Ilyenkor kiéleződik az idegrendszer, csökken az ingerküszöb. A felfokozott idegállapot után a szervezet gyorsan kimerül, emiatt koncentrációs zavarok lépnek fel, a reflexek lassulnak, a reakcióidő megnövekszik. A melegfrontok jellemzően több mentális tünettel járnak. A melegfront fizikai körülményei kedveznek a kórokozók terjedésének, ezért ilyenkor járványok, fertőző betegségek üthetik fel a fejüket.

az interjú folytatását megtalálod: https://www.mypin.hu/j-hu-mypin/index.php