Szimpatika – Ha megmart a pók...

A legtöbb pók szájszerve, rágója túl vékony ahhoz, hogy át tudjon hatolni az emberi bőrön, de a nagyobbak azért okozhatnak kellemetlen pillanatokat – ennél többtől viszont hazánkban nem kell tartanunk.

Mivel a pókok rovarokkal táplálkoznak, így e célból természetesen nem támadnak az emberre, sokkal inkább akkor marnak meg minket, ha megijednek vagy fenyegetve érzik magukat. A pókcsípés ugyanakkor eredendően nem védekezésre szolgál, mint a méhek vagy a darazsak szúrása, hanem táplálékszerzésre, így tehát a méreg csupán egy elem az így testünkbe fecskendezett elegyben az emésztőnedv mellett. A pók ugyanis nem megeszi áldozatait, hanem mérges emésztőnedvet fecskendez beléjük, ami egyszerre öli meg őket, és ezzel párhuzamosan a kitinpáncél alatt feloldja, a pók szájszerve számára is felszívhatóvá téve a belső szerveket.

A pókok mérge többnyire fehérjékből áll, és ez a vegyület legtöbbjüknél nem veszélyes az emberre nézve. Ha a harapást érzékeny helyen szenvedjük el, például a nyakon vagy a testhajlatokban, ott toxikus hatás is előfordulhat: a bőr erősen kivörösödik, netán megduzzad. A csípés helyét ilyenkor fertőtlenítsük, majd helyezzünk rá vizes, netán ecetes borogatást, szükség esetén bőrnyugtató készítményt.

Mivel Magyarországon nem élnek mérges pókok, külön méreg elleni injekcióra nincs szükség, ha pók mart belénk, de a közhiedelemmel ellentétben a világ egyéb, e szempontból veszélyesebb vidékein sem számít tömegesnek a hasonló eset: az Egyesült Államokban évi átlagosan három halálos áldozat írható mérges pókok számlájára, pedig az országban legalább 60, emberre is veszélyes mérgű fajt tartanak nyilván. Ezek közül a barna remetepók és a rettegett fekete özvegy a legismertebbek. A fekete özvegy csípése általában éles, tűszúráshoz hasonló fájdalmat okoz, melyet tompa, olykor zsibbasztó fájdalom követ a csípés területén. Görcsös hasi, váll-, hát- vagy mellkasi fájdalom jelentkezhet, izommerevség alakulhat ki az említett területeken, mely igen súlyos is lehet. Egyéb tünetek lehetnek a hányinger, a hányás, a verejtékezés, a nyugtalanság, a szorongás, a fejfájás, a szemhéjak lógása és duzzanata, a bőrkiütés és -viszketés, a súlyos légzési nehézség, a fokozott nyáltermelés és a gyengeség.

A barna remetepók csípése azonnal nem, vagy alig fáj, de körülbelül egy óra múlva már fájdalmassá válik a csípés körüli terület. A fájdalom súlyos lehet, és az egész megcsípett területet érintheti, amely bevörösödik, bevérzik, illetve viszket. Az egész testfelületen jelentkezhet viszketés. Hólyag alakul ki, bevérzett udvarral, vagy jól kivehető vörös területtel körülvéve, mely a céltáblához hasonlít. Ezután a hólyag megnő, vérrel telik meg, kifakad, így nyílt sebet (fekélyt) hagy maga után, amely aztán kráterszerű heggel gyógyulhat. Hányinger, hányás, fájdalom, kimerültség, hidegrázás, verejtékezés, vérképzési rendellenességek és veseelégtelenség alakulhat ki, de a csípés ritkán halálos.

A veszély mellett bizonyos pókok mérge egészen sajátos hatást fejt ki: a brazil vándorpók például nemcsak fájdalmas marásáról ismert, amely sürgős kórházi kezelést tesz szükségessé, hanem arról is, hogy a sérülés egy vegyületnek köszönhetően egyórás kényszerű merevedést okoz az áldozatnál.