Szimpatika – Parkinson-kór vagy Parkinson-szindróma?

Melyek a Parkinson-kór tünetei?

Legjellemzőbb tünet az izmok elmerevedése, amozgás lassulása, valamint a remegés. Ez a 3 fő vezető tünet az állapot alapkritériuma, melyek aránya nagy változatosságot mutat.

Kezdetben enyhébb merevség jellemző a végtagokra, amely többnyire féloldali jellegű és csak kis mértékben befolyásolja az egyén mindennapjait.

Ez az állapot a betegség előrehaladtával fokozódik és szimmetrikussá válhat. Ekkor már megjelenhet egy nagyon veszélyes tünet, a tartási instabilitás, melynek következtében a beteg sokkal könnyebben botlik meg vagy esik el.

Szintén későbbi tünetként jelentkezhet a járás lefagyása, melynek következtében a beteg lépni szeretne, de nem tud, illetve előfordulhatnak vérnyomáseséssel járó állapotok is. Minél hosszabb a betegség lefolyása, annál nagyobb az esélye a demencia megjelenésének is.

A betegség más alformákban is jelentkezhet, amely eléggé megnehezíti a diagnózist. A fő vezető tünetek mellett ugyanis vannak kevésbé ismert, de szakmailag elég fontos jelek:ilyen például a bélrendszeri panasz – székrekedés, vizelési nehézség –,a szaglás elvesztése és a vérnyomás-ingadozás.

Gyakoriak lehetnek az alvászavarok, hangulatzavarok, továbbá kialakulhat depresszió is. A betegség előrehaladásával megjelenhetnek kognitív zavarok is, például demencia, viselkedésváltozások vagy agresszió.

Mi jellemző a Parkinson-kórra?

A Parkinson-kór másfélszer több férfit érint, mint nőt. A férfiaknál némileg lassabb a lefolyás, mint a nőknél, akiknél gyakoribb a rosszabb reakcióa terápiára. Mindezek hátterében állhatnak hormonális hatások, illetve életvitelbeli különbségek is.

A Parkinson-kórral diagnosztizált betegeknek mindössze 4%-a 50 év alatti, 50 év felett azonban egyre nő a betegség előfordulása. A fiatalabb korban jelentkező esetek többnyire öröklött genetikai tényezőkre vezethetők vissza.

A rendszeres fejsérülés szintén felelőssé tehető a betegség kialakulásáért, nem véletlen, hogy a boxolóknál, akik rengeteg ütést kapnak a fejükre, jóval gyakrabban alakul ki Parkinson-kór vagy szindróma, azaz a Parkinson-kór tüneteit mutató kórállapot.

Parkinson-kór vagy Parkinson-szindróma?

Általában Parkinson-kórként beszélünk erről az állapotról, ám ez valójában nagyon sok betegséget takar. A klasszikus betegség, ami mindenki számára ismert, az a Parkinson-kór, melynek jellegzetes tünetei a fentebb említett mozgáslassulás, remegés, izmok elmerevedése.

Ezen kívül megkülönböztetünk számos hasonló, de jóval kevésbé uralható betegségcsoportot, az úgynevezett Parkinson-szindrómákat, amelyeknél valamilyen extra tünet tapasztalható, amely a típusos lefolyástól eltér.

A szindrómák sokkal gyorsabbak és agresszívabbak. Esetükben sajnos nem igazán áll rendelkezésre semmilyen kezelési lehetőség, legfeljebb a környezetnek lehet tanácsot adni arra vonatkozóan, hogy hogy érdemes átalakítani például a lakhelyet, mire kell figyelni.

Van olyan betegségforma, amelyben gyakoriak az elesések, van, amelyben folyamatos vérnyomás-esések lehetnek, és akad olyan is, amelynél pszichiátriai problémákjelennek meg. Alapvetően ezeket a tüneteket próbálják meg kezelni a szindrómáknál.

(Például a pszichózishoz hasonló állapotot pszichiátriai gyógyszerekkel igyekeznek mérsékelni.)

A differenciálás kezdetben nagyon nehéz, ugyanis erős átfedés van a két állapot között. Ami segíthet, az az, hogy a szindrómák esetén a rendelkezésre álló tüneti terápiák hatástalannak bizonyulnak, a típusos Parkinson-kórra adott gyógyszerek nem váltják ki a megfelelő választ.

Ha erős a gyanú, hogy nem Parkinson-kórról, hanem szindrómáról van szó, a neurológiai vizsgálat mellett egyéb eszközök is segítik a szakorvosokat a pontos diagnózisban.

Hogyan történik a betegség kivizsgálása?

Amikor a páciens Parkinson-kór gyanújával bekerül az orvoshoz, először egy neurológiai vizsgálaton esik át, melynek része egy részletes anamnézis-felvétel. Mind a betegtől, mind pedig a hozzátartozóktól érdemes információt gyűjteni: fontos lehet, ki mit lát, mit vesz észre, miben szorul segítségre a beteg.

Segítségül szolgálhatnak a sztenderdizált kérdőívek is, melyek részletesen végigveszik a motoros és nem motoros tüneteket. A betegvizsgálatot követően minden betegnél szükséges készíteni egy koponyára vonatkozó képalkotó vizsgálatot (célszerű MR-vizsgálatot), hogy megnézzük, utal-e szerkezeti eltérés Parkinson-kórra vagy szindrómára, esetleg van-e más kórállapot, amely ezeket a tüneteket produkálja.

Hasonló tünetek tapasztalhatók például többszörös agyi infarktus esetén is, ám ekkora beteg nem úgy reagál a kezelésre, mint Parkinson-kór esetén.

Mennyi idő a betegség lefutása?

Általánosságban 11-12 év alatt következik be a jelentős életminőség romlás és a komoly mozgáskorlátozottság. Egy idő utána gyógyszeres terápia is hatástalanná válik, és épp ez lesz az, amely mozgástüneteket okoz a betegnél. Hogy történhet ez?

A gyógyszeres kezelés során a páciens a dopamin előanyagát kapja meg, amelyet a saját enzimrendszere dolgoz át. Egy idő után – a sejtpusztulás révén –azonban ez a kapacitás kimerül.

Egyre rövidebb ideig hat a gyógyszer, egyre hosszabbak lesznek azok az időszakok, amikor már nincs gyógyszerhatás, amelyben a megborult mozgásszabályozási rendszer következményeként megjelenhetnek túlmozgások, fájdalmas kényszertartások, akaratlan rángások.

A gyógyszer mechanizmusa tehát alapvetően változatlan, csak a befogadás és az arra adott válasz módosul az idegsejtpusztulás miatt.

Ebben az esetben megoldás lehet a gyógyszer elvétele, ám ebben az esetben fennáll annak lehetősége, hogy a beteg izmai annyira elmerevednek, hogy mozgásképtelenné válik.

Mikor forduljon valaki orvoshoz?

Az egyik tünet, amellyel a betegek orvoshoz kerülnek az az, hogy lelassul a mozgás – például több időt vesz igénybe a takarítás, lassul a séta, az érintett ügyetlennek érzi magát. A másik vezető panaszaz a kéz vagy fejremegés, amely leginkább nyugalomban tapasztalható.

Legtöbbször – ha valaki például szeretne egy kanál levest fogyasztani vagy betalálni a kulccsal a zárba – ez a remegés kezdetben nem zavaró.

Inkább akkor mennek el a betegek orvoshoz, amikor a tünetek márnyugalmi állapotban is jelentkeznek és maga alátvány, az érzet és a környezet reakciója okoz kellemetlenséget.

Van olyan állapot is, amikor az érinett már egy előrehaladott állapotban kerül orvoshoz. Ebben az esetben már a család panaszkodik arra, hogy romlik az illető szervezőkészsége, nem megfelelő a figyelme, de előfordulhatnak agresszív megnyilvánulások, fokozott gyűjtögetés vagy akár zaklatásig fajuló hiperszexualitás is.

Ez már egy előrehaladott, kognitív zavarral társult verziója a betegségnek.

A tapasztalatok szerint a betegek ingerküszöbe elég magas, és rendszerint későbbi stádiumban kerülnek orvoshoz, amikor már egy jelentős életminőség-romlással kellszembesülniük.

Szerencsére azonban már egyre gyakrabban fordulnak szakemberhez kisebb tüneteknél is a betegek, utánajárnak panaszaiknak, nem bagatellizálják el.

Miért fontos időben orvoshoz fordulni?

A Parkinson-betegek kezelésénél egyénre szabottan kell megtalálni azt a terápiát, ami neki a legmegfelelőbb. Kezdetben a kevesebb gyógyszerre is jobb a szervezet válasza, illetve az orvosok időben fel tudják készíteni a betegeket, hogy mi várható.

Követni lehet a páciens állapotát. és az orvosok ki tudják választani a számukra ideális terápiát.

Jelenleg a gyógyszeres tüneti terápiák mellett néhány eszközös lehetőség is rendelkezésre áll, amelyekkel életminőséget befolyásoló eredmények érhetők el.

Ilyen például a „mélyagyi stimuláció” néven ismert agyi beavatkozás, amikor elektródákat ültetnek a beteg meghatározott agyrészéhez. Ezzel az eljárással javítható a görnyedt tartás, a járási zavar és a remegés is.

Mi befolyásolhatja a beteg állapotát?

Mivel a Parkinson-kór az izmok elmerevedésével járó állapot, ezért fontos, hogy a betegek a fenti terápiák mellettsaját állapotuknak megfelelő rendszeres testmozgást is végezzenek.

Ugyanis nemcsak a végtagi és mozgásban szerepetjátszó izmokat érinti a betegség, hanem azokat is, amelyek felelősek a nyelésért, légzésért.

Minél inkább aktív izomzatot érint a betegség, annál jobban tudunk a betegség ellendolgozni. Elengedhetetlen, hogy mindenki rendszeresen végezze a számára megfelelő testmozgást. 

Szerencsére egyre több helyen van rá lehetőség, sőt, akár online gyakorlatok is elérhetők, így a nehezebben mozgó páciensnek sem kell kimozdulnia, hogy tornázhasson.

Mivel a betegségnél megjelenhet szellemi hanyatlás is, ezért nagyon fontos, hogy ennek elejét vegyük például szójátékkal, keresztrejtvénnyel, olvasással, tanulással és egyéb mentális igénybevételt jelentő gyakorlatokkal.

A társbetegségeket – például a szív- és érrendszeri betegségeket, magas vérnyomást, cukorbetegséget – is megfelelően karban kell tartani annak érdekében, hogy megakadályozzuk egyéb szövődmények kialakulását.

Milyen egyéb terápiák állnak rendelkezésre?

Sajnos jelenleg nincs lehetőség olyan terápiára, ami a betegség lefolyását módosítaná, vagy amellyel a betegség megelőzhető lenne.

Életmódbeli változtatásoknak, például a rendszeres fizikai aktivitásnak köszönhetően azonban kisebb aParkinson-kór kialakulásának esélye, kedvezőbb lehet a lefolyása, illetve eredményesebb a tünetek kezelhetősége.

Borítókép: Envato Elements