Szimpatika – Egy különös, de cseppet sem ritka betegség

A prozopagnózia nem összekeverendő a memóriazavarral. A legtöbb érintett, aki a betegség tüneteit észleli magán, nem gondol különösebben súlyos gondra. Legtöbbjük ráfogja az öregedésre vagy a szétszórtságra, és átmeneti zavarként tekint rá. Pedig a prozopagnóziának semmi köze sincs a memóriához.

A betegséget leggyakrabban agysérülés okozza, ám az öröklődés is szerepet játszhat a kialakulásában. A prozopagnóziások intellektuális képességei épek és látásuk is átlagos.

A betegséget először 1947-ben dokumentálta egy német neurológus, bizonyos Joachim Bodamer. Sokáig úgy tartották, hogy a betegség kialakulásáért kizárólag az agy sérülése a felelős. A XXI. század elején viszont a tudósok rájöttek, hogy a prozopagnózis öröklődő betegség, méghozzá  igen gyakori.

A prozopagnóziának több fajtája van. Az egyik az úgynevezett tudatosult prozopagnózia. Ebben az esetben az arcfelismerési rendszer feldolgozási folyamatainak hibájáról beszélünk. A betegség ezen típusában szenvedők képtelenek két arcot megkülönböztetni egymástól. Ezen kívül számukra lehetetlen egyedül az arc alapján meghatározni valaki nemét vagy életkorát. Az embereket csak a hajviseletük, hangjuk és ruhájuk alapján képesek azonosítani.

Asszociatív prozopagnóziáról az arcfelismerési folyamatok és az arcokról megőrzött memóriaképek kapcsolatának sérülése esetén beszélünk. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a betegség ezen fajtája nem olyan súlyos, mint az előbb említett, ugyanis az asszociatív prozopagnóziások képesek két arcot megkülönböztetni egymástól, ezen kívül az illető nemét és életkorát is meg tudják határozni. Viszont nem képesek egy személyt csak az arcáról felismerni, és sem a foglalkozását, sem a nevét, sem pedig utolsó találkozásuk idejét nem tudják megmondani, bármilyen régi ismerősről vagy közeli időpontról legyen szó.

A harmadik típus az örökölt prozopagnózia. Kialakulásáért elsősorban az öröklődés a felelős, ám a legújabb kutatások szerint több fejlődési rendellenesség velejárója is lehet. Ilyen a nonverbális tanulási zavar, a Williams- szindróma és az autizmus.

Több prozopagnóziás más járulékos betegsége is van. Többen nem csak az arcokat, hanem tárgyakat sem ismernek föl. Van olyan prozopagnóziás, aki a tükörbe nézve saját arcát is idegenként észleli. Többen látják és érzékelik a tárgyakat, ám képtelenek megnevezni azokat.