Szimpatika – Mikor van szükség vaspótlásra?

De hogy mikor jön el ez a pillanat, azt dr. Fehér Ágnes, a Trombózis-és Hematológiai Központ belgyógyásza mondta el.

Vas, vashiány, vashiányos vérszegénység

A vas igen fontos nyomelem a szervezet normál működése szempontjából. A vörösvértestek (pontosabban a hemoglobin) alkotórésze és fontos szereppel bír az oxigén szállításában. Emellett hozzájárul a sejtosztódáshoz, a fehérje metabolizmusához, a vörösvértestek képződéséhez, az energiatermelő anyagcserefolyamatokhoz, támogatja az immunrendszert és sok fehérje és enzim alkotórésze is.

Vashiányos vérszegénység részjelensége lehet a fáradékonyság, koncentrációzavar, hajhullás, szédülés, fejfájás egyaránt, ezáltal jelentősen rányomhatja a bélyegét a mindennapokra. Súlyosabb esetben a vashiányos vérszegénység a hétköznapi rutint is megakadályozhatja a csökkent fizikai terhelhetőség végett.

Első lépés: étrend

A vashiány enyhébb esetében, mikor még vérszegénység nem áll fenn, a vashiány javulhat étrendi változtatások által. Bizonyos esetekben az egyoldalú táplálkozás felelős a problémáért, megfelelő vastartalmú étrend helyreállathatja a szervezet vasszintjét. Természetesen ha súlyosabb vashiány, vashiányos anaemia áll fenn, a részletes orvosi kivizsgálás (gasztroenterológiai, nőgyógyászati, urológiai, stb. a tüneteknek megfelelően) nem nélkülözhető.

A legjobb vasforrások az állati eredetű fehérjék (főleg a bárány, máj, egyéb belsőségek).

Vasban gazdag ételek:

Húsok, belsőségek, hüvelyesek, magvak (főleg tökmag, pisztácia), cékla és étcsokoládé.

Mikor kell gyógyszeres vaspótlás?

Előfordulhat, hogy önmagában az étkezéssel nem lehet megfelelően helyreállítani a vas szintjét. Ilyenkor gyógyszeres vaspótlásra van szükség. Meglehet, hogy már az első laboreredmények birtokában orális vagy akár intravénás vaspótlásra van szükség, de enyhébb esetben csupán akkor, amikor látható, hogy nem vezet megfelelő eredményre a magas vastratalmú étrend - mondja dr. Fehér Ágnes, a Trombózis-és Hematológiai Központ belgyógyásza. Itt azonban meg kell említeni, hogy a vashiány okát mindenképp fel kell tárni, ugyanis ha az alap problémát nem kezelik, úgy a zavar nem képes megszűnni hosszabb távon. Ezért, ha a táplálkozás megreformálása nem vezet eredményre, úgy könnyen lehet, hogy felszívódási zavar, gyomor-bélrendszeri vérzés, vérzékenység, illetve egyéb problémák vannak a háttérben.

De hogy mégis mikor van szükség komolyabb terápiára vashiány esetén? Erre nincs egységes szabály, ám általánosságban elmondható, hogy ezt főleg a tünetek és a laboreredmények döntik el, valamint az, hogy az addig alkalmazott kezelés (ha volt) elegendő-e. Amennyiben önmagában a megfelelő táplálkozás nem elég, úgy vastartalmú táplálékkiegészítő fogyasztása javasolt (akár ital, akár tabletta formájában). Eggyel komolyabb lépés, ha gyógyszer szedése indokolt (ez lehet vényköteles és recept nélküli is). Ezek alkalmazása általában kúraszerű, és több laborvizsgálat szükséges az eredmény ellenőrzéséhez és a túladagolás elkerüléséhez.

Súlyosabb vashiányos vérszegénység esetén injekciós/intravénás vaspótlás is elérhető, ám csakis orvosi felügyelet mellett!