Program a csontritkulás ellen
Ez a folyamat sokáig teljesen tünetmentesen zajlik, ezért is nevezik a betegséget lappangó kórnak vagy néma járványnak. Sokszor csak hosszú évek után lépnek fel az első panaszok, háti vagy deréktáji fájdalom formájában.
Később, a betegek testmagasságának csökkenésével hajlott hát alakulhat ki. Az ennek hátterében álló csigolyatörések, a csuklótáji, alkarcsonti törésekkel és az idősebb korban fellépő combnyaktáji törésekkel együtt a csontritkulás súlyos következményeit jelentik. A fájdalom mellett a töréseket szenvedett betegek jelentős részének romlik az életminősége, rokkanttá válnak.
A betegség a csontsűrűségmérés módszerével ma már a korai szakaszban diagnosztizálható és a rendelkezése álló készítményekkel eredményesen kezelhető. A betegség megelőzésében a serdülőkori maximális csonttömeg kialakításában a kalciumdús táplálkozás (tejtermékek) és a fizikai aktivitás csontvédő szerepét, valamint a túlzott alkoholfogyasztás és az erős dohányzás csontkárosító hatását kell kiemelnünk.
A csontritkulás az 1990-es évekre világszerte kiemelkedő népegészségügyi problémává vált a betegség gyakorisága, a következményes rokkantság és halálozás, valamint az igen magas költségek miatt. Európában, az Egyesült Államokban és Japánban az osteoporosis mintegy 75 millió embert érint.
Napjainkban a változás korában lévő minden harmadik nő és az idősek többsége csontritkulásban szenved. Mivel az emberi átlagéletkor emelkedésével a csontritkulás, a törések és ezáltal a halálesetek száma is nőni fog, a betegség a XXI. század egészségügyének egyik legnagyobb kihívása lesz, mellyel minden kormányzatnak reálisan számolnia kell.
Jelenleg hazánkban minimálisan az összlakosság 7-10 százaléka, tehát mintegy hétszázezer-egymillió ember érintett a csontritkulás által. A betegség következtében kialakuló combnyaktörések gyakorisága évi 15 ezer, a csuklótáji alkartörések előfordulása 20 ezer, a csigolyatörések gyakorisága évente 30 ezer körül van Magyarországon.
Nagyon fontos tudni, hogy a combnyaktáji törést szenvedettek közül fél éven belül minden negyedik-ötödik beteg meghal. Több nő hal meg világszerte combnyaktörést követően, mint mell-, méhnyak-, és méhtestrák következtében együttesen, és ez a tény mindenkit rá kell, hogy döbbentsen a kérdés valódi súlyára.
A betegség és a következményes törések költségei számításaink szerint hazánkban minimálisan évi 12-14 milliárd forintot tesznek ki.
A kiemelt figyelmet igénylő népbetegség elleni hazai küzdelmet a különböző szakterületek képviselőiből álló Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológiai Társaság koordinálja, mely nagy erővel dolgozik az 1995-ben elindított Nemzeti Osteoporosis Program megvalósításán.
A programot a Népjóléti Minisztérium szakmailag és anyagilag egyaránt támogatja. A program kulcseleme volt az osteoporosis-ellátás önálló hazai hálózatának kiépítése. Az osteoporosis szakambulanciákból, regionális és országos központokból álló, döntően ambuláns jellegű szervezet a különböző szakterületeken már működő egységeket egyesítette.
Az ellátást mindenütt szakorvosi munkacsoportok végzik, melyek a háziorvosi rendszerrel szoros kapcsolatban tevékenykednek. A centrumhálózat kialakítása megtörtént, 10 regionális és 90 lokális centrum került kijelölésre, melyek az ország területének jelentős részét lefedik, így a betegek lakóhelyükhöz közel juthatnak el az illetékes szakemberhez.
A centrumokra igen nagy teher hárul, hiszen mintegy 90 ezer osteoporotikus beteg gondozását végzik, ezért a számuk a jövőben mindenképpen bővítendő, különösen egyes vidéki körzetekben.
A hálózat irányítását, szakmai felügyeletét és a képzést az ORFI és a Semmelweis Orvostudományi Egyetem I.sz. Belgyógyászati Klinikájából álló Országos Osteoporosis Központ végzi.
A szakmailag kontrollált hálózat orvosai 90%-os támogatással írhatják fel a betegség elleni gyógyszerek nagy részét, szemben az általános 50%-os támogatással. Az eltelt időszak egyértelműen igazolta, hogy ez az ellátási forma működőképes, modell értékű, és az egészségügy területén tapasztalható nehézségek ellenére más területeken is kialakítható.
Nagy előrelépés történt a csontritkulás diagnosztizálásához nélkülözhetetlen csontsűrűségmérő berendezések területén is, hiszen ezek száma az utóbbi két évben mintegy megtízszereződött: ma már 90 ilyen készülék működik az országban. Természetesen minden forrást meg kell ragadni, hogy tovább lehessen növelni a még így is kevésnek bizonyuló csontűrűségmérő műszerek számát.
A cikkben hivatkozott linkek:
Olvasna még a témában?
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- Kortársaiknál egészségesebben élnek a daganaton átesettek
- 4 tünet, amely halláskárosodást jelezhet
- Gyomként irtjuk, pedig igazi csodaszer ez a növény
- Tiltott gyümölcsök a tavaszi allergiaszezonban
- Így szabadulhatunk meg a haragtól
- A mini stroke 5 korai figyelmeztető jele
- A kutyák segítségével többet tudhatunk meg az öregedésről és az elmeműködésről
- Mit tehetünk az agyunk egészségéért?
- Már az anyaméhben eldől, ha balkezesek leszünk
- Parkinson-kór vagy Parkinson-szindróma?
- Tévhitek, amelyek a laktózintoleranciát övezik
- Életmentő beavatkozások méhen belül
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!