Vérnyomáscsökkentő gyógyszerek: a legfontosabb tudnivalók

Miért veszélyes a hipertónia?

A vérnyomás normális értékei felnőttekben általában 100-120 Hgmm (szisztolés vérnyomás), illetve 60-80 Hgmm (diasztolés vérnyomás) között mozognak. Bár nincs teljes egyetértés abban, hogy mi számít magas vérnyomásnak, a 120/80 feletti értékeket általában már nem tekintik optimálisnak a különféle ajánlások. (A vérnyomásértékek témáját egy részletesebb anyagban is kifejtettük, amit a linkre kattintva olvashat el.)

A  magas vérnyomás folyamatos mechanikai terhelést ró az érfalakra, hozzájárul az érelmeszesedés kialakulásához és megnöveli a vesekárosodás és a szemfenéki erek károsodásának rizikóját is. Emellett többféle súlyos szív- és érrendszeri, illetve egyéb betegség kockázati tényezője (pl.stroke, szívinfarktus, szívelégtelenség, krónikus veseelégtelenség, demencia). Hosszú távon a kezeletlen magas vérnyomás memóriazavarokhoz és demenciához is vezethet.

A vérnyomás rendszeres ellenőrzése különösen fontos 40 év felett, cukorbetegeknél, vesebetegeknél, elhízottaknál, dohányzóknál és családi halmozódás esetén, ezekben az esetekben ugyanis magasabb a súlyos szövődmények kockázata.

A magas vérnyomás kezelése elengedhetetlen

Amennyiben valakinek folyamatosan túl magas a vérnyomása, mindenképpen szükség van életmódváltásra. Emellett súlyosabb esetekben, illetve magas kockázat esetén a magas vérnyomás gyógyszerek által is kezelendő.

Ezek vényköteles vérnyomáscsökkentő gyógyszerek, amelyek többféle hatásmechanizmussal is rendelkezhetnek: vannak, amelyek az érfalak tónusát (feszességét) csökkentik, mások a keringő vér mennyiségét csökkentik, vagy éppen a szív működésének intenzitását fogják vissza.

Az, hogy kinél melyik a legjobb vérnyomáscsökkentő gyógyszer, kifejezetten egyénfüggő. Az orvos mindig a beteg életkora, társbetegségei, illetve a szerekre adott terápiás válasza alapján dönt az alkalmazandó terápiáról. Változó, hogy az adott beteg milyen dózisban képes elviselni a mellékhatásokat, illetve milyen dózisban hatékony nála a készítmény.

A betegek jelentős részénél két vagy több hatóanyag kombinációjára van szükség a hatás optimalizálásához, illetve a mellékhatások csökkentéséhez. Az orvosok sok esetben kombinált, több hatóanyagot tartalmazó gyógyszereket írnak fel, így könnyebb elérni, hogy a betegek az instrukcióknak megfelelően szedjék őket.

A vérnyomáscsökkentő gyógyszerek típusai

ACE-gátlók (angiotenzin-konvertáló enzim gátlók)

• Hatásmechanizmus: Meggátolják az angiotenzin I angiotenzin II-vé történő átalakulását, ezáltal csökkentik az érfalak izomtónusát és az aldoszteron termelődését.
• Javallatok: Cukorbetegek, szívelégtelen betegek, vagy veseelégtelenségben szenvedők esetén elsővonalbeli terápiás szerek.
• Gyakori mellékhatások: Száraz köhögés, magas káliumszint, angioödéma, hipotónia.

Angiotenzin II receptor blokkolók (ARB-k)

• Hatásmechanizmus: Hasonló hatást váltanak ki, mint az ACE-gátlók, ugyanis az angiotenzin II receptorait blokkolják.
• Javallatok: Az ACE-gátlók alternatívái, amennyiben azok köhögést vagy angioödémát váltanak ki.
• Gyakori mellékhatások: Szédülés, magas káliumszint.

Kalciumcsatorna-blokkolók (CCB-k)

• Hatásmechanizmus: Csökkentik a kalcium a simaizom- és szívizomsejtekbe történő beáramlását, így tágítják az ereket és csökkentik a szív terhelését.
• Javallatok: Gyakran írják fel őket időseknél. Egyes szerek inkább az agyi erekben csökkentik a vérnyomást, más szerek inkább a szív sejtjeire hatnak.
• Gyakori mellékhatások: Lábdagadás, kipirulás, fejfájás, székrekedés.

Vízhajtók

• Hatásmechanizmus: Fokozzák a nátrium- és vízkiválasztást, csökkentik a keringő vér mennyiségét, ezzel pedig a vérnyomást is.
• Javallatok: Gyakran alkalmazzák őket azoknál a betegeknél, akik nem tolerálják jól a kalciumcsatorna-blokkolókat, emellett gyakran elsőként választott szerek kombinációk részéként.
• Gyakori mellékhatások: Alacsony káliumszint, húgysavszint-emelkedés (a köszvény megemelkedett kockázata), alacsony nátriumszint, inzulinrezisztencia (a tiazid-típusú vízhajtóknál).

Béta-blokkolók

• Hatásmechanizmus: Csökkentik a szívfrekvenciát és a perctérfogatot, illetve gátolják a szimpatikus idegrendszer aktivitását.
• Javallatok: Koszorúér-betegség, szívinfarktus utáni állapot vagy szívelégtelenség esetén ajánlottak. Önállóan ritkábban alkalmazzák őket elsővonalbeli kezelésként, de szívelégtelenség, infarktus után vagy bizonyos aritmiák esetén fontos szerepük van.
• Gyakori mellékhatások: Fáradtság, lassú pulzus, hideg végtagok, depresszió.
   

Ezeken a kategóriákon felül vannak más hatásmechanizmusú szerek (pl. aldoszteron-antagonisták vagy alfa-blokkolók), amelyek használata szintén indokolt lehet egyes betegeknél.

Bár ezen szerek szedése nagy segítséget nyújt a vérnyomás szabályozásában, fontos azonban megérteni, hogy a vérnyomáscsökkentők nem helyettesítik az életmódváltást. A diéta, a mozgás és a testsúlycsökkentés mind nélkülözhetetlen elemei a kezelésnek, ezek nélkül a gyógyszerek nem képesek kellőképpen csökkenteni a vérnyomást.

A legtöbb beteg számára a vérnyomáscsökkentő terápia élethosszig tart, azonban bizonyos enyhébb eseteknél – különösen hatékony életmódváltás mellett – lehetőség nyílhat a dózis csökkentésére vagy akár a gyógyszerek elhagyására is (szigorúan orvosi felügyelet mellett!).

Léteznek vény nélküli vérnyomáscsökkentő gyógyszerek?

Magyarországon nem kaphatók recept nélkül kapható vérnyomáscsökkentő gyógyszerek. A különféle vény nélkül kapható vérnyomáscsökkentő készítmények hatásfoka messze elmarad a vényköteles szerek hatásosságától, illetve az életmódváltoztatással elérhető eredményektől is. Amennyiben mégiscsak szeretnénk valamilyen nem vényköteles készítményt fogyasztani, mindenképp egyeztessünk kezelőorvosunkkal vagy gyógyszerészünkkel a potenciális mellékhatások miatt.

Milyen életmódbeli változtatásokkal tehetünk a magas vérnyomás ellen?

A magas vérnyomás csökkentése gyógyszer nélkül is lehetséges. Sőt, ajánlott, még gyógyszer szedése mellett is. Ezek a mellékhatás nélküli vérnyomáscsökkentő módszerek nemcsak a hipertenziót csökkentik, de az egészségügyi állapotunkat és az életminőségünket is nagymértékben javítják. Milyen életmódi változtatásokat ajánlanak az egészségügyi szakemberek?

• Fogyás: a túlsúly hozzájárul a magas vérnyomáshoz, ezért fontos, hogy a megfelelő étrenddel elérjük a normális testsúlytartományt, majd fenntartsuk az egészséges testsúlyt.
• Rendszeres testmozgás: A jelenlegi ajánlások azt javasolják, hogy hetente legalább 150 perc közepes intenzitású aerob mozgást végezzünk, ami jelentősen képes csökkenteni a vérnyomást.
• Egészséges táplálkozás: A gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban és csökkentett zsírtartalmú tejtermékekben gazdag étrend nagymértékben csökkenti a vérnyomást. A zsíros ételek, a vörös húsok és a magas kalóriatartalmú, gyorsan felszívódó szénhidrátokat tartalmazó ételek pedig kerülendők. Szintén kulcsfontosságú a só (nátrium)-bevitel csökkentése, ugyanis a sófogyasztás is jelentősen meg tudja emelni a vérnyomást.
• Alvás: a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás elengedhetetlen alappillére az egészségnek. Nagyon fontos a jó alvási szokások kialakítása, ugyanis számos krónikus betegség, így a magas vérnyomás kockázata és súlyossága is jelentősen csökkenthető.
• Stresszkezelés: a krónikus stressz önmagában is megemeli a vérnyomást, ezért a fenti életmódi tanácsok betartása mellett érdemes lehet megtanulni relaxációs technikákat és egyéb stresszkezelő módszereket is.

Vérnyomáscsökkentő ételek, vérnyomáscsökkentő tea: működnek?

Az interneten rengeteg „természetes” vérnyomáscsökkentő ételt és gyógynövényt találhatunk, ám ezek közül kevésnek van tudományosan igazolt, hosszú távú hatása.

Melyek a bizonyítottan vérnyomáscsökkentő ételek?

• Céklalé: Gazdag nitrátokban, melyek nitrogén-oxiddá alakulva értágító hatást fejtenek ki.
• Fokhagyma-kivonat: Meta-analízisek alapján a fokhagyma-kivonat jelentős mértékben képes lecsökkenteni a vérnyomást, főleg a nyers- vagy érlelt kivonatok.
• Káliumban gazdag ételek: A káliumtartalmú ételek segítik a nátrium ürülését, így rendszeres fogyasztásuk pozitív hatással van a vérnyomásra. Ilyen ételek pl. a banán, a spenót és az édesburgonya.

Alapvetően ezeket érdemes fogyasztani (a hatás eléréséhez rendszeresen). A boltokban kapható vérnyomáscsökkentő teák és készítmények, amik kurkumát, fahéjat, gyömbért, hibiszkuszt vagy egyéb növényeket tartalmaznak, sajnos nem rendelkeznek bizonyított hatással – vagy nem készültek vizsgálatok, vagy amennyiben igen, az eredmények egyáltalán nem meggyőzőek.

Szintén meg kell említeni, hogy egyes természetes készítmények gyógyszerkölcsönhatásokat okozhatnak, ezért szedésük/fogyasztásuk előtt mindenféleképpen egyeztessünk kezelőorvosunkkal!

Tekintse meg a Szimpatika kardiovaszkuláris egészséget támogató termékeit!