Melyek a szorongás tünetei?

Mi az a szorongás?

A szorongás kifejezésen két dolgot szoktunk érteni. Az egyik a bizonyos stresszes élethelyzetekben jelentkező reakció, a másik pedig egy hosszabb ideig fennálló stresszes állapot, amely ha megfelel bizonyos diagnosztikai kritériumoknak, akkor valamelyik szorongásos zavarról beszélünk. Jelen cikkben a szorongásos reakció, illetve az egyik leggyakoribb zavar, a generalizált szorongásos zavar okait és tüneteit fogjuk áttekinteni. A szorongás elleni módszerekről és a kezelés lehetőségeiről a linkre kattintva olvashat.

Stressz vagy szorongás?

A szorongás egy stresszreakció. A stressz egy teljesen normális élettani folyamat, amely azt a célt szolgálja, hogy veszély esetén mobilizálja a mentális és testi erőforrásokat. Ez a jól ismert „üss vagy fuss” reakció, amely a veszélyes helyzetek kezelésére szolgál. A jóléti társadalmakban ritka, hogy valaki valóban komoly veszélynek legyen kitéve, a psziché viszont számos helyzetre „alkalmazza” ezt az evolúciós mechanizmust. Ennek köszönhető, hogy a legtöbben izgulnak egy-egy állásinterjún vagy egy vizsga közben. A stressz egy bizonyos szintje általában fókuszáltabbá tesz és javítja a teljesítményt, a túl magas stresszszint azonban béníthatóan tud hatni, és inkább negatív hatást fejt ki.

A teljesen normális stresszreakció és a szorongásos reakció között nincsen éles határvonal. Általában akkor beszélünk szorongásos reakcióról, ha az illető olyan helyzetekben is szorong, amelyben nem lenne indokolt, vagy eltúlzott stresszreakciót ad a stresszes helyzetekre.

Kicsit leegyszerűsítve a dolgot, hosszabb távon általában két dolog tud problémát okozni. Az első az, amikor a stresszreakció kilép a normális medréből, általánossá válik, és kiterjed az élet csaknem összes területére. Ezt nevezzük generalizált (általános) szorongásos zavarnak. A második pedig az, amikor bizonyos helyzetek irreális stresszválaszt váltanak ki valakiből. Ilyenek lehetnek a különféle fóbiák (szociális fóbia, agorafóbia stb.), illetve a gyerekeknél jelentkező iskolai szorongás is.

Az összes szorongásos zavar leírása túlmenne jelen cikk keretein. Ezzel együtt fontos megegyezni, hogy a szorongás nagyon sok kórképben, illetve kórképpel együtt előfordul. Ezek közül a leggyakoribb a depresszió, de a szorongás rengeteg más problémával összefügghet. A pontos diagnózis felállítása mindig pszichiáter vagy pszichológus feladata, ezért ne akarjuk magunkat diagnosztizálni – inkább forduljunk mihamarabb szakemberhez.

A szorongás tünetei

Rövidtávú szorongásos reakció

A szorongásos reakció során többféle tünet jelentkezhet. Egyénfüggő, hogy kinél melyik tünetek alakulnak ki, ahogy az intenzitásukban is jelentős különbség lehet. A szorongás testi tünetei általában az alábbiak:

• Felgyorsult szívverés
• Szapora levegővétel
• Légszomj
• Izzadás
• Bőrpír (különösen az arcon, a nyakon és a mellkason)
• Hideg kezek
• Zsibbadás
• Az izmok feszülése
• A száj kiszáradása, gombócérzés a torokban
• Szomjúság
• A beszéd akadozása, artikulációs nehézségek
• Tág pupilla, szapora pislogás, könnyezés
• Hányinger, hányás
• Visszafogott, lassú mozdulatok, vagy épp ellenkezőleg: túlmozgás, dobolás, „jár a láb”

Érzelmi síkon pedig aggódás, félelem jelentkezik, hogy az adott helyzet rosszul fog elsülni.

A generalizált szorongás tünetei

A generalizált szorongás tünetei nagyrészt kognitív és viselkedéses tünetek, a testi tünetek valamivel ritkábbak, illetve enyhébbek. A leggyakoribb tünet a folyamatos feszültség, aggódás. Az aggódás általánossá válik, azaz nemcsak egy-egy problémával kapcsolatos, hanem egyfajta alapattitűddé válik. Jellemző a katasztrofizáció, azaz a lehető legrosszabb forgatókönyvek vízionálása, emellett a vissza-visszatérő negatív gondolatok is tipikusak. A szorongó beteg folyamatosan feszült, emiatt nehezen koncentrál és a memóriája is romlik. Az állandó feszültség, valamint az ennek következtében kialakuló alvásproblémák miatt tipikus a fáradékonyság és a folyamatos testi és pszichés kimerültség. Nehezebben válik a mindennapos tevékenységek elvégzése, a személy gyakran elhanyagolja vagy halogatja ezeket.

Tipikus az érzésvilág és az érdeklődés beszűkülése, mert a beteg annyira be van szorulva a szorongásos állapotba (amire a magyar szorongás szó is utal). Sokaknál bekapcsol az elkerülő magatartás, és kerülik a társas érintkezést (szociális fóbia), valamint sokszor az összes potenciálisan stresszel járó helyzetet.

A szorongás okai

Szorongásos reakciók

Az intenzív szorongásos reakciók háttere is összetett, de némileg egyszerűbb, mint a generalizált szorongásos zavaré. A legfontosabb tényező a szorongásra hajlamos alapszemélyiség, ehhez adódik hozzá az egyén éppen aktuális érzelmi stabilitása, illetve az adott szituációval kapcsolatos specifikus érzelmei és félelmei. (Gyakori például, hogy valaki egyáltalán nem szorong egy nagyon fontos munkahelyi értekezleten, egy randi során viszont kialakul a szorongásos reakció). Ezen felül kiválthatnak szorongásos reakciót egyes pszichoaktív szerek, például a nagy mennyiségben fogyasztott koffein, illetve a tudatmódosító szerek, például a marihuána vagy a hallucinogének is.

A generalizált szorongásos zavar kockázati tényezői

A generalizált szorongás kialakulásában számtalan tényező szerepet játszhat:

• Genetikai háttér, szorongásra hajlamos alapszemélyiség
• A személyiségfejlődés során a pszichét ért negatív hatások (kötődési problémák, elutasító, kritizáló környezet, stresszes családi légkör stb.)
•  Stresszes élethelyzet, munkahelyi, anyagi, egészségügyi, párkapcsolati stb. problémák, bizonytalanság
• Alkoholizmus és egyéb szerfüggőségek
• Alvászavarok
• Mozgásszegény életmód
• Krónikus betegségek, rossz egészségügyi állapot

És végül meg kell említeni a „világ állapota” okozta szorongást, amely rengeteg embert érint. Ez több komponensből áll(hat): klímaszorongás, a gazdaság állapotával vagy a különféle közéleti kérdésekkel kapcsolatos aggodalom stb. A szakemberek véleménye szerint ezek valódi szorongáskeltő tényezők, amelyek az egyébként nem szorongó egyénekben is feszültséget, félelmet generálhatnak, a szorongásra hajlamosaknál pedig nagyon jelentősen hozzájárulnak a szorongásos zavarok kialakulásához és súlyosságához.

Súlyos következmények

A szorongás cseppet sem ártalmatlan. Bár a stresszes helyzetekre adott szorongásos reakció teljesen normális, ha hosszabb távon is fennmarad, akkor nagyon súlyos következményekkel járhat. Romlik a teljesítmény, az alvásminőség és az életminőség számos további összetevője is. A szorongás az egészségre szintén nagyon erőteljes negatív hatást gyakorol. A generalizált szorongás ugyanis sokszorosára növeli a krónikus megbetegedések, például a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. A legsúlyosabb kockázat pedig egyértelműen a depresszió, valamint a súlyos depresszió kiváltotta öngyilkosság. Ha tehát a szorongás tüneteit tapasztaljuk magunkon vagy másokon, ne habozzunk segítséget kérni!

Gyakori kérdések

Milyen érzés a szorongás?

A szorongás tünete sokfélék lehetnek. A részletes felsoroláshoz lásd cikkünk fenti bekezdéseit.

Van olyan, hogy ok nélküli szorongás?

A szorongásnak mindig van oka, bár ez sokszor nagyon összetett. Ezzel együtt a generalizált szorongásnál könnyen úgy tűnhet, hogy nincs is ok, mert nem egy problémával kapcsolatosak a tünetek, hanem áthatják az egyén életét. Ilyenkor érdemes szakemberhez fordulni, hogy alaposan fel lehessen tárni az okokat, illetve meg lehessen találni az ideális kezelési módokat.

Létezik szorongásos személyiségzavar?

A szorongásos zavarok nem tartoznak a személyiségzavarok közé.

Mik az éjszakai szorongás tünetei?

A tünetek egyénenként eltérőek lehetnek. Nagyon gyakoriak az alvászavarok, például a gyakori megébredések, amelyekből nehéz visszaaludni. Emellett rengeteg más tünet előjöhet, például a negatív gondolatok, a szívdobogás, a szapora szívverés és az izzadás is.

Olvassal el a szorongás kezeléséről írt cikkünket!