Nanotechnológiával foglalkozó nőket díjaztak

Az egyesület évről évre olyan fiatal kutatónőket díjaz, akik a magyar és nemzetközi tudományos életben egyaránt maradandót alkottak és a fiatal lányok körében is örömmel népszerűsítik a tudományos és mérnöki pályák adta lehetőségeket.

A méter milliárdod részével egyező méretű részecskékből álló nanotrágyák felhasználhatók például a növények csírázásának, növekedésének és terméshozamának növelésére, ám a használatból fakadó pozitív és negatív hatások pontos megértéséhez és az eljárások fejlesztéséhez még további kutatásokra van szükség. Ezen a területen ért el elméleti és gyakorlati szempontból egyaránt kiemelkedő eredményeket Ördögné Kolbert Zsuzsanna, a Szegedi Tudományegyetem Növénybiológiai Tanszékének egyetemi docense, akinek munkásságát az élő természettudományok területén ismerték el Nők a Tudományban Kiválósági Díjjal.

A méltatás szerint Ördögné Kolbert Zsuzsanna munkája során nagy hangsúlyt fektet az oktatói tevékenységre és a kutatói utánpótlás nevelésére is, így szakmai iránymutatása mellett már három fiatal nő szerezhetett doktori címet, és hallgatói között jelenleg is nagy számban vannak lányok. A kutató szerint kevesen vannak tisztában azzal, hogy a nanoanyagok segítségével olyan globális problémákkal is fel lehet venni a versenyt, mint a növekvő népesség élelmezése. A nanorészecskék felhasználását azonban minden esetben meg kell előznie a növényekre gyakorolt molekuláris szintű hatások laboratóriumi feltérképezésének, melyhez a díjazott minden elméleti és gyakorlati tudását igyekszik átadni hallgatói számára, méltatja Ördögné Kolbert Zsuzsannát az egyesület.

Egyre jelentősebb a nanotechnológia szerepe a műszaki tudományok területén is, ahol Balogh-Weiser Diána egyetemi adjunktus, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar kutatójának munkásságát ismerték el Nők a Tudományban Kiválósági Díjjal. A méltatás kiemeli, hogy a díjazott olyan változatos formájú nanoméretű anyagokat fejleszt, melyek fehérjék és enzimek megkötésére képesek. A megkötött biológiai molekulák stabilabbá és könnyebben alkalmazhatóvá válnak, ami összességében leegyszerűsíti és meggyorsítja a gyógyszeripar számára fontos vegyületek vizsgálatát és előállítását.

Balogh-Weiser Diána jelenleg olyan mikroméretű chipreaktorokat fejleszt, melyek használatával a több tízezer lehetséges vegyülettípus közül gyorsabban, hatékonyabban és kevesebb környezetterhelő melléktermék felhalmozásával lehet megtalálni az adott betegség szempontjából hatékony és hosszú távon biztonságos gyógyszervegyületeket.

A Nature-díjas Nők a Tudományban Egyesület a szakterületükön legkiválóbb, inspiráló kutatónők munkásságának elismerésére 2013-ban alapította a Nők a Tudományban Kiválósági Díjat, melyet immár nyolcadik alkalommal ítéltek oda. A hazai kutatónők díjazása azért kiemelten fontos misszió, mert a természettudományos vagy mérnöki pályákon máig rendkívül alacsony a nők aránya. Az Eurostat adatai szerint például 2018-ban az Európai Unióban dolgozó mintegy 15 millió kutató és mérnök között a nők aránya 41 százalék volt, Magyarországon azonban csak 30 százalék körül. A kiváló kutatónők szakmai sikereihez és életpályájához ugyanakkor a biztos családi háttér mellett nagymértékben hozzájárulnak az őket segítő és támogató női technikusok, laboránsok, asszisztensek és szakmai segítők is.

Épp ezért a Nők a Tudományban Egyesület már a kutatói tevékenység támogatásáért is adományoz Nők a Tudományban Kiválósági Díjat, idén először Jerkovicsné Stefán Klárának, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Természettudományi Kar Földrajzi és Földtudományi Intézet ügyvivő szakértőjének. A díjazott munkája során mindent megtesz a természettudományok és a kapcsolódó felsőoktatási képzések népszerűsítéséért, vezető szerepet tölt be a Nők Nehezített Pályán rendezvénysorozat és a Nők a Tudományban konferencia szervezésében és lebonyolításában, emellett pedig két kisgyermek édesanyjaként is kiválóan helytáll. Mindezeken túl ő maga is tudományos pályán mozog, hiszen a PTE Földtudományok Doktori Iskola PhD-hallgatójaként a német működőtőke-befektetések modernizációs hatását vizsgálja a közép-kelet-európai országokban.

Forrás: MTI