A Newcastle-i Egyetem és a Brit Meteorológiai Szolgálat (Met Office) közös tanulmánya mintha csak e helyzethez született volna: arra jutottak a kutatók, hogy a klímaváltozásban egyre több intenzív és lassan mozgó viharrendszer várható Európában, ezek száma századunk végére a korábbinak akár 14-szerese is lehet. Az ilyen lassú mozgású rendszerek eredményeznek olyan rendkívüli csapadékmennyiséget egy-egy térségben, amely az elmúlt időszak katasztrofális áradásait is okozta, például Németországban.
Dr. Abdullah Kahraman, a kutatás vezetője, aki az egyetem és a Met Office munkatársa is, elmondta: „ A szuperszámítógépes technológia fejlődése lehetővé tette, hogy egész Európára vonatkozó klímamodell-számításokat végezzünk, amely olyan részleteket mutat meg a légkör viselkedéséből, mint egy rövid távú időjárás-előrejelzés. E modellek kb. 2 kilométeres felbontásúak, ezzel pedig sokkal jobban szimulálhatjuk a viharokat, és jobban ki tudjuk mutatni az extrém helyzeteket.” A modellezés segítségével ki tudták deríteni, mely légköri tényezők járulnak hozzá a szélsőséges csapadékkal járó helyzetekhez és az áradásokhoz.
Hayley Fowler professzor hozzátette: „A kormányzatok világszerte túl lassúak az üvegházgáz-kibocsátás visszafogásában, és a felmelegedés tovább folytatódik. A tanulmányunk azt sugallja, hogy a viharok egyre szélsőségesebbé válnak, és ez a súlyos áradásokat is gyakoribbá teszi majd.”
A kutató szerint az eredményeik és a jelenlegi helyzet egyaránt arra hívják fel a figyelmet, hogy javítani kell a figyelmeztető rendszeren, és egyidejűleg a klímaváltozáshoz jobban alkalmazkodó infrastruktúrát kell létrehozni, amely felkészült a szélsőséges eseményekre.
Jelenleg Európában még szokatlanok az efféle lassú mozgású, szinte helyben álló intenzív csapadékrendszerek, és a Mediterráneum egyes részein is csak ritkán fordulnak elő. A változások pontos előrejelzése a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásunk fontos részét képezi.