A gyomorfal sejtjei által termelt gyomornedv vagy gyomorsav fontos szerepet tölt be az emésztésben. Amennyiben azonban túltermelődik, akkor fennáll a veszélye, hogy egy idő után károsítja a gyomor nyálkahártyáját. A gyomorsav-túltengés ezen túl ronthatja a reflux és a gasztritisz, illetve a gyomorfekély tüneteit, illetve fokozza annak a kockázatát, hogy ezen betegségek súlyosabb következményekkel járjanak. Emellett meg kell említeni, hogy a túl alacsony mértékű termelődés szintén problémákat okozhat, ezért mindkét állapot kezelendő.
A gyomorsavat vagy gyomornedvet a gyomor parietális sejtjei termelik. Legfontosabb összetevője a sósav (HCl, hidrogén-klorid), de tartalmaz pepszinogént és más anyagokat is. A sósav hatására a gyomor beltartalma erősen savassá válik (a pH-értéke általában 1-3,5 között van). A pepszinogén a pepszin nevű enzimfehérje inaktív formája, ami az alacsony pH-érték hatására aktiválódik. A pepszin nevű enzim a fehérjék feldarabolását végzi, hogy megkönnyítse azok emésztését.
A gyomorsav azonban nem csak a fehérjék emésztésében segít. Nagyon fontos szerepe van a kórokozók elleni védelemben is, ugyanis erős savas kémhatásának köszönhetően elpusztítja azokat. Így lényegében fertőtleníti az elfogyasztott táplálékot. Szerepe van ezentúl a B12-vitamin, a vas és a kalcium megfelelő felszívódásában is.
Naponta általában 1-4 liternyi gyomornedv képződik. Normál esetben az alábbi tényezők járulnak hozzá a gyomorsav termeléséhez:
A folyamatot a paraszimpatikus idegrendszer (beleértve a bolygóideget) vezérli különböző neurotranszmitterek és hormonok (gasztrin) segítségével.
Fontos megemlíteni azokat az egészségkárosító hatásokat, amelyek hozzájárulhatnak a gyomorsav túltermelődéséhez:
Hasonlóképpen, bizonyos ételek és italok fogyasztása is okozhat túltermelődést:
A gyomorsav annyira erős, hogy a gyomorfal szöveteit is képes emészteni. A gyomor nyálkahártyája ezért egy speciális nyálkát termel, amely megvédi a gyomorfalat. A nyelőcső azonban nem rendelkezik ezzel a védelemmel, ezért a savas reflux esetén a nyelőcsőbe visszaáramló gyomortartalom marja a nyelőcsövet, komoly problémákat okozva.
Mielőtt kitérnénk a tünetekre, érdemes tisztázni pár dolgot. Bár a köznyelv a túltermelődött gyomorsav tüneteiről beszél, az ezzel kapcsolatos problémákat alapvetően nem a gyomorsav koncentrációja okozza. Amennyiben ugyanis ép a gyomor nyálkahártyáját borító védőréteg, még a magasabb gyomorsavkoncentráció sem okoz azonnali tüneteket (bár hosszú távon kockázatot hordoz magában, ugyanis sérülékenyebbé teszi a nyálkahártyát).
A kellemetlen tüneteket alapvetően két oknak lehet betudni:
A refluxbetegséget alapvetően nem gyomorsav túltermelődése okozza, hanem a gyomor záróizmának meggyengülése, illetve a hasüregi nyomás megemelkedése (pl. túlsúly miatt). A gyomorsav túltermelődése inkább csak ront a tüneteken. A triggerek egy része (pl. zsíros ételek, alkohol) egyszerre kétféle hatást fejt ki: rontja a záróizom zárófunkcióját, illetve növeli a gyomorsav elválasztását. Ezek közül az első hatás sokkal jelentősebb, de természetesen a gyomorsav túltermelődése is fokozhatja a panaszokat.
Hasonlóképpen, alapvetően a gyomorfekélyt sem a gyomorsav túltermelődése okozza, hanem leggyakrabban baktériumfertőzés, illetve a nem-szteroid gyulladásgátlók (NSAID-ok) túlzott szedése.
Ezzel együtt érdemes megnézni, hogy milyen tünetekkel jár a refluxbetegség, illetve a gyomorfekély:
Természetesen szót fogunk ejteni a kezelési lehetőségekről, de a legfontosabb kérdés talán az, hogy mikor forduljunk orvoshoz:
Ezekben az esetekben ne halogassunk, mert a kezeletlen reflux, gyomorhurut vagy gyomorfekély súlyos következményekkel járhat (Barrett-féle nyelőcső, daganatos megbetegedések).
Ha szeretnénk mérsékelni a reflux vagy gyomorhurut azon tüneteit, amelyeket fokoz a gyomorsav túltermelődése, az alábbi életmódbeli változtatásokkal rengeteget tehetünk magunkért:
Súlyosabb esetekben gyógyszeres kezelés és indokolt lehet. A gyomorsav-túltermelés ellen többféle gyógyszertípus is alkalmazható, például a gyomorsav-lekötő antacidok, a H2-antagonisták vagy a protonpumpa-gátlók (PPI). Fontos, hogy a gyógyszereket az orvos utasításainak megfelelően szedjük, és tartsuk be az életmódi tanácsokat is.
Ha csak ritkábban jelentkeznek a tünetek és enyhék, akkor házi praktikákkal is enyhíthetünk a panaszainkon. A szódabikarbóna például enyhítheti a tüneteket, ezzel együtt rendszeres használata nem ajánlott, mivel egy idő után pont, hogy savtúltengést okozhat, illetve megterhelheti a veséket.
A gyógynövényteák, például a kamillatea enyhíthetik az emésztési zavarok tüneteit, beleértve a gyomorbántalmakat. Az édesgyökér kivonata szintén enyhítheti a panaszokat, de glicirrhizintartalma miatt tartós alkalmazása csak orvosi konzultáció mellett ajánlott.
Bár kering egy ilyen városi legenda, egyáltalán nem javasolt a gyomorsav ellen kóla fogyasztása. A benne található koffein és szénsav pont, hogy rontja a tüneteket!
Amennyiben nem termelődik elegendő gyomorsav, gyomorsavhiány (hipokloridia) alakul ki. Ez a betegség ritkábban kerül szóba, mint a savtúltengés, pedig számos emésztőrendszeri panaszt mögött ez áll. Ha ugyanis nem termelődik elegendő gyomorsav, az emésztés folyamata lelassul, ami puffadáshoz, teltségérzethez, böfögéshez, gyomorégéshez, illetve rossz lehelethez vezethet. A fertőzések valószínűsége szintén megnő, a gyomor savhiányos környezete ugyanis nem mindig képes megfelelően semlegesíteni a baktériumokat.
A hipoklorhidria idős korban a leggyakoribb. Egyes becslések szerint a 60 év feletti korosztály akár felénél is lecsökkenhet a gyomorsav-termelés. Bizonyos autoimmun állapotok, például az autoimmun gasztritisz vagy a Hashimoto-betegség, valamint a savlekötők és savcsökkentők (pl. antacidok, PPI-k, H2-blokkolók) hosszú távú szedése szintén vezethetnek hipokloridiához.
A kezelés a kiváltó októl függ: enyhébb esetekben segíthet az étkezési szokások módosítása (pl. alapos rágás, étkezés előtti almaecet vagy keserűk használata), míg súlyosabb esetekben orvosi felügyelet mellett sósavpótlás (betain-hidroklorid) és emésztőenzimek adása is indokolt lehet. Fontos azonban, hogy az alacsony gyomorsavszintet csak pontos diagnózis alapján kezeljük, mivel tünetei könnyen összetéveszthetők más emésztőszervi zavarokkal.