Elég hinni, és bekövetkezik

2011 elején egy érdekes felhívástól volt hangos a rádió és a televízió. A Phoenix Pharma Gyógyszer-nagykereskedelmi Zrt. országos fenntarthatósági pályázatot hirdetett a Szimpatika program keretében ...

Adott egy országos pályázat, egy széleskörű kampány és egy aprócska település Csongrád megyében. Mi értelme lenne beszállni a „nagyok játékába"? – vetődött fel a kérdés.




Vagy mégis? Hol van az megírva, hogy nem vehetnénk fel a harcot a nagyvárosi iskolákkal, miért ne lehetnénk mi a legjobbak?

Megszerveztük, végrehajtottuk, lefilmeztük és feltöltöttük a produkciónkat.

Példátlan összefogás vett körül bennünket. A gyerekek és pedagógusok munkáját segítették a szülők, volt tanítványok, ismerősök és az ismerősök ismerősei is.

Rengeteg élménnyel és ismerettel gazdagodtunk az elmúlt hónapok során és bízunk benne, hogy akik végignézték a produkciónkat, azoknak megszólal a lelkiismerete és feléled a felelősségtudata a környezeti problémák iránt.

Szinte hihetetlen, de sikerült! Megnyertük a fődíjat, egy 30 fős osztálykirándulást!

Egy lelkes kis csapat elszánt munkájának eredményeként négy fantasztikus napot tölthettünk Szilvásváradon a Kalandtáborban.

Csodálatos környezet, vendégszerető táborvezetés, fantasztikus programok és élményszerű programvezetés – távirati stílusban így foglalhatnám össze a tapasztalatainkat.

Sanyi bácsi – a programok vezetője – számos érdekes információval színesítette a napjainkat. Mesélt az ősemberbarlang „titkairól", beavatott a Szalajka-völgy rejtelmeibe és elkalauzol a szilvásváradi méneshez. Az éjszakai túra már az első pillanatban felcsigázta a csoport érdeklődését, a bátorságpróba viszont minden reményünket felülmúlta. A szó szoros értelmében „lélegzetelállító" élményben volt részünk.



Az „íjászat gyakorlatban" a vártnak megfelelően népszerű programnak bizonyult, kicsi és nagy egyaránt élvezte. De gondolná bárki, hogy az „íjászat elméletben", hasonlóan érdekfeszítő lehet? Márpedig lehet, ha kézbe vehetjük az őskorból feltárt maci fogból és apró kis kövekből készült íjhegyeket és a modern több százezer forintos eszközöket is.

A szabadidőnket különféle játékokkal, számháborúzással és persze némi csínytevéssel töltöttük.

Kellemesen elfáradva, szomorúan indultunk haza. Szívesen maradtunk volna még. Hazafelé Egerbe betértünk egy borospincébe – no nem borral, hanem inkább musttal – múlattuk a bánatunk.



Számunkra két üzenete volt ennek a pályázatnak, melyet szeretnék Önökkel is megosztani:

Nem szabad kishitűnek lenni!
Legyen az bármilyen kicsi település, egy maroknyi tenni akaró ember, összefogással bármit el lehet érni.

A környezetvédelem terén mindenkinek akad tennivalója. Keresnünk kell a lehetőségeket, hogy minél több emberhez eljussanak a környezetünkből érkező segélykiáltások. Nem csak a felnőttek mutathatnak példát a gyerekeknek, ez visszafelé is működhet. Különösen igaz ez akkor, ha a felelőtlen emberi magatartás következményeiről beszélünk, hiszen a gyerekek szájából a leghitelesebb a felszólítás: Vigyázzatok, mert egy kifosztott földet hagytok az utódaitokra!

Hálásak vagyunk mindenkinek, aki lehetővé tette számunkra ezt a felejthetetlen élményt.

Köszönjük Szimpatika, köszönjük Kalandtábor!