Petefészekciszta
A petefészek ciszta a petefészekben alakul ki. Legtöbbször szövetközti folyadék, ritkábban vér tölti meg. Általában ártalmatlan és nem jár tünetekkel, csak ha kireped, vagy olyan nagyra nő, hogy akadályozza a petefészek vérellátását. A nagyra nőtt ciszta az alábbi tüneteket produkálhatja:
- medencetáji fájdalom vagy nyomásérzés,
- megváltozott, gyengébb, erősebb vagy rendszertelen vérzés,
- gyakori vizelési inger,
- nehezített vizeletürítés,
- emésztési zavarok (puffadás, teltségérzet).
A megrepedt ciszta tünetei az alábbiak lehetnek:
- hirtelen, éles hasi vagy medencei fájdalom,
- nyomásérzés és fájdalom a hasüregben,
- puffadás,
- hányás, hányiger,
- pecsételő vérzés,
- fájdalom szeretkezés közben.
A petefészekciszták egy része funkcionális ciszta, amely azt jelenti, hogy a menstruációs ciklus egy pontján alakul ki, majd később fel is szívódik. Ezzel párhuzamosan léteznek kóros petefészekciszták is, amelyek gyakran betegségek, például endometriózis talaján alakulnak ki.
Amennyiben látszólag sok apró ciszta található a petefészkekben, gyanítható, hogy policisztás ovárium szindróma (PCOS) állhat a háttérben, amely során az éretlen tüszők nem repednek meg, hanem cisztaszerű képletekként megmaradnak a petefészekben.
Faggyúciszta vagy szaruciszta
A köznyelvben faggyúciszta vagy szaruciszta néven ismert ciszta a leggyakoribb cisztatípus. A faggyúsziszták általában fájdalmatlan, bőr alatti csomók, amelyek elhalt hámsejteket és keratint tartalmaznak, és lassan növekednek. A szarucisztákat esztétikai okokból, illetve gyulladás esetén szokták eltávolítani. Előfordul, hogy visszanőnek, főleg hajas fejbőrön.
Dermoid ciszta
A dermoid ciszta egy fejlődési rendellenesség – egy magzati életből hátramaradt képlet, amelyet belül elszarusodó, faggyút termelő hámszövet borít, és időnként szőrszálakat és fogakat is tartalmaz. Sok esetben a petefészkekben alakul ki, de máshol is előfordulhat.
Emlőciszta
Gyakori, hogy a ciszta a mellben alakul ki, legtöbbször a tejmirigyek tágulataként. (A jóindulatú csomók nagyjából negyede emlőciszta). Az emlőciszták nagy része ártalmatlan, nem igényel kezelést vagy eltávolítást.
Veseciszta
A veseciszták mind a vese kéregállományában, mind a velőállományában kialakulhatnak (egyik esetben sincs a ciszta a vesén, közvetlenül a szerv felszínén, hanem a szövetekbe ágyazva fordul elő). Egy részük teljesen ártalmatlan és nem igényel kezelést – ezek általában a kéregállományban találhatók. Bizonyos esetekben előfordul, hogy egy egyszerű vese ciszta felszívódik magától.
Policisztás vesebetegség: a policisztás vesebetegség során a folyadékkal teli zsákocskák a kéreg- és velőállományban is megjelennek. Méretük a mikroszkopikustól egészen a több centiméteresig terjedhet. A policisztás vesebetegség során mindkét vesében számos ciszta alakul ki. Jellemző tünetei:
- véres vizelet,
- hátfájdalom,
- húgyúti fertőzések,
- magas vérnyomás,
- vesekövek és az általuk kiváltott görcsök.
A vese ciszta okai többfélék lehetnek. Egy részüket az időskor és a vese szöveteinek apró elváltozásai, például a tubulusok falának gyengülése vagy a tubulus elzáródása okozza. A ciszták egy másik része mögött örökletes betegségek állnak (policisztás vese szindróma, nefronoftízis). Ezen felül a hosszú ideje fennálló veseelégtelenség és a rendszeres dialízis is vezethet ciszták kialakulásához.
Mellékhereciszta
A gyakori vélekedéssel szemben nem valódi here ciszta alakul ki, hanem a here felső részén található mellékherében jelenik meg a folyadékkal (és időnként spermával) teli elváltozás. Az esetek nagy részében teljesen ártalmatlan, nem igényel kezelést.
Ganglionciszta
A ganglionciszták 0,5-2,5 cm átmérőjű, gömbszerű, folyadékkal vagy kocsonyás anyaggal teli elváltozások, amelyek leggyakrabban a kézfejen és a csuklón fordulnak elő, de a térd vagy a boka tájékán is megjelenhetnek. A ganglionciszta legtöbbször ártalmatlan és nem okoz tüneteket. Amennyiben mégis, mert például nagy mérete miatt nyomja a környező idegeket, akkor immobilizációra, leszívásra vagy műtéti eltávolításra lehet szükség.
Mi az a cisztás fibrózis?
A cisztás fibrózis (CF) egy öröklődő, autoszomális recesszív betegség, amelyet a CFTR gén mutációi okoznak. A betegség miatt a mirigyek váladéka sűrűbbé válik, ami a kivezetőcsatornák elzáródásához és a mirigyek cisztás megduzzadásához vezet. Több szervrendszer is érintett lehet (leggyakrabban a tüdő, a hasnyálmirigy, a verejtékmirigyek és a reproduktív szervek), és kezeletlenül súlyos szövődményekhez vezethet. A cisztás fibrózis élethosszig tartó, komplex ellátást igényel, amely során CFTR-modulátorokkal lehet javítani a betegek állapotát és növelni a várható élettartamot.
Tekintse meg a Szimpatika kínálatában kapható vitaminokat és étrendkiegészítőket!
