A petefészekciszták típusai
Funkcionális ciszták
A funkcionális ciszták a petefészek normális működése következtében jönnek létre. A leggyakoribb típusa a follikuláris vagy tüszőciszta, amely akkor alakul ki, ha az aktív tüsző valamiért nem reped meg, és nem távozik belőle a petesejt. A tüszőciszták nagy része néhány menstruációs ciklus alatt felszívódik.
A sárgatestciszták a kilökődött petesejt helyén képződő sárgatestből alakulnak ki, ha folyadék vagy vér halmozódik fel benne. A terhesség korai szakaszában, a hCG nevű hormon fenntartó hatása miatt gyakoribbak.
Valódi ciszták
A valódi cisztákon a betegség vagy más egészségügyi probléma által okozott cisztákat értjük.
- Dermoid ciszta: a dermoid cisztákat egy fejlődési rendellenesség okozza. Embrionális korból visszamaradt szövetekből alakul ki, és elszarusodó laphámot, faggyút, időnként még szőrt, fogakat és egyéb szöveteket is tartalmaz.
- Endometriális ciszta: az endometriózis okozta cisztákat jellegzetes barna beltartalmuk miatt csokoládécisztának is nevezik.
- Policisztás ovárium szindróma: a PCOS egy olyan betegség, amely során az érő tüszők nem repednek meg, és sok apró tüszőciszta alakul ki.
- Jóindulatú daganatos ciszták: a jóindulatú daganatos ciszták lényegében mirigydaganatok, amelyek savós vagy nyákos beltartalommal rendelkeznek. A nagyméretű petefészek ciszták jelentős része jóindulatú daganatos ciszta. A savós altípus időnként rosszindulatúvá válhat.
- Rosszindulatú daganatos ciszták: a legtöbb rosszindulatú petefészek ciszta változókorban és változókor után alakul ki, és a legveszélyesebb típust jelenti.
A petefészekciszta okai
A petefészekciszta okai sokfélék lehetnek:
- Hormonális okok (funkcionális cisztáknál): terhesség, hormonális zavarok és ingadozások, illetve meddőségi hormonkezelések
- Genetikai háttér (pl. PCOS esetén)
- Endometriózis
- Fejlődési rendellenességek (dermoid ciszta)
- Fertőzések
Mik a petefészekciszta lelki okai?
Egyértelmű okokra nincsen tudományos bizonyíték, az orvostudomány inkább azt hangsúlyozza, hogy a pszichés stressz magasabb kockázatot jelent a hormonális egyensúly felborulására nézve.
A petefészekciszta tünetei
A petefészekciszták jelentős része tünetmentes. A tüneteket általában a nagyméretű ciszták, a ciszták megcsavarodása vagy a petefészek ciszta kifakadása váltja ki. Az alábbi tünetek jelentkezhetnek:
- alhasi, szúró vagy tompa jellegű fájdalom,
- gyengébb, erősebb vagy rendszertelen menstruációs vérzés,
- gyakori vizelési inger,
- vizelési nehézség,
- puffadás, teltségérzet,
- előredomborodó has.
Amennyiben erős hasi vagy kismedencei fájdalmat, lázt, hányást és ájulást tapasztal, azonnal hívjon mentőt! A megrepedt vagy megcsavarodott petefészek ciszta fájdalom és a többi tünet szempontjából is sokkal intenzívebb, és azonnali sürgősségi ellátást igényel. Ilyenkor azonnal hívjunk mentőt!
A petefészekciszta diagnózisa
A petefészekciszták gyakran tünetmentesek, így sokszor véletlenszerűen fedezik fel őket. A diagnózis a tünetek felvételével és a fizikai vizsgálattal indul. Ezt követik a különféle képalkotó eljárások, elsősorban a hüvelyi ultrahang, amelyek segítségével felmérhető a ciszta mérete, elhelyezkedése és sokszor a beltartalom jellege is. A képalkotó vizsgálatokon felül szintén szükség lehet laboratóriumi vizsgálatokra (hormon- illetve akár citológiai vizsgálatok), illetve laparoszkópiára (hasi tükrözés) is.
A petefészekciszta kezelése
A petefészekciszták jelentős része magától felszívódik, így nem igényel kezelést, csak nyomon követést. A petefészek ciszta műtét során történő eltávolítása az alábbi esetekben indokolt:
- nagyméretű ciszták,
- intenzív, zavaró tünetek,
- megcsavarodott vagy megrepedt ciszta,
- a rosszindulatúság gyanúja.
Az eltávolításra laparoszkópos és hagyományos sebészi eljárásokat egyaránt alkalmaznak.
A hormonális fogamzásgátlás bár a meglévő ciszták felszívódását nem segíti, a későbbi funkcionális ciszták keletkezését gátolja.
Tekintse meg a Szimpatika kínálatában kapható vitaminokat és étrendkiegészítőket!
