Divat-diéták: gyermekeknek és serdülőknek nem ajánlott a szélsőséges étrend

A szakember hangsúlyozza továbbá, hogy a szülőknek nagy a felelőssége abban, hogy gyermeküknek milyen táplálékot adnak.

Napjainkban számos követője van a régi, ún. új vegetarianizmusnak, valamint a sokkal újabb keletű paleodiétának, melyek nyersanyagaikat tekintve nagyon különbözőek. Míg az előző a növényi eredetű táplálékokra alapoz, az utóbbi a nagy mennyiségű hús fogyasztását részesíti előnyben.

A vegetarianizmus bizonyos földrajzi területeken tradicionális étrend, de Európában az elmúlt mintegy száz évben csak szórványosan talált követőkre, az utóbbi évtizedekben kezdett jobban elterjedni. Többféle változata létezik: legszigorúbb formájában, a vegán étrendben kizárólag a növényi eredetű táplálék fogyasztása engedélyezett, míg pl. az ovo-lakto vegetáriánusok tejet, tejterméket és tojást is az étrendjükbe illeszthetnek.

Táplálkozás-élettani szempontból a legkevésbé kifogásolható a szemivegetarianizmus, amelyben szárnyas vagy hal színesítheti a választékot, igaz, sokkal kisebb mennyiségben, mint a vegyes étrendben. Bármely irányzatát kívánja követni valaki a vegetarianizmusnak, javasolt, hogy előtte szakemberhez forduljon segítségért, hiszen önmagában a hús elhagyásától semmivel sem lesz egészségesebb az étrend.

Nem lehetetlen, de külön figyelmet érdemel a fehérjeszükséglet fedezése, mivel a biológiailag értékes fehérjék többek között a növekedésben, fejlődésben (pl. izomépítésben), illetve az immunrendszer működésében játszanak szerepet. Az igazi veszélyt a szakszerűtlen, önjelölt táplálkozástudósoktól származó információ jelenti, hiszen a laikusok gyakran az internetről vagy ismerősöktől szereznek (rész)információkat. Így nem érthetik pl. a nyersanyagok szervezetre gyakorolt hatását, illetve nem ismerik fel a tápanyaghiányos állapotokat. Az étrend szakszerűtlen összeállításával különösen sokat lehet ártani egy fejlődésben lévő szervezetnek. A csontrendszer jelentős része például a serdülőkor végéig alakul ki, ezért ha nem megfelelő a kalciumellátottság ebben az időszakban, nagyobb az esélye a korai csontritkulás kialakulásának. Bár a növényekben is megtalálható ez az elem, de a hasznosulása így rosszabb, mintha tejjel vagy tejtermékekkel kerülne a szervezetbe. Ugyanez igaz a vasra is, melynek hiányában vashiányos vérszegénység jöhet létre. Ezt súlyosbítja, hogy a normális vérképzéshez B12-vitamin is szükséges, mely kizárólag állati eredetű élelmiszerekben található meg.

Nem jobb a helyzet a paleoétrend esetén sem. Ez ugyanúgy kizár bizonyos élelmiszereket (pl. a gabonaféléket és a tejet, tejterméket), hivatkozva arra, hogy ezek egyes összetevői (pl. glutén, tejcukor, kazein) mindenki számára károsak. Valóban léteznek olyan betegségek, ahol orvosi diagnózis alapján ezek kizárása indokolt, szükségtelen azonban a tiltás az egészségesek számára. Ezt az étrendet követők továbbá a szokásosnál nagyobb mennyiségű húst fogyasztanak, amely túlterhelheti a vesét, illetve köszvényre hajlamosíthat. A hússal együtt gyakran több zsír kerül a szervezetbe, mely hosszabb távon megnövelheti a vérzsírértékeket (pl. a koleszterinszintet). További vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy egyértelműen megmondjuk, kire milyen hatással van (káros, vagy elfogadható) ez az étrend, hiszen sokféle genetikai hátterünk miatt mindenkire másképpen hathat.

Nem véletlen, hogy a dietetikusok a lakosság számára a sokféle nyersanyagot tartalmazó, változatos étrendet ajánlják. Nem lehet elégszer hangsúlyozni azt, hogy nincsenek tiltott élelmiszerek, csak kerülendő mennyiségek.

Forrás: https://semmelweis.hu/mediasarok