Szimpatika – Esőerdők illegálisan kivágott fáin grillezünk?

Ki ne kedvelné a kerti grillezést? Bár sokan használnak elektromos grillsütőt, az „igazi” még mindig a füstös aromát is adó, faszenes grill. No de vajon hol és miből készül a faszén, amelyet az európai üzletekben megvásárolhatunk? Egy új, német kutatásból kiderült, hogy távol Európától.

Egy német vezetésű kutatócsoport 150 féle csomag, kontinensünkön kereskedelmi forgalomban kapható faszenet vizsgált meg, ehhez német, lengyel, svájci, spanyol, olasz, norvég, dán, holland, ukrán, cseh és belga üzletekben vásároltak grillezéshez árusított faszenet. A több ezer mintán elvégzett vizsgálatok során arra voltak kíváncsiak, hogy vajon a faszénben mekkora arányt képviselnek a trópusi, szubtrópusi fafajok – ehhez egy speciális, háromdimenziós fényvisszaverődéses mikroszkóptechnika segítségét vették igénybe. Az úttörő vizsgálati módszer révén felismerhetővé váltak a faszén alapját adó faanyag olyan sejtszintű részletei, amelyekből kideríthetőek voltak, mely nemzetségekbe tartoznak a felhasznált fák.

A vizsgálatokból kiderült, hogy a csomagoláson feltüntetett fafajok (ha egyáltalán feltüntették őket) nem ritkán köszönő viszonyban sincsenek a csomagban talált fával, ez pedig a faszén illegális eredetének gyanúját is felveti. Az európai üzletekben kapható faszén 46 százaléka tartalmazott olyan trópusi, szubtrópusi fafajokat, amelyeknél félő, hogy illegális fakivágás eredményeként kerültek a piacra.

A hamburgi Thünen Fakutató Intézet fa-anatómiai szakembere, Volker Haag, a kutatás vezetője elmondta: „Ez csak egy áttekintő vizsgálat volt, azonban az eredmények, amelyekből kiderült, hogy trópusi fafajok vannak a faszénben, több mint elegendőek ahhoz, hogy megkongassuk a vészharangot.”

A feltételezések szerint kb. 2 millió tonnányi illegálisan kivágott trópusi fa kerülhet Európába faszénként minden évben. Az EU által 2019-ben importált 700 ezer tonna faszénből 20 százalék Nigéria, 7 százalék pedig Paraguay területéről ered, s mindkét országról közismert az igen jelentős mértékű illegális fakitermelés.

Az úttörő technikai megoldásokat használó mikroszkópos módszerrel rekonstruálható a faszénből a fa szövetének eredeti szerkezete, s így kideríthető, milyen fából készült a faszén.

A Haag által kifejlesztett mikroszkópos technika révén a faszén darabkáiból annyira rekonstruálható a faszerkezet, hogy kiderül, milyen nemzetségbe tartozó fából készült a faszén, s ez alapján az adott fák élőhelyéből már tudni lehet, hogy honnan származik. A vásárolt minták csupán negyedénél szerepelt a csomagoláson, hogy fenntartható erdészeti gazdálkodásból származik, amelyet pl. az FSC, vagyis a fatermékek eredetének vizsgálatára és a fenntartható erdőgazdálkodásért létrejött szervezet igazolt. A trópusi fák aránya 60 százaléknál is nagyobb volt az olasz, a belga, a spanyol és a lengyel mintákban. Csupán a csomagok felén szerepeltek az eredetül szolgáló fafajok, és a feltüntetett eredet sem volt valós ezek felénél.

„Ha egy csomagban nem a feltüntetett fafajból készült szén van, akkor igen valószínű az illegális eredet” – mondta Johannes Zahnen, a Természetvédelmi Világalap (WWF) német irodájának erdészeti szakembere.

Jelenleg az európai faanyag-szabályozás (EUTR) nem terjed ki az import faszénre, így ha a termék bekerült az európai piacra, onnantól már szabadon árusítható. Zahnen javasolja, hogy mielőbb vonják a faszén termékeket is e szabályozó hatálya alá, s azt is, hogy a hatóságok követeljék meg a faszén-csomagokon a valóságnak megfelelő adatok feltüntetését.

2017-től kezdve az FSC egy másik típusú mikroszkópos technológia révén ellenőrzi a fatermékek eredetét, hogy ezzel is megakadályozzák az illegális termékek piacra jutását. Phil Gillery, az intézmény ellátási lánc tisztességéért felelős igazgatója hozzátette, hogy a tanulmány bebizonyította, hogy a fenntarthatósági vizsgálaton átesett, és ennek megfelelt címkével ellátott termékek legnagyobb részben valós adatokat tartalmaznak. „Óriási hatása van annak, hogy ma már vizsgálni tudjuk a faszén eredetét is” – tette hozzá a szakember.

Forrás: ng.hu