Szimpatika – Gyógyulás iszapba merülve

Gyógyiszapok

Az iszap a folyók, tavak, források, tengeröblök alján lerakódott, főleg szervetlen, ásványi üledékekből képződött anyag. A gyógyiszapok hatása megegyezik a származási hely gyógyvizével, de mivel az iszap hővezető képessége kisebb, jóval magasabb hőmérsékleten, és a forrástól bármely távolságban is alkalmazható, miközben a természetes gyógyvizeket helyben kell felhasználni, és hőfokukat sem lehet szabályozni. A mesterséges iszapfürdőt 39-40 °C közötti hőmérsékleten alkalmazzák, és mivel ezek igen erélyes hatásúak, pontosan be kell tartani az orvosi utasítást, ami általában 10-30 percet ír elő. Az iszappakoláskor az iszapot először főzéssel fertőtlenítik, majd az orvos utasítása szerint 42-50 °C közötti iszappal, általában csak kis testfelületre alkalmazva végzik. A kezelt testrészen 5-10 cm vastag rétegben viszik fel az iszapot, majd betakarva 20-60 percig alkalmazzák. Hatása fájdalomcsillapító, a levételt meleg fürdőnek és pihenésnek kell követnie.

A 2007-es besorolás szerint Magyarországon öt gyógyiszap található: Makón a marosi iszap, Tiszasülyön a kolopi iszap, Hévizen a hévizi tó iszapja, Hajdúszoboszlón a Városi Gyógyfürdő iszapja és Alsópáhokon a „georgikon” természetes tőzeg gyógyiszap.

Gyógybarlangok

Hazánkban a világon első ízben ismerték el a gyógybarlang fogalmát, 1965-ben. Ezen barlangok gyógyító hatására régen felfigyeltek, alkalmazták asztmás megbetegedések és egyéb légúti problémák enyhítésére, valamint a csontképződés elősegítésére. A barlangok szakszerű viszgálatát hazánkban dr. Dudich Endre kezdte meg. Véleménye szerint a barlangok elsősorban az aerosolterápia (belégző terápia) révén kapcsolódhatnak a gyógyászatba. A barlangi levegőről megállapította, hogy annak „mag” -tartalma – amely parányi kőzetporból, növényi pollenből, rostból, baktériumokból áll – rendkívül alacsony. A teljes pormentességet azzal magyarázhatjuk, hogy a magas nedvességtartalom miatt a levegőben levő vízmolekulák – valószínűleg elektromos hatásra is – körülveszik, beborítják a porszemet és lecsapják a barlang falára. Nagyvárosaink levegőjének redukcióértéke 2000- 3000 mg/m3, a szabad területek, erdők jó levegőjében is 500 mg/m3-es ez az érték. Ezzel szemben a legtöbb vizes-barlangban a redukcióérték a mérhetőség alsó határa, 5 mg/m3 alatt van.

Magyarországon hivatalosan öt gyógybarlangot tartanak nyilván: a jósvafői Béke-barlangot, a tapolcai Városi Kórház gyógybarlangját, a budapesti Szemlőhegyi barlangot, a miskolci István barlag “Fekete termét” és az Abaligeti barlag “Gyógytermét”. Természetesen, akárcsak gyógyvizeink esetében, rengeteg a feltáratlan lehetőség, így a kör a jövőben remélhetőleg bővülni fog.

Szén-dioxid Mátraderecskén

Vulkáni utóműködésként gyakran jelentkezik gázkiömlés, aminek összetevői a bőrön át, valamint a légzéssel a véráramába bejutva gyógyító hatást fejtenek ki. A geológusok az említett jelenséget mofettának nevezik, mely geológiai adottságoknak megfelelően különböző összetételű lehet. A természetes szén-dioxid szárazfürdőt Európában (Románia, Lengyelország, Olaszország, Ausztria) évszázadok óta alkalmazzák. A gáz összetételétől függően az indikációs kör változik, a magas kéntartalmú erdélyi mofettákat elsősorban reumatológiai, mozgásszervi betegségekben alkalmazzák, a döntően szén-dioxidot tartalmazó szárazfürdő az angiológiai betegségekre is kiváló hatású. Hazánkban az egyetlen gázfeláramlás Mátraderecskén található. A feltörő gáz oxigént, nitrogént, metánt és szén-dioxidot tartalmaz, radon tartalma szintén magas. A mátraderecskei gyógyház 2006 óta gyógyfürdő intézményként működik, elsősorban érbetegségeket és egyes reumatológiai kóreseteket lát el.

Mindezen természetes gyógymódok szépsége főként abban rejlik, hogy kellemes kikapcsolódás formájában tehetünk egészségünk megőrzéséért és betegségienk lekűzdéséért. Jusson eszünkbe a téli hónapok alatt, mikor kiránduláshoz már túl hideg és nyirkos az idő, hogy egy jó fürdőzéssel vagy barlangtúrával hasonlóan sokat tehetünk egészségünkért!