Szimpatika – Betegség, ami növeli az infarktus kockázatát

Veszélye, hogy fokozott kockázatot jelent az infarktus, szívelégtelenség, kamrai ritmuszavarok, stroke jelentkezése szempontjából. Kialakulásának oka részben az, hogy a szívnek nagyobb ellenállás (vagyis a magasabb vérnyomás) ellen kell dolgoznia, de számos biokémiai faktor is részt vesz a folyamatban.



A változás ugyan hasonlítható a vázizmokban edzés következtében kialakuló izomnövekedéshez (sportolóknál egyébként is látható a nagyobb igénybevételnek köszönhetően szívizomzat-megvastagodás), viszont hypertonia esetében nem a szív „erősödéséről", hanem szervkárosodásról van szó. A vastagabb szívizomzat nehezebben ernyed el, a felhalmozódó kötőszöveti rostok miatt összehúzódó-képessége is csökken, ami szívelégtelenség kialakulásához vezethet. A magas vérnyomás további káros hatásaként meszesednek a koszorúerek, romlik a szív vérellátása is.

A hipertrófia önmagában nem mindig okoz panaszt, de előfordulhat légszomj, mellkasi fájdalom, fáradékonyság. Ritkábban szívdobogásérzés, szédülés társulhat a panaszokhoz. A hipertrófiának az EKG-n is mutatkoznak jelei: a megvastagodott szívizomzat nagyobb elektromos jelet ad, a szívre rótt fokozott terhelésnek is jellegzetes eltérései lehetnek. A szívultrahangos vizsgálat sokkal érzékenyebb, jól mérhető a kamrafal vastagsága, számolható a kamrai izomtömeg, és elkülöníthetők az egyéb, megvastagodást okozó állapotok, mint pl. az aortabillentyű szűkülete, örökletes szívizombetegségek. Ultrahang segítségével képet kaphatunk a szív működéséről, szisztolés és diasztolés funkciójáról is. Ritkábban MR vizsgálat is használható a szívizomzat vizsgálatára, de magas vérnyomás esetén erre ritkán kerül sor. Milyen következményekkel jár a megvastagodás?

A megnövekedett izomzat merevebbé válik, nehezebben ernyed el egy-egy összehúzódás után, a kamra tágulékonysága csökken, kevésbé tudja befogadni a vénák felől érkező vért. Emellett a vastagabb izomzat összenyomja az őt tápláló koszorúereket is, ez keringési zavarhoz vezethet, míg a nagyobb izomtömeg és a fokozott terhelés miatt nő az oxigénigény. A végeredmény szívelégtelenség, ritmuszavarok kialakulása, anginás panaszok jelentkezése lesz. Hogyan előzhető meg a balkamra-hipertrófia? A legfontosabb a magas vérnyomás helyes beállítása, kezelése – a vérnyomás legyen a célérték (140/90 Hgmm, társuló betegségek, diabétesz, veseérintettség esetén, illetve infarktus, stroke után 130/80 Hgmm) alatt. A gyógyszerek alkalmazása a vérnyomáscsökkentő hatáson kívül a szívizomzatra is kedvező hatást fejt ki: bizonyos szerek (pl. ACE-gátlók, angiotenzin-receptor-blokkolók) használatával a hipertrófia kialakulása megállítható, sőt, akár vissza is fordítható.

Forrás: webbeteg.hu