Szimpatika – Húgysav: miért magas a koncentrációja a vérben?

A húgysav a purin vegyületek lebontásának mellékterméke

A DNS-ben, illetve RNS-ben purin bázisok találhatóak. Amikor a szervezetünk lebontja ezeket a purin vegyületeket, végtermékként húgysav keletkezik.

A húgysav nagy része a vesén keresztül, a vizelettel távozik, kisebb százaléka pedig a széklettel. Előfordulhat, hogy a vér húgysav-koncentrációja megemelkedik – és ha huzamosabb ideig magas a vér húgysav-koncentrációja, a vegyület felhalmozódik a szervezetben és problémákat okozhat.

Mi számít magas húgysav koncentrációnak és hogyan mérhető?

A húgysav szintjének meghatározása történhet vénás vérből, és/vagy 24 órán keresztül gyűjtött vizeletből.

Normál értékek (vér):

• Férfiaknál: 220-420 µmol/L
• Nőknél: 140-340 µmol/L

Az ennél magasabb értékek egészségügyi problémák kialakulásához vezethetnek.

A túl magas húgysav koncentráció okai

Kétféle módon alakulhat ki magas húgysav koncentráció: vagy megemelkedik a húgysavtermelés, vagy a kiválasztás csökken le. Ezek mögött az alábbi okok állhatnak:

• Örökletes betegségek (pl. Lesch-Nyhan-szindróma)
• Túlsúly
• Krónikus betegségek: cukorbetegség, vesebetegség, pajzsmirigyproblémák
• Egyéb betegségek: leukémia, vérszegénység, ólommérgezés
• Daganatos betegségek terápiája (kemoterápia, sugárterápia)
• Alkoholfogyasztás
• Fehérjében gazdag étrend (a húsban, halakban és belsőségekben ugyanis sok purin is található)
• Bizonyos gyógyszerek mellékhatásaként (pl. egyes vízhajtók)
• Gyors fogyás (a ketontestek hatásaként)
• Alacsony húgysav okai

Röviden érdemes pár szót ejteni az alacsony húgysav okairól is. Két tényezőt érdemes kiemelni, a húgysav ürítését fokozó gyógyszerek nem megfelelő beállítását, illetve a túlzott mértékű C-vitamin-fogyasztást.

Milyen problémákat okozhat a túl magas húgysavszint?

Köszvény

Tartósan emelkedett húgysavszint esetén a vérben keringő húgysav végül kikristályosodhat az ízületekben, ahol fájdalmas gyulladást okozhat. A magas húgysavszintnek ezt a formáját köszvénynek nevezzük.

A köszvény kialakulása szerint lehet elsődleges vagy másodlagos. Az elsődleges forma hátterében az enzimműködés öröklött zavara áll. Másodlagosnak, azaz szerzett formának tekinthetők azok a magas húgysavszinttel járó állapotok, melyek kialakulásában közrejátszik az elhízás, az egészségtelen összetételű, húsokban bőséges táplálkozás, alkoholfogyasztás stb.

Vesekő

A húgysav nemcsak az ízületekben képes lerakódni. Mivel körülbelül 2/3 része a veséken keresztül ürül ki, felhalmozódhat a vesékben is, ahol vesekő formájában okozhat megbetegedést.

Köszvény és vesekő esetén, a fájdalmak okozta betegségérzet miatt a páciensek átmenetileg követik az életmódbeli és étkezési ajánlásokat.

Sajnos azonban, amikor csillapodik az ízületi fájdalom, illetve oldódik a kövek által okozott görcs, lazul a fegyelem az életmód-terápiában. Így előfordul, hogy a „panaszos” időszakok időről időre visszatérnek.

Szív- és érrendszeri betegségek

Magas húgysavszint esetén egyéb problémával is számolni kell, és ez azokat is érinti, akiknek nincs sem köszvénye, sem veseköve. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a magas húgysavszint növeli a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.

Noha a férfiak átlagos húgysavszintje meghaladja a hölgyekét, nők esetében a magas húgysavérték komolyabb veszélyeztető tényező.

Hogyan csökkenthető a húgysavszint?

Fontos, hogy sok folyadékot fogyasszunk, ugyanis így a vesék könnyebben tudják kiüríteni a húgysavat a szervezetünkből.

Amennyiben túlsúlyosak vagyunk, érdemes csökkenteni a testsúlyunkat. A tapasztalatok szerint ugyanis fogyás alkalmával (pl. metabolikus szindróma esetén) csökkenhet a húgysavszint.

Fontos, hogy a testtömeg csökkentésének mértéke lassú legyen, havi 1-3 kg, hogy ne keletkezzenek ketonok a zsírégetés során.

Kerülni javasolt a sok purint tartalmazó táplálékok túlzott fogyasztását, oda kell figyelni a fehérjeforrások minőségi megválasztására, purintartalmára azért, hogy a megszorítás semmiképpen ne vezessen hiányos fehérjebevitelhez.

Hagyományos táplálkozás esetén naponta kb. 600-1000 mg purin kerül a szervezetbe. Ezt javasolt lecsökkenteni: szigorúbb esetben napi 100- 200 mg-ra, enyhébb megszorítás esetén 300 mg alá.

Igen magas purintartalmú élelmiszerek (250 mg/100 g felett): belsőségek, lóhús, szardínia, hekk, tonhal, pisztráng.

Magas purintartalmú élelmiszerek (150-250 mg/100 g között): csirke- és pulykamell, sertéshús, marhahús, bárányhús, borjúhús, lazac, hering, ponty.

A magas húgysavszint sok esetben megelőzhető lenne egészséges életmóddal és táplálkozással. Az ajánlások megvalósítása átgondolt lépésnek bizonyulna, hiszen a magas húgysavszint – a gyógyszeres  kezelés mellett – étrenddel is befolyásolható.

Hogyan táplálkozzunk?

A jó választáshoz táplálkozási alapismeretekre van szükség, ugyanis minden „gyógyító” étrend alapja az, hogy egészséges összetételű legyen. Ehhez igazodnak a különféle betegségek speciális igényei, így a magas húgysavszint esetén a purinbevitel csökkentése.

Energiabevitel

Magas húgysavszint gyakrabban alakul ki túlsúlyos vagy elhízott egyéneknél, számukra a mérsékelten energiaszegény étrend javasolt. Cél a lassú mértékű fogyás, ezért általában napi 1500-2000 kcal energiatartalmú étrendet ajánlott összeállítani, rendszeres testmozgással kombinálva.

A lassú fogyás előnye, hogy az étrend könnyebben és hosszabb ideig betartható az enyhébb megszorítások miatt.

Fehérjebevitel

Magas húgysavszint esetén kerülni kell a sok purint tartalmazó táplálékokat. A húsok mennyiségi és  minőségi megszorítása mellett mellőzzük a hús anyagait szintén tartalmazó hús-, csont- és erőleveseket, továbbá a halászlét, kocsonyát, pecsenyelét is, hiszen ezek levébe kifőnek a panaszokat kiváltó anyagok.

Panaszmentes időszakban kis mennyiségben beépíthető az étrendbe némi húsféle, elsősorban csirke- és pulykacomb, és a gépsonkajellegű felvágottak. A húsokat hideg vízben lehet kissé előfőzni, majd a főzőlevet leöntve egyéb módon – párolva, sütve – elkészíteni.

Hideg vízben előfőzve a húsokban levő purin kioldódik a főzőlébe, így az elfogyasztandó hús purintartalma alacsonyabb lesz.

Fontos tudni, hogy noha a halak nagyon egészséges fehérjeforrások, azonban a halak húsa is hús, ami purint tartalmaz. A tejtermékek fogyaszthatók fehérjeforrásként, de energiaszegény étrend esetén az alacsonyabb zsírtartalmúak (sovány sajtok, túró, joghurt, kefir) ajánlottak közülük.

Köszvényes rohamok idején a húsokat és húskészítményeket átmenetileg ajánlott kihagyni az étrendből.

Zsírbevitel

A tápanyagok közül a legtöbb energia a zsiradékokban (zsír, olaj, vaj, margarin) van. Ezért a testtömeg csökkentését célzó étrendben előtérbe kerülnek a zsiradékszegény konyhatechnikai fogások: főzés, párolás, sütéshez alufólia, sütőfólia használata.

Olajok közül a préselt olajok összetétele kedvezőbb, és ezeket célszerű hevítés nélkül használni (pl. salátákhoz). A tengeri halakban található zsiradékok csökkenhetik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, viszont egyes halak húsának is magas a purintartalma.

Mivel heti 2-3 alkalommal lenne előnyös tengeri halat enni, maximum 10 dkg-os adagban válasszuk a tőkehalat (110 mg purin) vagy a makrélát (145 mg purin).

A zsírban oldódó vitaminok közül az E-vitamin képes csökkenteni a húgysavszintet, ezért érdemes sok E-vitamin-tartalmú élelmiszert fogyasztani, vagy táplálékkiegészítőként szedni.

Szénhidrátbevitel

Hazánkban a lakosság fogyasztására jellemző, hogy az ajánlásokhoz képest az étrend kevesebb zöldségfélét és gyümölcsöt tartalmaz, ezért a szénhidrátbevitelünk formáján változtatni kell.

Növelni kell az összetett, és ezzel együtt a nem emészhető szénhidrátok, azaz élelmi rostok bevitelét zöldségekből, gyümölcsökből és gabonafélékből készült termékek fogyasztásával.

A szív- és érrendszeri betegségek megelőzéseként (melynek egyik kockázati tényezője a magas húgysavszint is) napi 60-80 dkg, változatos összetételű zöldséget, főzelékfélét és gyümölcsöt lenne ajánlatos elfogyasztani.

Kifejezetten ajánlott a bogyós gyümölcsök, a cseresznye, illetve meggy fogyasztása. Ezekben a gyümölcsökben ugyanis olyan fitovegyületek és flavonoidok találhatóak, amelyek csökkentik a szervezet húgysavtartalmát. 

Magas húgysavszint és cukorbetegség

A magas húgysavszint gyakran alakul ki a cukorbetegség mellett. Cukorbetegség esetén ügyelni kell a naponta és az étkezésenként javasolt szénhidrátok mennyiségére és azok vércukoremelő hatására.

Érdemes az élelmiszereket időnként megmérve ellenőrizni, hogy mennyi az egy adagban elfogyasztható mennyiség. Cukorbetegség esetén kerülendő a cukor, szőlőcukor és a méz fogyasztása (mindez egyébként is luxusenergia).

Tejből a benne levő tejcukor (laktóz) miatt legfeljebb napi fél liter fogyasztható, lehetőleg 2-3 alkalomra  elosztva. A gyümölcscukor (fruktóz) összes mennyisége legfeljebb napi 50 g lehet, melynek egy része származhat friss gyümölcsökből.

Az édesítésre használható fruktóz alkalmazása azoknál sem javasolt, akik nem cukorbetegek, mivel kedvezőtlenül hat a húgysav- és a koleszterinszint alakulására, ezért a fruktózzal édesített élelmiszerek is kerülendők.

Divatos étrendekben gyakran ellenségként kezelik a „szénhidrátokat”, pedig a rostos gabonatermékek, zöldségek, főzelékfélék és gyümölcsök is szénhidrátokat tartalmaznak.

A bennük levő rostok olyan nem hasznosuló szénhidrátok, amelyek ugyanakkor jó hatással vannak szervezetünk megfelelő működésére.

Élvezeti szerek

Az alkohol fogyasztása nem javasolt, ezen belül különösen kedvezőtlenül hatnak a húgysavszintre a sör és a röviditalok.

A kávé, tea, kakaó beépítése az étrendbe megengedett, mert a bennük levő purinszármazékokat a szervezet nem használja fel a húgysavképzésben, így nem növelik sem a vér, sem a szövetek húgysavszintjét.

A húgysavszintet csökkentő étrend alapjai

A húgysavszint csökkentéséhez tehát egy testtömegcsökkentő étrend ajánlott egészségeseknek javasolt összetételben. Fontos a minőségi táplálékok válogatása, a megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztás, illetve a kontrollált purinbevitel.

Kerülendők: energiadús, erősen fűszerezett ételek, belsőségek, egyes halak, húsok, vadhúsok, száraz főzelékfélék, édességek, alkoholos italok.

Javasoltak: növényi eredetű ételek, zöldségfélék, gyümölcsök, tojás, tej, tejtermékek.

Az ajánlott napi 5-6 étkezés valójában 3 főétkezés, és 2-3 alkalommal lehetőleg 100 kcal alatti, cukorbetegség esetén 10-20 g szénhidráttartalmú étel, ital fogyasztása.

Húsokból, halakból egy adagban 8-10 dkg-nyi mennyiség ajánlott, felvágottakból, sajtokból 3-4 dkg. Táplálkozási tanácsért forduljunk a táplálkozástudomány és a dietetika területén szerzett végzettséggel rendelkező dietetikushoz, aki birtokában van az egészségi állapotot figyelembe vevő, személyre szabott étrend összeállításához szükséges tudásnak.

Cikkünk jelentős részben a Magyar Diatetikusok Országos Szövetségének ajánlásain alapul.

Szeretném megtekinteni a Szimpatika E-vitamin készítményeinek kínálatát!

Borítókép: freepik.com