Szimpatika – Nem csak a látható visszértágulatok okozhatnak fájdalmat

A kérdést dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa válaszolja meg.

Mélyen fekvő fájdalomforrás

Sokan gondolják úgy, hogy a visszeres lábfájdalom általában a kacskaringós, kitüremkedő, de legalábbis látható visszértágulatokhoz köthető. Éppen ezért elcsodálkoznak akkor, amikor kiderül, hogy kellemetlen panaszaik hátterében bizony vénás keringési zavar áll, holott nincsenek látható visszereik, vagy csak nagyon kevés látszik a lábukon. Az igazság az, hogy a nehézláb-érzés, az éjszakai lábikragörcsök, lábfájdalom, lábfeszülés, nyugtalanláb-érzés, lábdagadás és -viszketés mind ezt a diagnózist erősítik meg, viszonylag függetlenül a látható visszértágulatok meglététől, súlyosságától.

Feltűnő visszértágulatok hiányában ilyen esetekben sokan nem gyanakodnak vénás elégtelenségre, pedig könnyen előfordulhat, hogy a mélyebben fekvő vénás törzsek a fájdalom okozói. Amennyiben ezek az erek a sok állás, ülés hatására kitágulnak, és a bennük lévő ún. visszérbillentyűk nem zárnak megfelelően, úgy a vénás áramlás lelassul és a vénás nyomás megemelkedik. Ekkor vénás pangás alakul ki és ez okozza a panaszokat. Míg a kisebb, felületes, oldalági vénák a bőrfelszínhez közel futnak és tágult állapotuk jól látható, addig a mélyvénás törzseket szabad szemmel nem lehet észrevenni. „A visszérbillentyű elégtelenségének kimutatása legpontosabban vénás ultrahangvizsgálattal lehetséges. A legtöbb esetben azonban eltekintünk ettől, hiszen a tünetek és számos fizikális vizsgálat már elvezetnek a biztos diagnózishoz” – mondja dr. Kósa Éva.

A vénás elégtelenség hosszú távon fekélyhez, trombózishoz is vezethet

A kezeletlen visszeres panaszok hosszú távon, ülő- vagy állómunkával és egyéni hajlammal társulva olyan szövődményekhez vezethetnek, mint a vénás fekély vagy a felületes, illetve mélyvénás trombózis. A fentebb említett panaszok vagy az olyan tünetek esetén, mint például a belbokák körül megjelenő hajszálértágulatok, barnás bőrelszíneződések vagy bőrbehúzódás és megkeményedés, érdemes szakemberhez fordulni, mivel ezek már egy súlyosabb állapotot jelentenek. Az időben megkezdett kezeléssel a folyamat rosszabbodása és a szövődmények kialakulásának esélye minimálisra csökkenthető.

Életmódváltás vagy műtét?

Felvetődik kérdés, hogy mi a jobb megoldás: az életmódváltás és a kompressziós harisnya viselése, vagy a műtét?

Dr. Kósa Éva szerint a megoldást részben a beteg, részben az erek állapota határozza meg. Amíg a visszértágulat mértéke nem okoz az illető számára esztétikai problémát, illetve a visszér-elégtelenségnek még nem alakultak ki súlyos tünetei, addig a beteg dönthet a konzervatív, vagy más néven műtét nélküli kezelés mellett. „Ennek alappillére a kompressziós terápia, beleértve a rugalmas pólyát, a kompressziós térdzoknit, combharisnyát vagy harisnyát. Ezek feladata, hogy külső nyomást gyakorolva összenyomják a visszereket és így segítsék bennük a felfelé történő véráramlást, csökkentsék a visszerekben a megnövekedett nyomást, ezáltal mérsékeljék a vénás pangást és a visszér-elégtelenség okozta panaszokat is” – mondja dr. Kósa Éva. A kezelés további részét alkotják a gyógyszeres-, a mozgás- és egyéb életmód-terápiák. Amennyiben előrehaladottabb állapotról van szó és fájdalmas panaszokat okoznak a visszértágulatok, úgy egyrészt a fájdalom csökkentése, másrészt a szövődmények elkerülése érdekében érdemes a műtéti megoldás mellett dönteni, amelynek legkorszerűbb módja a rádiófrekvenciás visszérműtét.

Forrás: Trombózisközpont