Változó, hogy meddig kell szedni a véralvadásgátlót

Szerző: Szimpatika
A mélyvénás trombózis egy életveszélyes állapot, és ha egyszer már valakinél bekövetkezett, nagy esély van arra, hogy megismétlődjön. Ennek megelőzése céljából a beteg véralvadásgátló terápiában részesül.

Prof. Blaskó Györgytől, a Trombózisközpont véralvadási specialistájától megtudhatjuk, hogy mennyi ideig ajánlott szedni a gyógyszert, és az mennyi eséllyel véd meg egy újabb trombózistól.

A véralvadásgátló életet menthet

A mélyvénás trombózis kezelése két részből áll: egyrészt az akut helyzet elhárításából, ami kórházi kezelést igényel, és csak ez után következik a tartós – profilaktikus, azaz megelőző – kezelés. Ez utóbbi célja az újabb vérrög kialakulásának megelőzése, ami különböző véralvadásgátlókkal érhető el. Attól függően, hogy melyik típusról van szó, a hatásmechanizmus eltérő lehet. Vannak gyógyszerek, melyek például a véralvadási faktorok bioszintéziséhez szükséges K-vitamin hatását gátolják (kumarinszármazékok), de olyanok is, amelyek az aktív alvadási faktorokat közömbösítő molekulákat aktiválják (heparin). És végül vannak a legújabb, egyes aktív alvadási faktorokat közvetlenül gátló gyógyszerek (dabigatran rivaroxaban, apixaban). Az, hogy egy adott állapotban a betegnek melyik típust kell szednie, nagy tudományos konferenciákon alakul ki konszenzussal, a döntések pedig bekerülnek a nemzetközi útmutatókba (guideline-okba). A megfelelően beállított kezelés trombózis után, illetve fokozott trombózishajlam esetén tehát elengedhetetlen a további problémák megelőzése céljából, és tanulmányok szerint az eseteknek csupán 2 százalékában következik be trombózis a véralvadásgátló terápia ellenére.

Nem mindegy, ki meddig szedi

Bár nem ritka, hogy valakinek élete végéig véralvadásgátlót kell szednie, szerencsésebb esetekben viszonylag hamar abba lehet hagyni a gyógyszeres kezelést – természetesen orvosi javallatra.

„Azt, hogy pontosan meddig kell szedni az adott készítményt, nehéz megmondani, hiszen sok mindentől függ. Befolyásolja többek között az, hogy van-e a betegnek genetikai hajlama a trombózisra, vannak-e szövődményei, milyen életmódot folytat, vannak-e más betegségei stb. Sajnos általánosságban elterjedt tévhit, hogy a rizikófaktorok összeadódnak, pedig valójában felszorozzák egymást, így igen ritka, hogy csupán fél-egy évig kell a betegnek véralvadásgátlót alkalmaznia” – mondja prof. Blaskó György.

Vannak ugyan általános, konkrét szabályok a véralvadásgátlók szedésének időtartamára vonatkozóan, de fontos kiemelnünk, hogy minden, a kezelés módosítására, felfüggesztésére, illetve abbahagyására vonatkozó döntés előtt a betegnél kötelező az egyéni rizikófelmérés, és csak ennek alapján szabad bármilyen döntést meghozni! Ez azért is fontos, mert egy rosszul beállított terápia többet árt, mint használ, és komoly problémákat okozhat.


Forrás: Trombózisközpont

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Olvasna még a témában?

A nyitólapról ajánljuk

Friss cikkeink

Hírlevél

Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.

Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!