Szimpatika – Megbetegít a gyógyszerem?

Életveszélyes is lehet

A gyógyszereknek különböző típusú mellékhatásai léteznek. Vannak jól ismert, várható mellékhatások, ilyen például az antibiotikum-szedés mellett jelentkező hasmenés, hasfájás. A másik csoportba tartoznak a váratlan reakciók, a gyógyszerallergiák. A gyógyszerallergiák hátterében különböző immunológiai mechanizmusok állhatnak, ennek alapján a gyógyszerek különböző személyeknél eltérő tüneteket okozhatnak. Az allergiás reakció egyéntől függő, így nem biztos, hogy ugyanaz a gyógyszer egy másik egyénnél is allergiát okoz. Dr. Garaczi Edina elmondta, hogy a gyógyszerek okozta allergiás reakcióknak alapvetően két formája különíthető el. A korai típusú allergia tünetei a gyógyszer bevétele után pár órával jelentkeznek. A néhány napig vagy hétig tartó gyógyszerszedés után jelentkező allergiát pedig késői típusú allergiának nevezzük.



A leggyakrabban allergiát okozó készítmények:

- Antibiotikumok
- Fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők
- Helyi érzéstelenítők
- Természetgyógyászati készítmények, gyógynövénytartalmú biokapszulák
- Epilepszia kezelésére használt gyógyszerek
- A tablettákban, kapszulákban lévő segédanyagok, tartósítószerek, színezékek

Korai típusú allergia

A korai típusú allergia esetén a gyógyszer bevételét követően néhány órával, esetleg néhány nappal jelentkezik viszkető csalánkiütés, arc-, szem-, illetve ajakduzzanat. Ritkán nagyon súlyos formában zajlik az allergiás reakció, ilyenkor a nyelv- és gége-duzzanat fulladásérzést okozhat, vagy vérnyomáseséssel, légszomjjal járó anafilaxiás sokk is kialakulhat. Korai allergiás reakciót gyakran antibiotikumok, fájdalomcsillapítók, helyi érzéstelenítők okoznak, de természetgyógyászati készítmények, gyógynövénytartalmú biokapszulák is hasonló tüneteket provokálhatnak.

Napokkal, hetekkel később is jelentkezhet

A késői típusú allergia esetén a gyógyszer több napig, esetleg több hétig tartó szedése után jelentkeznek viszkető bőrkiütések. Jellemzően kerek vagy ovális alakú, változó méretű, kiemelkedő göbcsék figyelhetők meg testszerte, vagy egy körülírt területen. Egy másik jellegzetes forma a lábszárakon, bokákon kezdődő, időnként bevérzésekkel kísért, általában nem viszkető vörös foltok megjelenése. Ilyen, késői típusú gyógyszerallergiát okozhatnak például epilepszia kezelésére használt gyógyszerek, antibiotikumok vagy gyulladáscsökkentők.

A gyógyszerallergia nem múlik el!

A gyógyszerallergia kezelésében alapvető a gyógyszer szedésének abbahagyása, vagyis a kiváltó ok megszüntetése. A tüneteket súlyosságuktól és típusuktól függően szakorvosnak kell kezelnie. „Az akut panaszok kezelése mellett nagyon fontos a kivizsgálás, mert a gyógyszer ismételt szedése később is allergiás tüneteket okoz majd” – figyelmeztet a Budai Allergiaközpont orvosa.

Tudja, hogy mire allergiás?

A diagnózis alapja a részletes orvosi anamnézis, azaz a kórelőzmény pontos felderítése. Ha felmerül valamely gyógyszer kiváltó szerepe, úgy annak – a jelenleg elfogadott irányelvek szerint – az egyik laboratóriumi vizsgálati módszere a limfocita-transzformációs teszt. LTT-vizsgálat gyermek- és felnőttkorban egyaránt végezhető, a laboratóriumi vizsgálathoz vérvétel szükséges. A vizsgálat akkor is elvégezhető, ha a tünetek évekkel korábban, vagy még gyermekkorban jelentkeztek, mivel az immunrendszer élethosszig képes emlékezni allergiás reakcióra. Az eredmények függvényében a beteg a későbbiekben betegségek, fogászati kezelések, műtétek, vagy az otthoni fejfájás csillapítása során is biztonsággal szedhet gyógyszert, ha tudja, hogy mi az a hatóanyag, amit kerülnie kell.

Forrás: www.allergiakozpont.hu