Unalom az ágyban

2013. 12. 21.
Szerző: Szimpatika
„Több mint egy hónapja nem volt szex a férjemmel, pedig azelőtt fontos volt számomra az együttlét. Nem tudom, mi lehet az oka.” Számos ilyen és ehhez hasonló panaszokkal keresnek fel a rendelésemen. Mi történhetett vajon? Megromlott a házasélet, vége a szerelemnek, a szexnek?

Nagy valószínűséggel nem erről van szó. A panaszosok elképzelhetően ISD- (Inhibited Sexual Desire) szindrómától szenvednek, méghozzá egyre többen. Mi is ez a szindróma?

Az ISD-szindróma fogalmát Helen Singer Kaplan, szexterápival is foglalkozó amerikai pszichiáternő vezette be. Egyszerűen fogalmazva: a szex iránti érdeklődés elvesztését jelenti. Ne ijedjen meg – ha néha nem hiányzik a szex, az még önmagában nem biztos, hogy ISD. A legjobb házasságban is előfordulnak olyan helyzetek, amikor lecsökken a libidó. A sok munka, családi események elvonják a figyelmet, energiát a házaséletről. Ha azonban lehetőség van a párnak elutaznia, kikapcsolódnia, általában az egymás iráni vágy újra visszatér. Az a nő vagy férfi, aki igazi ISD-től szenved, semmilyen helyzetben nem érez szexuális izgalmat partnere iránt, még fantáziában sem foglalkozik szexszel. Ha egyáltalán érez valamit, az harag, feszültéség, idegesség és undor. Egy kliensem így fogalmazta meg érzéseit: „Ha a férjem megpuszil, lemerevedek vagy görcsbe rándulok, és legszívesebben elaludnék.”

Érdemes megjegyezni, hogy a partner „ügyeskedésének” köszönhetően még ilyen helyzetekben is képes néhány nő az orgazmus elérésére, de ez nagyon gyorsan, hirtelen jön, és nemigen okoz igazi kielégülést. Az együttlétek valójában unalmasak és kellemetlenek. Típusát tekintve kétfajta ISD létezik: globális ISD, ha az illető már hosszú ideje semmiféle erotikus izgalmat nem érez, és teljesen hiányzik nála a szexfantázia. Globális ISD-t okozhat a depresszió, a mély érzelmi konfliktus, de a hormonháztartás egyensúlyának felborulása is.

A szituatív ISD sokkal gyakoribb. Ebben az esetben a vágycsökkenés csak bizonyos helyzetekben következik be. E szindróma mögött pszichés probléma áll vagy a pár kapcsolatában rejlő problémák húzódnak meg, mint például a harag, neheztelés, egyet nem értésből eredő megoldatlan konfliktus.

Nagyon fontos a pontos diagnózis, hiszen mindkét ISD kezelésének más a módja. Volt pl. olyan eset, amikor pl. fölösleges lett volna mély, feltáró terápiába kezdeni, mivel a vágy csökkenését a méh eltávolítása következtében lecsökkent testi hormon igen alacsony szintje okozta. A panaszos asszonyoknak elég volt a megfelelő hormontartalmú gyógyszert adni ahhoz, hogy a probléma megoldódjon. De sajnos az esetek zöme nem kezelhető ilyen egyszerűen és gyorsan.

Nézzük Kati és Péter esetét. Kati szexuális vágya szép lassan csökkenni kezdett, míg a végén teljesen megszűnt férjével a házasélet, pedig még csak két éve voltak házasok. Ekkor fordultak szakemberhez. Mély, alapos vizsgálódás után kiderült, hogy nem egyszerű szexproblémája van Katinak, hanem a férje iránti érzett harag „dolgozik” a tudattalanban. A feltáró beszélgetések folyamán kiderült, hogy az ifjú férj egyéves külföldi megbízatást kapott, a meghívás azonban nem vonatkozott a feleségre. Kati kérte férjét, ne fogadja el az állást, de Péter az esküvő után nem sokkal elutazott. Kati indulata, haragja olyan erős volt, hogy ki sem merte mutatni, sem akkor, sem a férj hazajövetele után, mivel úgy érezte, tönkretenné friss házasságukat. Így elrejtette, magába fojtotta indulatait, és nem mondott semmit Péternek. Kati persze nem tudhatta (mint ahogy még sokan nem), hogy hiába fojt el bármilyen erős érzelmet, ezek kerülő úton megjelennek. Mivel Kati nem tudta indulatait szóban kifejezni, ez a negatív érzelem „testi” formában tudatta, hogy létezik. Ez a jelentkezés nála az ISD volt.

Egy másik esetben, melyet Kaplan írt le, intrapszichés probléma húzódik meg a háttérben. János és neje, Klára, három éve házasok. Másfél évig zavartalan volt a házaséletük, majd János kezdte elveszíteni érdeklődését a szex iránt. Volt ritkán szex köztük, amikor mindig Klári kezdeményezett. Bár János általában eljutott az orgazmusig, sok öröme nem volt benne. Nem ebben a kapcsolatban történt ez vele először. Kiderült a beszélgetések során, hogy szinte minden kapcsolata hasonlóképpen alakult. Általában egy tulajdonságot ragadott ki partneréből, pl. a gyönyörű szemét, intelligenciáját stb., majd amikor egy lány kezdte volna a kapcsolatot szorosabbá tenni, János szemében elvesztette az összes varázsát, és a fiú már csak azt látta a lányban, hogy slamposan öltözködik, csúnya a haja...

A vágy elvesztéséért mindig a hormon hiányát okolta, és azonnal egy újabb kapcsolatot keresett. Mikor Klárát feleségül vette, remélte, hogy minden megváltozik, de megint ugyanaz történt. Mivel a házasságot mindketten valóban akarták, szakemberhez fordultak. A terápiás ülések hatására János belátta, hogy a libidó hiányának oka nem „kémiai”, hanem az, hogy számára a szexuális szenvedély nem fér össze az intimitással. Élvezte a szexet, ha a kapcsolat felszínes volt, de mihelyt érzelmileg szorosabbá vált, akkor beállt a libidót gátló hatás. A kezelés során ezt a gátat kellet feloldani – ami ebben az esetben sikerült is.

Nos, az ISD-szindróma esetén tehát a korábbi, „normálisnak” tapasztalt szexuális vágy lecsökken vagy akár el is tűnik. Ezt az illető kínzóan éli meg, szeretne vágyat érezni, de nem megy. Ha mégis rákényszerül a szexre, akkor képes rá, bár nem sok örömet okoz. Ez különbözteti meg az ISD-t attól a jelenségtől, amikor a nemi vágy a sikertelenség miatt csökken. Elég gyakori, hogy az ember retteg az intimitástól, a szoros érzelmi kapcsolattól, de nem mindig ilyen esetben lép fel az ISD-szindróma.

Az teljesen lényegtelen, hogy belső lelki konfliktus vagy párkapcsolati probléma okozza-e a tünetet, mivel a kialakulásának a mechanizmusa ugyanaz. Kaplan szerint az ISD a „kikapcsolási mechanizmus” útján jön létre. Ez nem más, mint amit pl. János esetében láthattunk, vagyis az illető a partnerének egy korábban semmi problémát nem okozó valamilyen tulajdonságával, viselkedésével lesz elégedetlen. S mindezt azért érzi, hogy elkerülje, amitől tudattalanul fél: az intimitást. A kikapcsolási mechanizmus úgynevezett „negatív fantáziával” érhető el. Míg a fantázia bármilyen erotikus kép, gondolat lehet, addig az „antifantázia” egy kellemetlen gondolat, kép a partnerről, magunkról vagy egy helyzetről, ami kioltja a vágyat. Az antifantázia szinte önhipnózis, autoszuggesztió.

Ha ISD-tüneteket vesz észre önmagán, legelső dolog, hogy a negatív fantáziával” tisztában legyen. Néhány pár úgy találja, ha a problémát nyugodt, kedves hangon meg tudják beszélni, az megoldódik.

Mások viszont úgy érzik, hogy a gondjuk túlságosan rettenetes, félelmetes ahhoz, hogy csak úgy egyszerűen megoldódjon. Ha ez így van, nincs más lehetőség, mint hogy szakemberhez forduljon segítségért, aki segít feltárni az érzékeny pontokat.

Ne feledjük: a „leblokkolt” szexuális vágy nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem szeretjük a társunkat!


forrás: Bede Zsuzsa /https://www.szexologia.hu

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Olvasna még a témában?

A nyitólapról ajánljuk

Friss cikkeink

Hírlevél

Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.

Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!