Legnépszerűbb termékek
Nincs találat
Legnépszerűbb cikkek
Nincs találat

Hogy a sport felhőtlen öröm legyen

Módosítva: 7/4/2010 Szerző: Szimpatika 3 perc
A sportolás szerencsére egyre népszerűbb mind a fiatalok, mind az
idősebbek körében, hiszen egészségmegőrző hatása vitathatatlan. Azon
kívül, hogy növeli a szervezet ellenálló képességét, csökkenti a szív-
és keringési rendszer, a légző rendszer, valamint számos
anyagcsere-betegség kialakulási gyakoriságát, boldogság hormonokat
szabadít fel, karban tartja izmainkat és testünk minden porcikáját.
A rendszeres sportot már érdemes a gyermekkorban elkezdeni, hiszen nagyon
hasznos, ha beépül a napi rutinba. Az alábbiakban Dr. Hidas Péter PhD, a
Budai Egészségközpont ortopédsebész- és sport szakorvosa ismerteti
velünk a legfontosabb tudnivalókat a sportolást megelőző bemelegítés
fontosságáról és arról, hogy mit tegyünk, ha már megtörtént a baj.

„Azok, akik már gyermekkorukban is aktívan sportolnak, mindennapi
életük nélkülözhetetlen részévé válik a mozgás. A gyermekeknél
azért is nagyon fontos a rendszeres sport, mert az egészségre
gyakorolt pozitív hatásai már minimális, de rendszeres napi aktivitás
mellett is jelentkeznek. Ilyenkor testük még folyamatosan fejlődik,
izomzatuk még könnyen formálható, ezáltal sok egyéb jótékony hatás
mellett számos testtartási rendellenesség kialakulása is megelőzhető.

Ha gyermekkorban megszokjuk a rendszeres mozgást, akkor felnőttként is napi
rutinná válik. Ennek főként azoknál van kiemelkedő szerepe, akik irodai,
vagy kevés mozgással járó munkát végeznek. A rendszeres mozgásnak és
sportolásnak is megvannak azonban az elengedhetetlen szabályai. Annak
érdekében, hogy a sportsérüléseket elkerüljük, vagy legalábbis a
minimálisra csökkentsük, minden esetben szükséges az alapos
bemelegítés" – mondta a doktor úr.

Miért fontos a bemelegítés?

A sportolás megkezdése előtt elengedhetetlen a bemelegítés, mivel a
napközbeni minimális fizikai igénybevétel miatt az izmok és ízületek
merevvé válnak, rugalmasságuk csökken. Ilyenkor bemelegítéssel
felkészítjük az izmokat a mozgásra. Ennek hatására megindul az
izmok keringése, javul azok vérellátása, és az egész szervezet, a szív
és az érrendszer, a légző rendszer is felkészül a mozgásra. Ezen
kívül a bemelegítő, átmozgató torna a mozgás megkezdése előtt
megóvhat minket a kisebb húzódásoktól, rándulásoktól.

Különösen azokat a területeket mozgassuk meg alaposan, melyeket sportolás közben
használni fogunk: vagyis, ha valaki futni készül, az alsó végtag izmaira
fordítson több időt, viszont ha súlyt szeretne emelni, akkor a törzs és
a felső végtag izmaira kiemelkedő hangsúlyt kell fektetni. Összesen
legalább 5-10 percet töltsünk bemelegítéssel, és ügyeljünk arra, hogy
minden területet alaposan mozgassunk át. A bemelegítés időtartamában és
tartalmában is nagyon eltérő lehet attól függően, hogy kezdő, haladó
vagy élsportolóról van szó, illetve, hogy milyen edzést tervezünk.

Milyen gyakorlatokat végezzünk sport előtt?

A bemelegítés fontosságával, algoritmusával a legtöbb rendszeresen
sportoló tisztában van. Az alábbi nagyon egyszerű sémát kezdőknek
ajánljuk.

A bemelegítést kezdjük fentről lefelé. Először végezzünk alapos
nyakkörzést, illetve nyakbillentést. A vállakkal előre és hátra is
körözzünk, emeljük meg őket többször, és kinyújtott karkörzéssel
nyújtsuk meg a váll izmait is. A hát és a has izmait is alaposan
mozgassuk meg: törzsünket döntsük oldalra előre néhányszor, majd
végezzünk óvatos törzskörzéseket.  Az alsóvégtag izmainál, mind a
nyújtó-, mind a hajlító izmokat mozgassuk át. A sérülések megelőzésében
kiemelkedően fontos szerepe van a különböző izomcsoportok nyújtásának, a
stretchingnek. Ezt mindenképpen iktassuk be mind sportolás kezdetén,
mind pedig az edzés befejezésekor.

Ha már megtörtént a baj...

Sajnos a bemelegítéssel és a megfelelő nyújtással csak csökkenthetjük,
de nem minden esetben kerülhetjük el a sérüléseket. Amennyiben bármilyen
apró vagy komolyabb fájdalmat észlelünk, azonnal álljunk meg, és
óvatosan próbáljuk meghatározni a sérülés jellegét. Helyezzük a
testrészt nyugalomba, és fejezzük be a mozgást. Amennyiben a sérülés
komolyabbnak tűnik, amilyen gyorsan csak lehet, kezdjük el jegelni. A
helyes jegelés – tévhittel szemben – nem az érintett terület
„megfagyasztása", hanem állandó alacsonyabb hőmérsékleten tartása.
Ez váltakozó jegelést jelent, vagyis a jeget száraz ruhába csomagolva
– sohasem közvetlenül – 5 percig a sérült területen tartjuk, majd
5 percig arról levesszük. Ezzel csökkentjük a helyileg kialakuló
gyulladást, valamint a sérült terület esetleges bevérzését. A sérült
testrészt célszerű – amennyiben lehetőség van rá –, valamilyen módon
rögzíteni. Ennek legegyszerűbb módja a rögzítés rugalmas pólyával.

„Amennyiben a fájdalmat hosszabb ideig, illetve erősebben érezzük,
mindenképpen keressünk fel egy szakorvost, hiszen a nagyobb bajt jobb
megelőzni, mint utólag esetleg egy komolyabb műtéten átesni. A nem
megfelelően kezelt sérülések komoly egészségkárosodást okozhatnak, mivel
az érintett rész sokkal érzékenyebb és sebezhetőbb, így akár egy
egyszerűbb sérülésből később komolyabb sérülés, esetleg fáradásos
törés, szalagszakadás keletkezhet. Amennyiben törést, vagy
súlyosabb sérülést feltételezünk, ne mozdítsuk meg az érintett
testrészt vagy ízületet, hanem azonnal hívjuk a mentőket " –
tette hozzá a doktor úr.