Édesanyánk génjei határozhatják meg, milyen gyorsan öregszünk

2013. 09. 28.
Szerző: Szimpatika
Bár megfelelő étkezéssel, elegendő alvással és rendszeres testmozgással formában tarthatjuk a testünket, a legújabb kutatási eredmények szerint az édesanyáktól származó, mutálódott gének segíthetnek csak igazán az öregedési folyamatok előrejelzésében.

Az öregedés különböző, a korral járó betegségek megjelenésében, valamint fizikai változások formájában jelentkezik, egyénenként változó mértékben. A tudósok korábban úgy gondolták, az öregedési folyamatokra főleg az életünk során felhalmozódott sejtsérülések vannak hatással, ezért nem is vizsgálták meg közelebbről az öregedés öröklött aspektusait.

A Karolinska Intézet és a Max Planck Öregedés-biológiai Intézet tudósai azonban nemrég rájöttek, hogy a mitokondriumban – ami az energia előállításáért felelős sejtszervecske – található sérült DNS is befolyásolhatja, hogy milyen ütemben öregszünk.

A mitokondriális DNS csak az anyától öröklött géneket tartalmaz. „Eddig csak azt sikerült bizonyítanunk, hogy a mitokondriális DNS-ben az évek során felhalmozódott sérülések hatással vannak az öregedési folyamatokra” – nyilatkozta Nils-Göran Larsson, a Max Planck Intézet kutatója. „Most azonban, az egerekkel folytatott kísérletek során kiderült, hogy a DNS-sérülések egy része már a születéskor is jelen van, méghozzá az anyától örökölt génekben” – tette hozzá.

A mitokondriális DNS különbözik a sejtmagban található és mindkét szülőtől származó, hagyományos DNS-től. Hogy megvizsgálhassák a mitokondriális DNS öregedésben betöltött szerepét, a tudósok különböző mértékű DNS-károsodással élő laboratóriumi egereken végeztek kísérleteket. Bár a kísérletek során az öregedési folyamatok mértéke nagyrészt megegyezett a környezeti tényezők által előre jelzettel, voltak olyan esetek, amikor felmerült a genetikai eredet lehetősége is.

„Véleményünk szerint ezek a vizsgálati eredmények emberek esetében is megállják a helyüket, de természetesen ezt emberekkel végzett kutatások során is bizonyítanunk kell majd a későbbiekben” – összegezte Larsson. A kutatás részletes leírása a Nature című tudományos szaklap legfrissebb számában olvasható.


forrás: www.medipress.hu

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Olvasna még a témában?

A nyitólapról ajánljuk

Friss cikkeink

Hírlevél

Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.

Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!