Szimpatika – Mire jó a boróka?

Hol találkozhatunk vele?

A közönséges boróka egész Európában előfordul. Nálunk főként a Duna-Tisza közén (pl. a Kiskunsági Nemzeti Parkban), valamint a Dunántúl déli részén terem vadon. A homoki társulások jellegzetes növénye, az Alföld egyetlen őshonos fenyőféléje. A 19. században az alföldi futóhomok megkötésére tömegesen telepítették. Meleg- és fénykedvelő, szárazságtűrő növényfaj.

Mire használják?

A közönséges boróka fanyar, édeskés-kesernyés termését, aromás gyantás fáját és leveleit évszázadok óta használják a népi gyógyászatban. A növényt a középkorban számos hiedelem övezte. Úgy tartották, hogy segít elűzni a gonoszt: e célból kis zacskóba tették és az ajtó fölé akasztották, hogy a lakókat megvédje az ártásoktól, rontásoktól. A ház bejárata mellé ültetett boróka a boszorkányokat volt
hivatott távol tartani. Elégetett fájának füstje a hiedelmek szerint védelmet nyújtott a leprával és pestissel szemben is. 
A második világháború alatt a francia betegápolók borókát égettek a kórtermekben a járványok kifüstölésére – igaz, nem sok sikerrel. 

A művészetekben is gyakran felhasznált motívum volt, a hagyományos szimbolikában a női erény jelképe. De a kínai Feng Shuiban is ismerik, mint a tolerancia, a megértés és az empátia növényét. Jelentőségét mutatja, hogy a magyar női utónevek között is szerepel. Weöres Sándor gyermekversében szintén említésre kerül: „Mély erdőn/ Ibolya-virág,/ Elrejt jól/ A boróka-ág.”

Mire jó a boróka?

A borókának csaknem minden része felhasználható, gyógyászati szempontból azonban a legértékesebb része az érett, sötét színű bogyója, amely 1-3% illóolajat tartalmaz. Az illóolajat a friss vagy szárított bogyókból nyerik ki különleges eljárással. A terméseknek ezenkívül jelentős a cukortartalma, és frissen sok C-vitamint is tartalmaznak, ennek nagy része azonban a szárítás folyamán elbomlik.
Szüretelésekor a tövek alá ponyvát vagy fóliát terítenek, majd az ágak óvatos ütögetésével rázzák le az érett bogyókat. Ezután az összegyűjtött termések közül kiválogatják a zöld színű éretleneket, és a leveleket, ágdarabokat, majd vékony rétegben kiterítve árnyékos, meleg helyen megszárítják.

Mire jó a boróka?

A termés forrázata, tinktúrája, illetve illóolaja vízhajtó hatású, mivel növeli a vese folyadékszűrő képességét. Emellett enyhe görcsoldó és fertőtlenítő hatása is van. 

A boróka fűszerként is ismert, rendszerint a vadhúsok fűszerezésére használják. Serkenti az emésztést, étvágyjavító és gyomorerősítő hatású. Belsőleg történő használatának azonban ellenjavallatai is vannak: állatkísérletekben leírták, hogy a boróka serkentheti a méhösszehúzódást, ezért terhes nőknek nem ajánlott fogyasztása. Nagy mennyiségben pedig irritálhatja a vesét, így veseproblémák esetén szintén célszerű kerülni az alkalmazását.

Bedörzsölőszerként külsőleg felhasználva enyhíti a reumás, köszvényes és egyéb ízületi panaszokat, fájdalomcsillapító, izomgörcsoldó hatású, csökkenti az ödémát. Masszázsolajban alkalmazva serkenti a vérkeringést, ezáltal méregteleníti a szervezetet. 

A kozmetikában a gyulladt, zsíros bőrre ajánlják, mivel szabályozza a faggyúmirigyek működését. Miután a sejtek anyagcseréjét is ösztönzi, a cellulitis elleni készítményekben is megtalálható. A visszeres, seprűeres, rossz keringésű lábak kezelésére, ápolására is alkalmazható. A boróka kátrányát – amit a fájából nyernek – gyógyszappanok, kenőcsök, szeszes oldatok készítésére használják különféle bőrmegbetegedések (pl. pikkelysömör) esetén.

A bogyókból gyógylekvár is készíthető, amelyet epe- és veseműködést serkentő szerként fogyasztanak, valamint pálinkát is főznek belőle. Fontos fűszer frissen vagy szárítva, egészben vagy őrölve. Különösen vadhúsok, mártások, pácok ízesítésére alkalmas, de szeszes italokat is fűszereznek vele (pl. gin, borovicska).

Fája dekoratív, jól faragható és fényezhető, ezért dísztárgyak, dobozkák, egyedi bútorok díszítésére, berakására szívesen használják. Alkalmazzák a ceruzagyártásban, a hangszerkészítésben, de készül belőle ostornyél, pipaszár és sétapálca is. 
Mutatós növény, ezért kertek, parkok díszítőelemeként gyakran találkozhatunk vele. Régen kedvelt karácsonyfa volt, helyenként még ma is feldíszítik.

Forrás: https://traditionalandwild.eu/hu/