Szimpatika – Új módszer a szívinfarktus gyógyításában

A San Diegóban található University of California biotechnológusai egy állatkísérleten alapuló tanulmányban bemutatták, hogy egy új, injekció formájában beadható, hidrogél nevű anyag képes a szívinfarktusból származó károsodás csökkentésére és a regenerációs folyamat megindítására. Az anyag segítségével a szívizomban új szövet és erek képesek létrejönni; az új szövet később az egészségeshez hasonló kontraktilis funkcionalitással rendelkezik, javítva a szív pumpafunkcióját, a kamrák volumenét és a globális falmozgásokat egyaránt.

A kutatók eredményeiket először a Science Tranlational Medicine-ben jelentették meg februárban; a felismerések készen állnak arra, hogy Európában még idén gyakorlati kipróbálásra kerüljenek klinikai tanulmányok keretében.

Az Amerikai Egyesült Államok területén évente 785 000 az új szívinfarktusos esetek száma. Az orvosok jelenleg nem rendelkeznek olyan, a napi gyakorlatban hatékonyan használható módszerrel, amely képes lenne a kiesett szívizomsejtek működésének pótlására. A kutatás vezetője, Karen Christman professzor kiemeli, hogy az új eljárás nem igényel sem műtétet, sem általános anesztéziát (altatást vagy érzéstelenítést).

A gélt a koronarográfia (koszorúérfestés) végzéséhez használt katéterhez hasonló eszközön keresztül vezetik be, mely a sérült szövetben egyfajta állványként funkcionál, jelenlétével serkentve az új sejtek növekedését és a sejtregenerációt. Mivel a gél sertésszívből származó szívizomból kerül izolálásra, a károsodott szívizom pozitívan reagál az anyagra, nem pedig immunfolyamatok láncolatával – ezzel a szöveti regenerálódáshoz ideális környezet jön létre.

A hidrogél egészen pontosan kardiális kötőszövetből készül, melyet szívizomból nyernek egy tisztítási folyamat után. A következő lépésben az anyagot fagyasztva szárítják, ezután pedig finom porrá őrlik. Ezt a port a későbbiekben egy folyadékban oldják fel, ami könnyű injektálhatóságot tesz lehetővé. A beadott szer testhőmérsékleten félig szilárd gél állapotot vesz fel, ezzel biztosítva a celluláris folyamatokhoz szükséges felszínt.

Az eddigi kísérletekben a hidrogél biokompatibilitása nem okozott problémát, és a kutatók nem számolnak be egyetlen mellékhatásról sem. A kezelt állatok szervezetében nem zajlott le gyulladásos reakció, nem volt laesio (kóros szöveti elváltozás), és a szívritmuszavarra való hajlam sem emelkedett. Az anyag biztonságosságát vizsgáló szakemberek további teszteket végeztek humán vérmintákon, és úgy találták, hogy a hidrogél nem változtat a vér alvadási képességén. Ez a felismerés is abba az irányba mutat, hogy a szer kompatibilitása okán képes lehet emberi használatra is.

Christman professzor a felismerést kiemelten fontosnak tartja, mivel napjainkban egyre több ember esik át infarktuson, mely a későbbiekben szívelégtelenséghez vezethet. A tanulmány adatai szerint a hidrogél növeli a szívizom tömegét, a hegszövet mennyisége pedig csökken hatására az érintett régiókban, mely segíthet a szívelégtelenség megelőzésében. Az eredmények arra engednek következtetni, hogy egy új és hatékony, ún. minimál invazív eljárás születhet, mely a jövőben javíthatja az infarktusos betegek túlélési esélyeit.

Forrás: https://www.nilnocere.hu