Kapjanak-e védőoltást az autoimmun betegek?
Az influenzavírus biztosan őrzi vezető helyét a legtöbb megbetegedést okozó világméretű járványok képzeletbeli ranglistáján. „Az influenzavírus egyedülálló képessége, hogy egy hónap alatt akár a világ népességének 30%-át képes megfertőzni” – figyelmeztet Prof. Balázs Csaba immunológus, endokrinológus, a Budai Endokrinközpont orvosa. Ennek egyik oka, hogy cseppfertőzéssel emberről-emberre könnyen terjed. Másrészt az influenza A-vírus antigén szerkezete állandóan változik, és a változás mértékével arányosan nő a fertőzőképesség. Így rendszeres helyi, szezonális járványok, vagy kb. 20-40 évente akár minden kontinensre kiterjedő, ún. pandémiák alakulhatnak ki. Bár az influenzafertőzés közvetlen mortalitása alacsony, 0,1-2% közötti, világméretű járvány kitörése esetén egy év alatt mintegy 135 millió ember halálát is okozhatja.
Vitaminok és védőoltás
Az influenza elleni védekezésben megkülönböztetünk specifikus és nem-specifikus eszközöket. A nem-specifikus védekezés a fontos higiénés rendszabályokat foglalja magában: a közösségekben, közlekedésben szájkendő viselését, a gyakori kézmosást, a nagyobb összejövetelektől való tartózkodást jelenti. Semmiképp ne együnk közlekedési járműveken. A megfelelő mennyiségben történő vitamin- és nyomelempótlás is aspecifikus módon stimulálja az immunrendszerünket.
A specifikus védekezés alapja a védőoltás. Az oltás ma már nálunk is legyengített vírussal történik – az Egészségügyi Világszervezet (WHO) általában ezt javasolja mindenkinek megelőzés céljából.
Kik kapják meg elsősorban:
- 65 évnél idősebbek
- vese-, máj-, szív- és daganatos betegek
- asztmában, mozgásszervi, vagy vérképző szervi betegségben szenvedők
- endokrin betegek közül a cukorbetegek
Amikor a védőoltás beadása megfontolandó
Védőoltásnál kis mennyiségű, legyengített kórokozót juttatnak a testbe. Ennek következtében ellenanyag termelése kezdődik meg, és így a szervezetet a későbbiekben már felkészülten éri a baktérium vagy vírus támadása, tehát könnyebben megbirkózik vele.
„A fentiek alapján érthető, hogy autoimmun eredetű betegség esetén az oltás megfontolandó, mivel hatására az alapbetegség fellángolhat” – magyarázza Prof. Balázs Csaba. „Mivel az autoimmun betegségek gyakran társulhatnak további (bél-, vese-, bőr-, vagy idegrendszeri) betegségekkel, ezért ezen állapotok romlásának is nagyobb a kockázata. Az oltásnak ezért mindig egyéni megítélésen kell alapulnia. Pajzsmirigybetegség esetén például, amennyiben a beteg korábban műtéten esett át akár jó, akár rosszindulatú pajzsmirigydaganat miatt, indokolt az oltás. Azonban a terhes pajzsmirigybetegeknek az oltás további kockázatot jelenthet.”
A cikkben hivatkozott linkek:
Olvasna még a témában?
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- Ezektől a növényektől tartsuk távol gyermekünket és házikedvencünket!
- Kortársaiknál egészségesebben élnek a daganaton átesettek
- 4 tünet, amely halláskárosodást jelezhet
- Gyomként irtjuk, pedig igazi csodaszer ez a növény
- Tiltott gyümölcsök a tavaszi allergiaszezonban
- Így szabadulhatunk meg a haragtól
- A mini stroke 5 korai figyelmeztető jele
- A kutyák segítségével többet tudhatunk meg az öregedésről és az elmeműködésről
- Mit tehetünk az agyunk egészségéért?
- Már az anyaméhben eldől, ha balkezesek leszünk
- Parkinson-kór vagy Parkinson-szindróma?
- Tévhitek, amelyek a laktózintoleranciát övezik
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!