Gyenge immunrendszer esetén is hatásosak a vakcinák
Viszont azoknak, akiknél nem indul be az ellenanyag-termelés, szüksége lehet egy harmadik oltásra is. A Bécsi Orvosi Egyetem több klinikai osztálya is részt vett abban a kutatásban, amely arra a kérdésre kereste a választ, hogy vajon azoknál a betegeknél is kialakul-e megfelelő védelem a koronavírus elleni oltás után, akiknek valamilyen autoimmun betegség miatt el kell nyomni az immunrendszerét. Főleg az úgynevezett B-sejt depletált betegeknél – vagyis olyanoknál, akik például reumatoid artritisz (sokizületi gyulladás) miatt Rituximabot kapnak – állt fenn bizonytalanság, amit most sikerült eloszlatni.
A tanulmány senior-szerzője, Michael Bonelli csapatával egyértelműen bizonyítani tudta, hogy az ilyen kezelésben részesülő betegek nagy részénél humorális (antitestes) és sejtes immunválasz is kialakult. „A B-sejtek kulcsszerepet játszanak az antitestek előállításában. Most be tudtuk bizonyítani, hogy a Rituximabbal történő B-sejt depléciót okozó kezelés ellenére a betegek több mint felénél kimutathatóak voltak a SARS-CoV2 elleni antitestek a szervezetben, amit valószínűleg további sejtes immunitás egészít ki. Ez az eredmény megerősíti azt, hogy milyen fontos az immunszupresszív kezelést kapó betegek koronavírus elleni oltása.”
Daniel Aletaha, a tanulmány elkészítésében szintén közreműködő reumatológiai osztály vezetője ezt azzal egészítette ki, hogy a mostani tanulmány rögtön egy újabb tanulmánynak adta az alapját, amely időközben már szintén lezárult. Ebben arra keresték a választ, hogy azoknál a Rituximabbal kezelt betegeknél, akiknél a két adag vakcina után nem volt kimutatható antitest a szervezetükben, vajon kialakul-e humorális vagy sejtes immunitás egy harmadik adag mRNA-vakcina hatására, vagy ha a booster-oltás vektorvakcinával történik. A tanulmány eredményeit hamarosan publikálják és várhatóan fontos alapját képezi majd az immunszupresszált betegek koronavírus-elleni védőoltásáról szóló iránymutatás kidolgozásának. A MedUni Wien kutatói jelenleg azon dolgoznak, hogy a Rituximab-tanulmányt kiterjesszék az egyéb okból – reumatológia, neurológia, hematológia, transzplantáció stb. – immunszupresszióra szoruló betegek körére.
A cikkben hivatkozott linkek:
Olvasna még a témában?
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- Egy kézzel élők mindennapjait segíti a Semmelweis Egyetem videósorozata
- Egy betegség, amely fellángol a kávétól
- Ha próbára tesz a hőség
- Utazás ételallergiával
- Miért vagyunk boldogabbak, ha nyaralunk?
- Az első csonttörést újabb követheti, ha csontritkulás áll a hátterében
- 6 esti szokás, amitől boldogan indul majd a reggel
- Ingadozó testsúly, rossz közérzet, hiányzó nyári csúcsforma?
- Ezért fáradtak nyáron a magyarok
- Egészségünk „ujjlenyomata”, a mikrobióta
- Egy új korszak apái
- Janicsák Veca: „Tartani az egyensúlyt testben és lélekben”
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!