Gyenge immunrendszer esetén is hatásosak a vakcinák
Viszont azoknak, akiknél nem indul be az ellenanyag-termelés, szüksége lehet egy harmadik oltásra is. A Bécsi Orvosi Egyetem több klinikai osztálya is részt vett abban a kutatásban, amely arra a kérdésre kereste a választ, hogy vajon azoknál a betegeknél is kialakul-e megfelelő védelem a koronavírus elleni oltás után, akiknek valamilyen autoimmun betegség miatt el kell nyomni az immunrendszerét. Főleg az úgynevezett B-sejt depletált betegeknél – vagyis olyanoknál, akik például reumatoid artritisz (sokizületi gyulladás) miatt Rituximabot kapnak – állt fenn bizonytalanság, amit most sikerült eloszlatni.
A tanulmány senior-szerzője, Michael Bonelli csapatával egyértelműen bizonyítani tudta, hogy az ilyen kezelésben részesülő betegek nagy részénél humorális (antitestes) és sejtes immunválasz is kialakult. „A B-sejtek kulcsszerepet játszanak az antitestek előállításában. Most be tudtuk bizonyítani, hogy a Rituximabbal történő B-sejt depléciót okozó kezelés ellenére a betegek több mint felénél kimutathatóak voltak a SARS-CoV2 elleni antitestek a szervezetben, amit valószínűleg további sejtes immunitás egészít ki. Ez az eredmény megerősíti azt, hogy milyen fontos az immunszupresszív kezelést kapó betegek koronavírus elleni oltása.”
Daniel Aletaha, a tanulmány elkészítésében szintén közreműködő reumatológiai osztály vezetője ezt azzal egészítette ki, hogy a mostani tanulmány rögtön egy újabb tanulmánynak adta az alapját, amely időközben már szintén lezárult. Ebben arra keresték a választ, hogy azoknál a Rituximabbal kezelt betegeknél, akiknél a két adag vakcina után nem volt kimutatható antitest a szervezetükben, vajon kialakul-e humorális vagy sejtes immunitás egy harmadik adag mRNA-vakcina hatására, vagy ha a booster-oltás vektorvakcinával történik. A tanulmány eredményeit hamarosan publikálják és várhatóan fontos alapját képezi majd az immunszupresszált betegek koronavírus-elleni védőoltásáról szóló iránymutatás kidolgozásának. A MedUni Wien kutatói jelenleg azon dolgoznak, hogy a Rituximab-tanulmányt kiterjesszék az egyéb okból – reumatológia, neurológia, hematológia, transzplantáció stb. – immunszupresszióra szoruló betegek körére.
A cikkben hivatkozott linkek:
Olvasna még a témában?
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- Gyomként irtjuk, pedig igazi csodaszer ez a növény
- Tiltott gyümölcsök a tavaszi allergiaszezonban
- Így szabadulhatunk meg a haragtól
- A mini stroke 5 korai figyelmeztető jele
- A kutyák segítségével többet tudhatunk meg az öregedésről és az elmeműködésről
- Mit tehetünk az agyunk egészségéért?
- Már az anyaméhben eldől, ha balkezesek leszünk
- Parkinson-kór vagy Parkinson-szindróma?
- Tévhitek, amelyek a laktózintoleranciát övezik
- Életmentő beavatkozások méhen belül
- Hamis emlékeket alakít ki az elménk
- Gördülő sportok tavasszal
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!