Heti 15 ezer lépés véd a cukorbetegségtől
2011. 06. 17.
A mozgás nem csak az elhízás megelőzésében segít, de csökkenti a cukorbetegség rizikóját. A prevenció új kutatási eredményeiről és a már kialakult betegség melletti életmód jelentőségéről dr. Keresztényi Zoltán, az Oxygen Medical humánkineziológusa beszélt.
Ha heti öt alkalommal 3000 lépést teszünk, jelentősen csökkenthetjük a cukorbetegség és az elhízás kockázatát. Erre a megállapításra jutottak ausztrál kutatók abban a tanulmányban, amely a napi gyaloglás és az inzulinérzékenység összefüggését vizsgálta. A tudósok szerint, ha a naponta megtett lépések számát 5 év alatt felemelnénk 10 ezerre, a pozitív hatások megsokszorozódnának.
Már korábbi vizsgálatok is bizonyították, hogy a fizikai aktivitás csökkenti az inzulin-rezisztenciát, és a testtömeg-indexet, amelyek komoly rizikófaktorai a diabétesznek. Eddig azonban egyetlen tanulmányban sem nevezték meg, pontosan napi hány lépést kell megtenni ahhoz, hogy elérhető legyen az ilyen hatás. Több szakértő ezt a mennyiséget napi 10 ezer lépésben határozza meg, de a heti ötször megtett 3 ezer lépés hasonlóan hatékonynak bizonyult. Sőt, egy edzetlen embernek nem is szabad többel kezdenie, viszont ezt a mennyiséget lenne érdemes feltornázni 5 év alatt napi 10 ezer lépésre. A vizsgálat során 592, középkorú felnőttet vizsgáltak a Murdoch Children's Research Institute tudósai Melbourne-ben, egy 2000 és 2005 közt zajló átfogó cukorbetegség-kutatás keretében. Miután a résztvevők átestek egy komplex egészség-felmérésen, kiköltöttek egy kérdőívet az érkezési és az életmódbeli szokásaikról. Ezek után mindenki kapott egy pedometert, amelynek a használatát is megtanulták. A pedometer – más néven lépésszámláló – egy kis hordozható elektronikus eszköz, amely a csípő mozgásának követésével számlálja, hány lépést teszünk meg. Öt évvel később a kutatók úgy találták, hogy akik több lépést tettek meg napi szinten az elmúlt 5 év során, alacsonyabb BMI-vel rendelkeztek, alacsonyabb volt a csípőbőségük, és magasabb volt az inzulinérzékenységük, azaz a mozgás hatására a sejtek képesek voltak az inzulin által diktált mennyiségben felvenni a vérből a cukrot. Az eredmények ráadásul még az étrendtől is függetlenek voltak. Azoknak az önkéntesek pedig, akik vállalták, hogy a megfigyelt 5 évben növelték a napi adagjukat 10 ezer lépésre, háromszorosára javult az inzulin-érzékenységük.
– Cukorbetegeknek a megfelelő kezelés mellett kötelező lenne mozogni – ismerteti dr. Keresztényi Zoltán, az Oxygen Medical humánkineziológusa. – Amellett, hogy a rendszeres fizikai aktivitás karbantartja a testsúlyt, az izmokat, és hat a stressz ellen, bizonyítottan csökkenti a vércukorszintet, a vérnyomást, a vérzsírok szintjét, a szövődmények kockázatát, valamint kevesebb lesz inzulinszükséglet is. Ezeket a hatásokat úgy éri el a mozgás, hogy amikor az izmai dolgoznak, tápanyagként jelentős mennyiségű cukrot, zsírt vesznek fel a vérből. Diagnosztizált diabétesz esetén azonban különösen fontos, hogy a megfelelő intenzitású, rendszerességű és típusú mozgást folytassuk, amelyről egy életmódfelmérés és -tanácsadás során személyre szabott programot kaphatunk.
www.oxygenmedical.hu
Már korábbi vizsgálatok is bizonyították, hogy a fizikai aktivitás csökkenti az inzulin-rezisztenciát, és a testtömeg-indexet, amelyek komoly rizikófaktorai a diabétesznek. Eddig azonban egyetlen tanulmányban sem nevezték meg, pontosan napi hány lépést kell megtenni ahhoz, hogy elérhető legyen az ilyen hatás. Több szakértő ezt a mennyiséget napi 10 ezer lépésben határozza meg, de a heti ötször megtett 3 ezer lépés hasonlóan hatékonynak bizonyult. Sőt, egy edzetlen embernek nem is szabad többel kezdenie, viszont ezt a mennyiséget lenne érdemes feltornázni 5 év alatt napi 10 ezer lépésre. A vizsgálat során 592, középkorú felnőttet vizsgáltak a Murdoch Children's Research Institute tudósai Melbourne-ben, egy 2000 és 2005 közt zajló átfogó cukorbetegség-kutatás keretében. Miután a résztvevők átestek egy komplex egészség-felmérésen, kiköltöttek egy kérdőívet az érkezési és az életmódbeli szokásaikról. Ezek után mindenki kapott egy pedometert, amelynek a használatát is megtanulták. A pedometer – más néven lépésszámláló – egy kis hordozható elektronikus eszköz, amely a csípő mozgásának követésével számlálja, hány lépést teszünk meg. Öt évvel később a kutatók úgy találták, hogy akik több lépést tettek meg napi szinten az elmúlt 5 év során, alacsonyabb BMI-vel rendelkeztek, alacsonyabb volt a csípőbőségük, és magasabb volt az inzulinérzékenységük, azaz a mozgás hatására a sejtek képesek voltak az inzulin által diktált mennyiségben felvenni a vérből a cukrot. Az eredmények ráadásul még az étrendtől is függetlenek voltak. Azoknak az önkéntesek pedig, akik vállalták, hogy a megfigyelt 5 évben növelték a napi adagjukat 10 ezer lépésre, háromszorosára javult az inzulin-érzékenységük.
– Cukorbetegeknek a megfelelő kezelés mellett kötelező lenne mozogni – ismerteti dr. Keresztényi Zoltán, az Oxygen Medical humánkineziológusa. – Amellett, hogy a rendszeres fizikai aktivitás karbantartja a testsúlyt, az izmokat, és hat a stressz ellen, bizonyítottan csökkenti a vércukorszintet, a vérnyomást, a vérzsírok szintjét, a szövődmények kockázatát, valamint kevesebb lesz inzulinszükséglet is. Ezeket a hatásokat úgy éri el a mozgás, hogy amikor az izmai dolgoznak, tápanyagként jelentős mennyiségű cukrot, zsírt vesznek fel a vérből. Diagnosztizált diabétesz esetén azonban különösen fontos, hogy a megfelelő intenzitású, rendszerességű és típusú mozgást folytassuk, amelyről egy életmódfelmérés és -tanácsadás során személyre szabott programot kaphatunk.
www.oxygenmedical.hu
A cikkben hivatkozott linkek:
Olvasna még a témában?
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- Kortársaiknál egészségesebben élnek a daganaton átesettek
- 4 tünet, amely halláskárosodást jelezhet
- Gyomként irtjuk, pedig igazi csodaszer ez a növény
- Tiltott gyümölcsök a tavaszi allergiaszezonban
- Így szabadulhatunk meg a haragtól
- A mini stroke 5 korai figyelmeztető jele
- A kutyák segítségével többet tudhatunk meg az öregedésről és az elmeműködésről
- Mit tehetünk az agyunk egészségéért?
- Már az anyaméhben eldől, ha balkezesek leszünk
- Parkinson-kór vagy Parkinson-szindróma?
- Tévhitek, amelyek a laktózintoleranciát övezik
- Életmentő beavatkozások méhen belül
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!