Szimpatika – A legegészségesebb édesítő

A szacharint története különböző édesítőszer-gyártók harcának története is egyben.
1879 – Ira Remsen és Constatntin Fahlberg, a Johns Hopkins Egyetem kémikusai első alkalommal publikálnak a benzolsav-szulfimid, közismertebb nevén szacharin tulajdonságairól.

1901.
Az Egyesült Államokban megalapítják a Monsanto vállalatot, ahol elkezdik a szacharin tömeggyártását.

1907.
Az USA Mezőgazdasági Minisztériuma vizsgálódni kezd, hogy a cukor helyett használt szacharin nem hágja-e át az 1906-os egészséges élelmiszerekről alkotott törvényt.
Theodore Roosevelt, aki maga is szacharinfogyasztó volt, ellenezte a vizsgálatot.

1909.
Szakértők megállapítják, hogy a szacharin fogyasztása kis mértékben (napi ½ gramm) teljesen biztonságos.

I. világháború 
A cukorhiány miatt a tartósított élelmiszereket szacharinnal édesítették, a kormány feloldott minden megszorítást a szacharinnal kapcsolatban.

1950-es évek
A fogyókúrázók előnyben részesítik a szacharin mint mesterséges édesítőszer használatát a kalóriaszegény táplálkozásban.

1970-es évek – Kutatók megállapítják, hogy a szacharin rendszeres fogyasztása hozzájárulhat a rák kialakulásához.

2000.
Újabb kutatások alapján a tudósok felszólítják az Amerikai Toxikológiai Programot, hogy a szacharint húzzák ki a rákkeltő élelmiszerek listájáról.

2001.
Az amerikai Food and Drug Administration (FDA) a szacharint emberi fogyasztásra biztonságosnak állapítja meg.

2010.
Az Amerikai Környezetvédelmi Ügynökség lehúzza a szacharint a veszélyes anyagokat tartalmazó listáról.

Az édesítőszerek a cukortól különböző mesterséges vagy természetes úton előállított anyagok, melyeket általában diétás vagy csökkentett energiatartalmú élelmiszerekhez hozzáadva édes ízt adnak azoknak. A szacharin édesítő hatása intenzív: édesítőképessége 200–300-szorosa a kristálycukorénak. A szacharin nátriumsójának – ami a hétköznapi fogyasztásban is használatos – édesítő hatása a kristálycukornak 350-szerese. Előnye relatív hőstabilitása, hátránya, hogy hő és forralás hatására fémes ízű, kesernyés melléktermékek keletkeznek belőle. A szervezet változatlan formában kiválasztja. A naponta elfogyasztható mennyiség 2,5 mg testsúly-kilogrammonként, ezért sütéskor vagy főzéskor sokan más édesítőszerekkel keverik, ugyanis azok édes ízét is jobban kiemeli.
Mivel a cukorbetegek által is fogyasztható szacharin a legrégebb óta ismert mesterséges édesítőszer, ezen végezték a legtöbb vizsgálatot is, és a jelenlegi eredmények szerint egészségre ártalmatlannak minősítették.

forrás: Amerikai Népszava